beszélgetés fn 4B 

1. ’a beszélget igével kifejezett cselekvés’ ❖ én az én Barátommal való beſzélgetésben el-merültem vala, egéſz éjtſzakán által (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 183).

1a. (rég) ’(gyakori v. rendszeres) beszéd (szövege, tartalma)’ ❖ Ráhallgat az okos beszélgetésekre (1777 e. Bessenyei György¹ 7044039, 58) | Meg-veſztik a’ jó erkltsöket a’ gonoſz beſzélgetéſek. Ha pedig a’ gonoſz beſzélgetéſek; tehát bizonnyal a’ gonoſz könyvek-is (1792 Alexovics Vazul 7005002, 218) | Le dlt az után melléjek a’ friss ſzalmára, ’s igy kezdette el beſzélgetését: A’ mit ígértem, kedves Hazám Fiai! ím’ bé tellyeséttem, ’s ſzemélyemet illet környülállásokkal tett fogadásom ſzerént elöl beſzéllem: Puſztai Péter a’ nevem, Rév Komáromban ſzülettem (1808 Szekér Joákim 8435001, 15) | Beszélgetése komoly és kedves volt, társasága tanulságos és üdítő; gyakran észre lehetett venni rajta a gyöngéd érzékenység nyomait (1924 Benedek Marcell ford.–Goethe 9042012, 40).

2. ’(a) váltogatott beszélő-hallgató szereposztásban való magán- v. hivatalos jellegű diskurzus (vmely sajátos céllal v. szituációban megvalósuló formája, pl. interjú, meghallgatás, tárgyalás, tanácskozás) mint társas tevékenység, érintkezés, kommunikáció, ill. az a helyzet, alkalom, amikor ez létrejön’ ❖ a’ mi beſzélgetésünk tzéljának ollyannak kell lenni, melly által épüléſt-is, jobbúláſt-is veheſsünk (1777 Szigeti Gyula Sámuel–Tordai Sámuel ford.–Bunyan 7353006, 114) | meg kellett volna mindazonáltal emlékezni, hogy a frantzia társasági beszélgetés folyamattyát akarta velünk magyarokkal meg ismértetni (1808 Dessewffy József C2558, 484) | [Lamarmora] magát azzal biztatná, hogy neki csak egy félórai beszélgetésbe kerülne Ferencz Józsefet Velencze átengedésére reábirni (1865 Kossuth Lajos CD32) | a fiu a beszélgetés elején szerelmesen és gyámoltalanul nézett rá (1917 Gábor Andor 9163012, 198) | Eladdig nem szólt bele a beszélgetésbe, de azt hiszem, mégis figyelemmel követte (1942 Illyés Gyula 9274065, 42) | Születésnapi beszélgetés Mollay Károllyal[.] A beszélgetést készítette: G. Szende Katalin (1993 Soproni Szemle CD52) | ez egy nagyon nehéz kérdés, amit nyilván nem lehet asztali beszélgetésekkel megoldani (1995 Magyar Hírlap CD09) | gyarapodik azoknak a műveknek a száma, amelyek […] segítenek a felvételi beszélgetésre, az állásinterjúra való felkészülésben (2000 Új Könyvek CD29) | az egyik chaten vagy fórumon még nem fejeztünk be egy érdekes beszélgetést (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’e tevékenység hangzó v. írásban rögzített, lejegyzett szövege, ill. annak tartalma, tárgya’ ❖ Beſzélgetésünknek leg nevezeteſebb pontya a’ vólt, hogy Lisi nem bánja hogy élek (1793 Bartsai László ford. 7022001, 204) | én aztán a mi terünkre akartam a beszélgetést átvinni (1860 Teleki László² CD32) | Nehéz volt ugyan a feje a sok bortól, de a beszélgetés érdekelni kezdte. Valósággal nyelte a vén marsall szavait (1936 Surányi Miklós 9618001, 71) | Próbálta elterelni a beszélgetést az éhezésről (1973 Csukás István 9095021, 47) | A Magyar Hírlap november 8-ai számában megjelent beszélgetést Vecsei Miklóssal a Máltai Szeretetszolgálat munkájáról szeretném pontosítani (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e tevékenységnek v. az annak során megvalósuló megnyilatkozásnak a formája, stílusa, beszédmódja’ ❖ [Curel művében] tönkreteszik az élettelen, csak theoretikus beszélgetések nemcsak embereinek élő voltát, hanem még egymással szembenállásuknak amúgy is gyenge érzéki erejét is (1911 Lukács György² 9405025, 192) | barátságos, bár hellyel-közzel indulatos beszélgetésre (1936 Fejtő Ferenc 9140001, 9) | Nézegettük, vizsgálgattuk a ruházkodás és a beszélgetés alapján ki végezhet kétkezi munkát közülük: az a szőke szépasszony semmiesetre sem, talán ez a mama, talán a tornacipős? (1974 Ágh István–Bella István 2025040, 639).

2c. ’a telefonbeszélgetés, a telefonon való kommunikáció egyszeri, mérhető alkalma’ ❖ [a helyközi telefonbeszélgetési] díj három percig tartó közönséges beszélgetés után két koronát … tesz ki (1900 Budapesti Napló márc. 16. C5243, 6) | A beszélgetést a központ szakítja meg, egy hivatalos ízű, ellentmondást nem tűrő női hang.) […] Tessék befejezni (1966 Karinthy Ferenc 9308003, 279) | interurbán beszélgetés (1972 Örkény István 9500037, 260) | Egy helyi beszélgetés díja 1 korona [Szlovákiában] (1980 Szombathy Viktor 1149002, 27) | A csomagot választók […] 200 forintos limitig – ami durván harminc egyperces beszélgetésnek felel meg – a csökkentett díjakon telefonálhatnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely tárgyról szóló könnyed, csevegő hangú fejtegetés (mint irodalmi műfaj)’ ❖ Könyveket is botsátottak-ki, mellyek az elmének kedves és kellemetes, ’s haſznos idö töltéſt ſzereznek; minémüek a’ ſzépen folyó Versek, jó erköltsökre tanitó Mesék, és Komédiák, Barátságos Levelek, és Beſzélgetések (1772 Tordai Sámuel 7353001, [V]) | A pusztában kiáltónak szava. Azaz: mezei beszélgetések, melyek a pásztoroknak a mezőkbe és pusztákon mondattak (1795 Magyar írók élete CD27) | Beszélgetések a jó magyar nép számára (1877 Magyar írók élete CD27) | Tizennegyedik beszélgetés arról, hogy mindenki úgy él, ahogy tud, nem úgy, ahogy szeretne (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 113) | Beszélgetések a zenéről (1998 Új Könyvek CD29).

4. (kissé rég) ’a beszédkészséget, anyanyelvi szókincset fejlesztő (általános iskolai) gyakorlat, ez mint tantárgy v. az ezt segítő szöveg, feladat, ill. vmely idegen nyelv gyakorlására szolgáló, idegen nyelvű társalgás v. az ezt segítő szöveg, feladat’ ❖ Magyar és német beszélgetések s nyelvgyakorlások e két nyelv hirtelen megtanulására (1833 Magyar írók élete CD27) | Angol és magyar beszélgetések utazók és tanulók számára (1851 Magyar írók élete CD27) | Latin, német, lengyel és magyar nyelven beszélgetéseket tartalmaz, melyek az iskolás gyermekek felfogásához és életéhez vannak alkalmazva (1877 Magyar Könyvszemle CD40) | Rajzból négyest, beszélgetésből pedig ötöst szerzett (1958 Népszabadság dec. 6. C1499, 5).

5. ’Több (ugyanolyan) állat közötti jelzéssorozat, hangadás.’

5a. ’a fajra jellemző hanggal való kommunikáció’ ❖ Ha Pythagorasnak szabad volt harmincháromféle madárnyelvet értenie, ha Melampusnak egy sárkány megnyalván a fülét, megengedtetett minden állatok beszélgetéseit kihallgatnia: szeretném tudni, miért ne lehetne nekem eme komondornyelven írt munkát közzétennem (1858 Jókai Mór CD18) | A fűbe feküdt, és szótlanul hallgatta a madarak beszélgetését (1916 Krúdy Gyula CD54).

5b. ’〈kül. a népköltészetben v. vmilyen hiedelem szerint:〉 váltogatott beszélő-hallgató szereposztásban az emberéhez hasonló nyelven való kommunikáció’ ❖ A madarak elröpültek, s mikor reggel a fiatal professzor fölébredt, kidörzsölte szeméből az álmot, olyan elevenen állt előtte egyetlen szó híján a pihenő madarak éji beszélgetése, hogy szentül hitte, nem álmodta, hanem igaz volt szóról szóra (1884 Mikszáth Kálmán CD04) | Hamisság Igazságot egy akasztófa alá vezeti […]. Itt – szerencsés napon érkezvén – végighallgatja ördögök (varjak, hollók vagy más madarak) beszélgetését (1979 NéprajziLex. CD47) | A néphit szerint Szent Iván-éjen – akárcsak szenteste – hallani lehet az állatok beszélgetését (2000 M. Kozár Mária CD36).

Ö: magán~, stúdió~, telefon~.

ÖU: csoport~, köz~, rádió~, tévé~.

ÖE: ~foszlány, ~gyűjtemény, ~sorozat.

Sz: beszélgetési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.