berendezés fn 4B

1. ’a berendez igével kifejezett cselekvés’ ❖ Egy kocsmáros, kit egy nagyobbszerü vendégfogadó berendezésére ösztönöztek, azt felelte: minek? (1856 Vasárnapi Újság CD56).

2. ’〈lakó- v. középület( vmelyik helyiségé)ben, ill. vmely létesítményben〉 a szükséges használati tárgyak, kül. bútorok összessége’ ❖ egy bécsi fényképiró az üdvözültnek [ti. Széchenyi Istvánnak] döblingi szállása minden szobáit lefényképezte, ép azon berendezéssel, mint azokat az üdvezült még életében használta (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Gorove István] egy első emeleti szép lakosztályt bírt, díszes berendezéssel (1883–1884 Degré Alajos 8100009, 323) | [A parancsnoki sátor] berendezése elég egyszerű. Hosszú fenyőasztal, padok, két ágy, az asztalon iromba szamovár (1920 Tabéry Géza 9692001, 47) | az épület a teljes berendezéssel együtt eladó (1996 Lakáskultúra CD39).

3. ’vkinek a munkájához, vminek a működéséhez szükséges készülék, gép, ill. ilyenekből álló műszaki felszerelés’ ❖ Az ujabb vasúti szerszámok és különféle mechanikai berendezésekről (1884 Magyar írók élete CD27) | [a világítótorony tervezője] egy elmés berendezéssel annyira megvilágította magát a tornyot is, hogy a madarak azt jól meglátják és kikerülhetik (1937 Breuer György CD52) | [a Balaton] körüli viharjelző berendezések amortizálódtak, az összes berendezés felújítása harmincmillióba kerülne (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (/nem szakny) ’〈élő szervezeten v. szervezetben〉 vmely élettani funkciót, a környezethez való alkalmazkodást stb. biztosító képződmény(ek összessége)’ ❖ a virágokban v. a virágzatban levő berendezés révén szokott a beporzás megtörténni (1893 PallasLex. CD02) | kitűnő hővédő-berendezés a madarak tollazata és az emlősök szőrözete (1929 Az állatok világa ford. CD46) | ivari berendezések és jellegek (1996 Természet Világa CD50).

4. (rég) ’tagozódás, elrendez(őd)és’ ❖ (A „Kalauz” czimü néplap) a folyó évi 2-ik számon kezdve a kiadó Magyar Mihály felelős szerkesztése mellett uj berendezéssel jelenik meg (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a terem akusztikai berendezése szerint a szónokot csak lenn hallják meg, fenn a karzaton csak azt látják, hogy a szája tátog (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Varga János jómódu decsi gazda telkének berendezése (1912 Malonyay Dezső CD07).

4a. (kissé rég)(belső) felépítés, szerkezet, rend(szer)’ ❖ czélszerü berendezést hozánk törvényhatóságainkba (1843 Kemény Zsigmond C2603, 84) | a mai egész társadalmi berendezést meg kell változtatni és igazságosabb alapokra kell fektetni (1894 Mezőfi Vilmos 8309004, 66) | Kaffka Margit egész lelki berendezése a logika, a valóságlátás, szinte maguk az érzékei is két lehetőségben éltek (1931 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

Ö: adó-¹, biztosító~, fék~, gyorsító~, klíma~, lak~; a -berendezés címszó alatt: fűtő~, kapcsoló~, riasztó~, szállító~, szellőztető~, tüzelő~, világító~.

ÖU: agy~, állam~, arc~, élet~, jelző~, konyha~, lakás~, röntgen~, szoba~, szűrő~, tisztító~, védő~.

Sz: berendezési, berendezésű.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

