beszédművészet fn 3B

1. (Szính is) ’a (színpadi) beszélés, szóbeli előadás művészi kidolgozottsága, megformáltsága, ill. a színpadi beszéd mint (főiskolai) tantárgy’ ❖ [Alexander Moissi német színész] játékát lírai hév, ritka beszédművészet s bizonyos ideges nyugtalanság jellemzik (1915 RévaiNagyLex. C5709, 835) | [Beregi Oszkár] hozzáadja a szerep szövegéhez […] tiszta beszédművészetét (1934 Schöpflin Aladár CD10) | Így lettem a beszédművészet, beszédtechnika és versmondás tanára, havi húsz (mondd: húsz) pengőért! (1964 Ascher Oszkár 9010001, 154) | [Gáti József] beszédművészetet és színészmesterséget tanított a főiskolán (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég, ritk)(a) retorikai tevékenység (egésze), ill. a retorikai művek összessége’ ❖ [Hevesi Simon] mint hitszónok a neológ-zsidóság egyházi beszédművészetének egyik kitűnősége (1940 Pintér Jenő CD44) | [A találós kérdés] a népi beszédművészet egyik jellegzetes formája, amely rendkívül kedvelt volt az ókori Izráelben (1995 BibliaiLex. CD1207) | Tanára [ti. Dutka Tivadaré Angliában] Dr. Smart volt, s mint írja, főleg a beszédművészetet (az elocutionst) tanulta (1998 Paczolay Gyula CD30).

3. ’az a művészi tevékenység, ill. az a mód, amely v. ahogyan vki eszközként a beszédet, a nyelvet használja’ ❖ nem éppen mint szlovenszkói költőnőről írván e fiatal teremtésről [ti. Szenes Erzsiről], […] hanem beszédművészete kapcsán, melynek sorrendjében szavainak súlykülönbsége versmértékké zamatosodik, a verstelen vers, a kötetlen ritmus standard-példájává (1926 Ignotus CD10) | az eszközként, jelszerű közvetítőként értett nyelv nézetéből nem tudunk kielégítő választ adni az irodalom – mint szó- és beszédművészet – mibenlétére (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

Sz: beszédművészeti.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

beszédművészet főnév 3B
1. (Szính is)
a (színpadi) beszélés, szóbeli előadás művészi kidolgozottsága, megformáltsága, ill. a színpadi beszéd mint (főiskolai) tantárgy
[Alexander Moissi német színész] játékát lírai hév, ritka beszédművészet s bizonyos ideges nyugtalanság jellemzik
(1915 RévaiNagyLex.)
[Beregi Oszkár] hozzáadja a szerep szövegéhez […] tiszta beszédművészetét
(1934 Schöpflin Aladár)
Így lettem a beszédművészet, beszédtechnika és versmondás tanára, havi húsz (mondd: húsz) pengőért!
(1964 Ascher Oszkár)
[Gáti József] beszédművészetet és színészmesterséget tanított a főiskolán
(1998 Magyar Hírlap)
2. (kissé rég, ritk)
(a) retorikai tevékenység (egésze), ill. a retorikai művek összessége
[Hevesi Simon] mint hitszónok a neológ-zsidóság egyházi beszédművészetének egyik kitűnősége
(1940 Pintér Jenő)
[A találós kérdés] a népi beszédművészet egyik jellegzetes formája, amely rendkívül kedvelt volt az ókori Izráelben
(1995 BibliaiLex.)
Tanára [ti. Dutka Tivadaré Angliában] Dr.doktor Smart volt, s mint írja, főleg a beszédművészetet (az elocutionst) tanulta
(1998 Paczolay Gyula)
3.
az a művészi tevékenység, ill. az a mód, amely v. ahogyan vki eszközként a beszédet, a nyelvet használja
nem éppen mint szlovenszkói költőnőről írván e fiatal teremtésről [ti. Szenes Erzsiről], […] hanem beszédművészete kapcsán, melynek sorrendjében szavainak súlykülönbsége versmértékké zamatosodik, a verstelen vers, a kötetlen ritmus standard-példájává
(1926 Ignotus)
az eszközként, jelszerű közvetítőként értett nyelv nézetéből nem tudunk kielégítő választ adni az irodalom – mint szó- és beszédművészet – mibenlétére
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Sz: beszédművészeti
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások