beszély fn 4B (rég)

1. (Irodt) ’viszonylag rövid terjedelmű epikai mű, elbeszélés, novella, ill. ennek műfaja’ ❖ A regénynek többféle alosztályai vannak […]; de különös faja tudtomra csak egy: az úgy nevezett novella, melyet mi magyarok beszélynek nevezhetnénk (1833 Bajza József C0715, 133) | Boccaccionak több beszélyeit (1846 Szalay László 8419019, 155) | E szabóról nekem tulajdonkép nem is kellene sokat beszélnem, de ha már be van hozva, hogy a beszélyben minden jellemet teljesen ki kell festeni, mit csináljak? (1861 Arany János C6504, 56) | a kiváló elbeszélő beszélyeinek sikerén ormótlan regényekre buzdul (1941 Bóka László CD10) | [Mészöly Miklósnak] a Megbocsátás című 1983-ban írt beszélyében például az egész forma egy rég letűnt emlékezésmódra, a jellegzetes magyar anekdotára mintegy visszagondol, amely regény, sőt novella előtti forma (1985 Balassa Péter 1008006, 234).

2. (/gúny v. pejor) ’hangzó szöveg, megnyilatkozás létrehozása, a beszéd tevékenysége (vmilyen sajátos helyzetben v. céllal), ill. az így létrejövő szöveg (tartalma)’ ❖ röviden és a’ mennyiben, a’ nélkül hogy beszélyünk’ időelötti kifejlődésébe elegyednénk, tehetjük – világossabban-is szóljunk (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367003, 177) | tettre inkáb, mint beszélyre készek (1842 Bodor Lajos C1129, 97) | Szóval töltik az éjt, bajnokság tárgya beszélynek (1851 Egyed Antal ford.–Ovidius C1554, 38) | Ő excellentiáját a község nevében a helybeli ref. lelkész ur rövid, de igazán talpra esett beszélylyel üdvözlé (1856 Vasárnapi Újság CD56) | mindez igen terjedelmes és nem is valami mulattató dolog, azonfelül nem is tartoznék beszélyünkhöz (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | pártelnöki beszély (1996 Magyar Hírlap CD09) | előre-hátra távlatos, össznépire hangszerelt beszélyben (2000 Magyar Hírlap CD09).

Fr: költői.

ÖE: ~füzér, ~gyűjtemény, ~író, ~irodalom, ~koszorú, ~tár.

Sz: beszélyes, beszélyke.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. beszéd; ÉKsz.

beszély főnév 4B (rég)
1. (Irodt)
viszonylag rövid terjedelmű epikai mű, elbeszélés, novella, ill. ennek műfaja
A regénynek többféle alosztályai vannak […]; de különös faja tudtomra csak egy: az úgy nevezett novella, melyet mi magyarok beszélynek nevezhetnénk
(1833 Bajza József)
Boccaccionak több beszélyeit
(1846 Szalay László)
E szabóról nekem tulajdonkép nem is kellene sokat beszélnem, de ha már be van hozva, hogy a beszélyben minden jellemet teljesen ki kell festeni, mit csináljak?
(1861 Arany János)
a kiváló elbeszélő beszélyeinek sikerén ormótlan regényekre buzdul
(1941 Bóka László)
[Mészöly Miklósnak] a Megbocsátás című 1983-ban írt beszélyében például az egész forma egy rég letűnt emlékezésmódra, a jellegzetes magyar anekdotára mintegy visszagondol, amely regény, sőt novella előtti forma
(1985 Balassa Péter)
2. (/gúny v. pejor)
hangzó szöveg, megnyilatkozás létrehozása, a beszéd tevékenysége (vmilyen sajátos helyzetben v. céllal), ill. az így létrejövő szöveg (tartalma)
röviden és a’ mennyiben, a’ nélkül hogy beszélyünk’ időelötti kifejlődésébe elegyednénk, tehetjük – világossabban-is szóljunk
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
tettre inkáb, mint beszélyre készek
(1842 Bodor Lajos)
Szóval töltik az éjt, bajnokság tárgya beszélynek
(1851 Egyed Antal ford.Ovidius)
Ő excellentiáját a község nevében a helybeli ref.református lelkész ur rövid, de igazán talpra esett beszélylyel üdvözlé
(1856 Vasárnapi Újság)
mindez igen terjedelmes és nem is valami mulattató dolog, azonfelül nem is tartoznék beszélyünkhöz
(1881 Mikszáth Kálmán)
pártelnöki beszély
(1996 Magyar Hírlap)
előre-hátra távlatos, össznépire hangszerelt beszélyben
(2000 Magyar Hírlap)
Fr: költői
ÖE: beszélyfüzér, beszélygyűjtemény, beszélyíró, beszélyirodalom, beszélykoszorú, beszélytár
Sz: beszélyes, beszélyke
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. beszéd; ÉKsz.

Beállítások