beszélt mn-i ign és mn 

I. mn-i ign → beszél.

II. mn 2B2

1. (Nyelvt is) ’〈gyakr. az írottal szemben:〉 beszédben, élőbeszédben haszn., ott szokásos, ill. élőbeszéd formájában létező’ ❖ [Parolles:] Szavát visszavonta? Az én uram? az én gazdám? [Lafeu:] Az hát. Nem beszélt nyelven szólok talán? (1872 Győry Vilmos ford.–Shakespeare CD11) | a beszélt élőnyelv (1922 Horváth János 9261003, 82) | Szomory visszavezeti a drámát a beszélt szóhoz (1931 Schöpflin Aladár CD10) | a beszélt kínaiban újból jelentkeznek a többtagú szóalkathoz való visszafejlődés jelei (1937 Zsirai Miklós 9805001, 8) | [Guineában] a közoktatás megszervezését megnehezíti a sokféle és csak „beszélt” nyelv (1961 Magyar Nemzet nov. 23. C4799, 7) | a beszélt nyelvváltozatok fölé kiterjeszkedő egységes írott nyelvről (1964 Klaniczay Tibor CD53) | Irodalmi nyelvünk normái a 16. század végétől, a beszélt köznyelvéi pedig a 19. század második felétől szilárdultak meg (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | A beszélt szövegek közül a monologikusak (például a szónokiak) belső szerkezete hasonlít az írottakéhoz (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) beszélt nyelv (Nyelvt is) ’élőbeszéd’ ❖ az írott [magyar] nyelvet nagyjában egységesnek tekinthetjük, a beszélt nyelv azonban majdnem minden egyes beszélő ajkán máskép és máskép alakul (1895 Balassa József 8407007, 3) | A beszélt nyelvben vannak léhaságok és műveletlenségek, de nem több, mint máskor volt (1933 Schöpflin Aladár CD10) | Gyakran használt, hosszabb kifejezések, szók rövidülése, a beszélt nyelvben olyan közismert jelenség, hogy ennek igazolására talán nem kell külön kitérnem (1955 Mollay Károly CD52) | Bravúros formaismerete és kidolgozott verselése mellett Varró Dániel a beszélt nyelv legfrissebb változatának lírává emelésével tűnik ki (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (Irodt v. Zene is) ’〈az énekelttel, énekes előadásmódúval szemben:〉 beszéddel, prózában előadott’ ❖ [Az ókori komédiákban] a költők közönségökre való tekintettel a beszélt részekben megrövidítették az eredeti bőbeszédűségét s helyette bővítették a cselekményt (1902 ÓkoriLex. CD28) | [a dalokban] a beszélt szöveget zenei kísérettel, melódiával párosítjuk (1916 Karinthy Frigyes 9309081, 78) | az operettben a beszélt dialógus lényegesen nagyobb teret foglal el[, mint az operában] (1931 ZeneiLex. CD49) | a színdarab átmenet a beszélt drámából a zenedrámába, hisz az allegórikus közjátékokat, az úgynevezett chorusokat énekesek adták elő (1939 Angyal Endre CD52) | amikor a vers még énekvers volt, a költők gyakran gondosan jelezték, milyen mintára, milyen korábbi dal „nótájára” szerezték a magukét. […] A beszélt verset szerző nem támaszkodik feltétlenül ilyen közvetlenül az ének dallamára és ritmusára (1961 Gáldi László 9167001, 13).

beszélt melléknévi igenév és melléknév
I. melléknévi igenévbeszél
II. melléknév 2B2
1. (Nyelvt is)
〈gyakr. az írottal szemben:〉 beszédben, élőbeszédben haszn., ott szokásos, ill. élőbeszéd formájában létező
[Parolles:] Szavát visszavonta? Az én uram? az én gazdám? [Lafeu:] Az hát. Nem beszélt nyelven szólok talán?
(1872 Győry Vilmos ford.Shakespeare)
a beszélt élőnyelv
(1922 Horváth János)
Szomory visszavezeti a drámát a beszélt szóhoz
(1931 Schöpflin Aladár)
a beszélt kínaiban újból jelentkeznek a többtagú szóalkathoz való visszafejlődés jelei
(1937 Zsirai Miklós)
[Guineában] a közoktatás megszervezését megnehezíti a sokféle és csak „beszélt” nyelv
(1961 Magyar Nemzet nov. 23.)
a beszélt nyelvváltozatok fölé kiterjeszkedő egységes írott nyelvről
(1964 Klaniczay Tibor)
Irodalmi nyelvünk normái a 16. század végétől, a beszélt köznyelvéi pedig a 19. század második felétől szilárdultak meg
(1993 A magyarság kézikönyve)
A beszélt szövegek közül a monologikusak (például a szónokiak) belső szerkezete hasonlít az írottakéhoz
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
beszélt nyelv (Nyelvt is)
az írott [magyar] nyelvet nagyjában egységesnek tekinthetjük, a beszélt nyelv azonban majdnem minden egyes beszélő ajkán máskép és máskép alakul
(1895 Balassa József)
A beszélt nyelvben vannak léhaságok és műveletlenségek, de nem több, mint máskor volt
(1933 Schöpflin Aladár)
Gyakran használt, hosszabb kifejezések, szók rövidülése, a beszélt nyelvben olyan közismert jelenség, hogy ennek igazolására talán nem kell külön kitérnem
(1955 Mollay Károly)
Bravúros formaismerete és kidolgozott verselése mellett Varró Dániel a beszélt nyelv legfrissebb változatának lírává emelésével tűnik ki
(1998 Magyar Hírlap)
2. (Irodt v. Zene is)
〈az énekelttel, énekes előadásmódúval szemben:〉 beszéddel, prózában előadott
[Az ókori komédiákban] a költők közönségökre való tekintettel a beszélt részekben megrövidítették az eredeti bőbeszédűségét s helyette bővítették a cselekményt
(1902 ÓkoriLex.)
[a dalokban] a beszélt szöveget zenei kísérettel, melódiával párosítjuk
(1916 Karinthy Frigyes)
az operettben a beszélt dialógus lényegesen nagyobb teret foglal el[, mint az operában]
(1931 ZeneiLex.)
a színdarab átmenet a beszélt drámából a zenedrámába, hisz az allegórikus közjátékokat, az úgynevezett chorusokat énekesek adták elő
(1939 Angyal Endre)
amikor a vers még énekvers volt, a költők gyakran gondosan jelezték, milyen mintára, milyen korábbi dal „nótájára” szerezték a magukét. […] A beszélt verset szerző nem támaszkodik feltétlenül ilyen közvetlenül az ének dallamára és ritmusára
(1961 Gáldi László)

Beállítások