berendezés főnév 4B
1.
a berendez igével kifejezett cselekvés
Egy kocsmáros, kit egy nagyobbszerü vendégfogadó berendezésére ösztönöztek, azt felelte: minek?
(1856 Vasárnapi Újság)
2.
〈lakó- v. középület( vmelyik helyiségé)ben, ill. vmely létesítményben〉 a szükséges használati tárgyak, kül. bútorok összessége
egy bécsi fényképiró az üdvözültnek [ti. Széchenyi Istvánnak] döblingi szállása minden szobáit lefényképezte, ép azon berendezéssel, mint azokat az üdvezült még életében használta
(1860 Vasárnapi Újság)
[Gorove István] egy első emeleti szép lakosztályt bírt, díszes berendezéssel
(1883–1884 Degré Alajos)
[A parancsnoki sátor] berendezése elég egyszerű. Hosszú fenyőasztal, padok, két ágy, az asztalon iromba szamovár
(1920 Tabéry Géza)
az épület a teljes berendezéssel együtt eladó
(1996 Lakáskultúra)
3.
vkinek a munkájához, vminek a működéséhez szükséges készülék, gép, ill. ilyenekből álló műszaki felszerelés
Az ujabb vasúti szerszámok és különféle mechanikai berendezésekről
(1884 Magyar írók élete)
[a világítótorony tervezője] egy elmés berendezéssel annyira megvilágította magát a tornyot is, hogy a madarak azt jól meglátják és kikerülhetik
(1937 Breuer György)
[a Balaton] körüli viharjelző berendezések amortizálódtak, az összes berendezés felújítása harmincmillióba kerülne
(1995 Magyar Hírlap)
3a. (/nem szakny)
〈élő szervezeten v. szervezetben〉 vmely élettani funkciót, a környezethez való alkalmazkodást stb. biztosító képződmény(ek összessége)
a virágokban v.vagy a virágzatban levő berendezés révén szokott a beporzás megtörténni
(1893 PallasLex.)
kitűnő hővédő-berendezés a madarak tollazata és az emlősök szőrözete
(1929 Az állatok világa ford.)
ivari berendezések és jellegek
(1996 Természet Világa)
4. (rég)
tagozódás, elrendez(őd)és
(A „Kalauz” czimü néplap) a folyó évi 2-ik számon kezdve a kiadó Magyar Mihály felelős szerkesztése mellett uj berendezéssel jelenik meg
(1859 Vasárnapi Újság)
a terem akusztikai berendezése szerint a szónokot csak lenn hallják meg, fenn a karzaton csak azt látják, hogy a szája tátog
(1872–1874 Jókai Mór)
Varga János jómódu decsi gazda telkének berendezése
(1912 Malonyay Dezső)
4a. (kissé rég)
(belső) felépítés, szerkezet, rend(szer)
czélszerü berendezést hozánk törvényhatóságainkba
(1843 Kemény Zsigmond)
a mai egész társadalmi berendezést meg kell változtatni és igazságosabb alapokra kell fektetni
(1894 Mezőfi Vilmos)
Kaffka Margit egész lelki berendezése a logika, a valóságlátás, szinte maguk az érzékei is két lehetőségben éltek
(1931 Tersánszky Józsi Jenő)
ÖU: agyberendezés, államberendezés, arcberendezés, életberendezés, jelzőberendezés, konyhaberendezés, lakásberendezés, röntgenberendezés, szobaberendezés, szűrőberendezés, tisztítóberendezés, védőberendezés
Sz: berendezési, berendezésű
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

-berendezés (utótagként)

’〈vmit biztosító, ill. vminek a szabályozását végző〉 készülék, szerkezet’ ❖ fűtőberendezés fn 4B | a fütő- és szellőztető-berendezésekhez szükséges helyiségeket (1899 Akadémiai Értesítő C0013, 122) | A fűtőberendezés megválasztása mindig az építtető, az építész és a gépész közös elhatározása kell hogy legyen (1997 Magyar Hírlap CD09)  kapcsolóberendezés fn 4B | Az állami [telefon]központhoz csatlakozó kapcsolóberendezés az ú. n. alközpont (1925 RévaiNagyLex. C5714, 69) | Egy transzformátorházba tört be egy banda, s rosszul áramtalanították az egyik nagyfeszültség alatt lévő transzformátorszekrény kapcsolóberendezését. Az egyik tettes szinte teljesen szénné égett (1998 Magyar Hírlap CD09)  riasztóberendezés fn 4B | A rendőrséggel összekötött riasztóberendezés magát a rendőri készenlétet figyelmezteti és jelzi a betörés helyét is (1935 RévaiNagyLex. C5717, 153) | A riasztóberendezések az autó illetéktelen babrálására felhívják ugyan a figyelmet, de önmagukban nem akadályozzák meg a gépkocsi eltulajdonítását (1997 Magyar Hírlap CD09)  szállítóberendezés fn 4B | említést érdemelnek a krajnai ipartársúlat szállító berendezései Felső-Krajnában, melyek most már a fa kihozatalát még a Juli-Alpeseknek annak előtte csaknem megközelíthetetlen meredek oldalairól is lehetővé teszik (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [a brennbergi Rudolf-aknában] szerelték fel 1840-ben a magyarországi szénbányászat legelső gőzgéppel hajtott szállítóberendezését (1940 Vajk Artúr CD52) | szállító berendezések (pl.: targoncák, daruk, görgős pályák, szállítószalagok) (1998 Természet Világa CD50)  szellőztetőberendezés fn 4B | a fütő- és szellőztető-berendezésekhez szükséges helyiségeket (1899 Akadémiai Értesítő C0013, 122) | Szellőztetőberendezés híján vágni lehet a füstöt [a kaszinóban] (1998 Magyar Hírlap CD09)  tüzelőberendezés fn 4B | A lángboltozat és a Tenbrink-féle tüzelő berendezés előnyeit egyesíteni van hivatva a Dormus-féle tűzszekrény (1895 PallasLex. CD02) | [az] agyaggal, palával kevert „éretlen” szén még modern tüzelőberendezéseinkben sem ég jól (1940 Vajk Artúr CD52) | A magyar nyelvterületen az Árpád-korban még ismeretlen volt a kályhaszemekből vagy csempékből épített tüzelőberendezés (1991 Magyar néprajz CD47)  világítóberendezés fn 4B | A vizgáz a központi fütő és világító berendezésekhez igen alkalmas (1894 PallasLex. CD02) | Az előadótermet a legkorszerűbb világítóberendezéssel szerelték fel (1995 Magyar Hírlap CD09).

-berendezés (utótagként)
〈vmit biztosító, ill. vminek a szabályozását végző〉 készülék, szerkezet
fűtőberendezés főnév 4B
a fütő- és szellőztető-berendezésekhez szükséges helyiségeket
(1899 Akadémiai Értesítő)
A fűtőberendezés megválasztása mindig az építtető, az építész és a gépész közös elhatározása kell hogy legyen
(1997 Magyar Hírlap)
kapcsolóberendezés főnév 4B
Az állami [telefon]központhoz csatlakozó kapcsolóberendezés az ú. n.úgynevezett alközpont
(1925 RévaiNagyLex.)
Egy transzformátorházba tört be egy banda, s rosszul áramtalanították az egyik nagyfeszültség alatt lévő transzformátorszekrény kapcsolóberendezését. Az egyik tettes szinte teljesen szénné égett
(1998 Magyar Hírlap)
riasztóberendezés főnév 4B
A rendőrséggel összekötött riasztóberendezés magát a rendőri készenlétet figyelmezteti és jelzi a betörés helyét is
(1935 RévaiNagyLex.)
A riasztóberendezések az autó illetéktelen babrálására felhívják ugyan a figyelmet, de önmagukban nem akadályozzák meg a gépkocsi eltulajdonítását
(1997 Magyar Hírlap)
szállítóberendezés főnév 4B
említést érdemelnek a krajnai ipartársúlat szállító berendezései Felső-Krajnában, melyek most már a fa kihozatalát még a Juli-Alpeseknek annak előtte csaknem megközelíthetetlen meredek oldalairól is lehetővé teszik
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[a brennbergi Rudolf-aknában] szerelték fel 1840-ben a magyarországi szénbányászat legelső gőzgéppel hajtott szállítóberendezését
(1940 Vajk Artúr)
szállító berendezések (pl.például: targoncák, daruk, görgős pályák, szállítószalagok)
(1998 Természet Világa)
szellőztetőberendezés főnév 4B
a fütő- és szellőztető-berendezésekhez szükséges helyiségeket
(1899 Akadémiai Értesítő)
Szellőztetőberendezés híján vágni lehet a füstöt [a kaszinóban]
(1998 Magyar Hírlap)
tüzelőberendezés főnév 4B
A lángboltozat és a Tenbrink-féle tüzelő berendezés előnyeit egyesíteni van hivatva a Dormus-féle tűzszekrény
(1895 PallasLex.)
[az] agyaggal, palával kevert „éretlen” szén még modern tüzelőberendezéseinkben sem ég jól
(1940 Vajk Artúr)
A magyar nyelvterületen az Árpád-korban még ismeretlen volt a kályhaszemekből vagy csempékből épített tüzelőberendezés
(1991 Magyar néprajz)
világítóberendezés főnév 4B
A vizgáz a központi fütő és világító berendezésekhez igen alkalmas
(1894 PallasLex.)
Az előadótermet a legkorszerűbb világítóberendezéssel szerelték fel
(1995 Magyar Hírlap)

Beállítások