betűz¹ ige 4c 

1. tn (rég) ’betűk megismerésével, olvasás tanulásával foglalatoskodik’ ❖ Ne tsak betűzzünk, ne tsak Grammaticáljunk: hanem hassunk bé a’ Magyar Nyelvnek titkaiba (1817 Kolmár József¹ C4108, 118) | [Mery és Barthelemy] együtt játszottak a közös hajlék körűl, együtt kezdtek betűzni, soha el nem válva, ugyanazon collegiumban tanultak (1829 Vörösmarty Mihály C4538, 218) | Hogy’ ringatott térdén, mint kisfiút […] Velem betűzött (1866 Szász Károly² C3826, 45).

2. ts ’Olvas.’

2a. (tárgy n. is) ’akadozva, betűnként haladva olvas’ ❖ A bécsiek martiusban kezdék tanulni a politicai ábéczét, s eddig még csak betűzni sem tudnak (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 70) | Képzelhetjük milly csodamüvészek találtatnak olly vándorszinészek között, kik sokszor betűzni is alig bírják szerepöket (1853 Samarjay Károly ford.–Schröer 8403028, 235) | Ügyetlenül igazította az olajlámpás kanócát, magasabbra csavarta a lángot, így is nehezen betűzte a regény címét (1969 Márai Sándor 9421004, 126).

2b. ’betűről betűre, böngészve olvas vmit’ ❖ Nyájas olvasó, ki idáig betűzted e sorokat türelmesen, bizonyosan megoldod saruidat, amint ideérsz, mert észreveszed, hogy az Olympuson vagy (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | másfél óra hosszat betűzöm a vasuti-menetrendet, s annyit se tudok kisütni belőle, hogy miképpen lehet eljutni innen Árokszállásig (1908 Ambrus Zoltán C0598, 60) | Fehér papíron távirat, Betűzi: – Jön már a fiad (1983 Tollas Tibor 9818002, 12).

3. ts ’〈(nehezen érthető) szót, nevet〉 betűire bontva mond, diktál’ ❖ Ha valami szót nem értesz, kérd, hogy „betűzzék” (1940 Vida Vilmos C6145, 168) | Hogy hívják? – Kolumbusz. – Betűzze. Ká, o, el, u, em, bé, u, esz? Nagyon jó (1965 Radványi Ervin ford.–Ilf–Petrov 9546003, 65) | a pap, aki francia volt és még hozzá provence-i dialektusban beszélt, úgy írta át a neveket, ahogyan hallásból értette, mert szegény [magyar] hívei, mondanom sem kell, nem tudták a nevüket betűzni (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. tn (rég) ’szótagol’ ❖ Az Helyes ki-ejtés tanit benünket a’ Betket esmérni, külömböztetni, és tulajdon hangjok ſzerént magyaránki-ejteni, és betzni (1792 Rosenbacher Ferenc 7284001, 8) | Syllabizál: betüz, – betűket szótagokká összefoglal (1835 Kunoss Endre C2852, 106).

4. ts (gyakr. mn-i ign-i alakban) ’betűvel (tele)ír, ill. betűvel (meg)jelöl’ ❖ Emlékezetét Szentséges Atyánknál, Ó-pénzes Kamarájában, nézhetni betzött Ó pénzen (1794 Czinke Ferenc ford.–Dorfmeister C1234, 13) | Bötzöm: Litteris repleo (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 158) | betzött köveket ásatott el Viterbó régiségének bizonyitására (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2121, 14) | a hónapok nevei mind betűzöttek benne (1895 Irodalomtörténeti Közlemények C0212, 13) | az ábrán nem betűzött csomópontok (1995 Természet Világa CD50).

Ö: ki~.

ÖU: végig~.

Sz: betűzés, betűzet.

Vö. CzF. bėtüz; ÉrtSz. betűz¹; TESz. betű; ÉKsz. betűz¹

betűz² ige 4c5 

1. ts ’〈tűt textilneműbe, ruhadarabba〉 úgy szúr be, hogy az anyag másik oldalán visszaölt’ ❖ Lenszalmából font és hímzett kendőkkel borított kis sapka ez [ti. a Popovo poljén viselt menyasszonyi korona], melynek felső szélét koszorú alakban betűzött s filigránnal, függő csecsebecsékkel díszített nagy fejű tűk […] sora veszi körűl (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | csend volt az ablak mögött, de valami láthatatlan fuvalom mozgatta a csipkefüggönyt, amelynek fehér anyagába egy fekete cérnába fűzött varrótű volt betűzve… (1925 Krúdy Gyula CD54).

1a. ’〈(tűvel és kapoccsal ellátott) tárgyat〉 ilyen módon vhova rögzít’ ❖ a tükör előtt betűzte nyakkendőjébe a skarabeust (1913 Kosztolányi Dezső 9359124, 115) | már jött is Kraut úr, mégpedig fekete szalagos, szürke puhakalapban, szürke ruhában, kék nyakkendőben, amelybe egy aranypatkó volt betűzve (1933 Krúdy Gyula CD54) | kivételesen nem az apacsingemet veszem fel, hanem egy keménygallért, és a kemény gallérba betűzök egy készcsokrú nyakkendőt is (1941 Gelléri Andor Endre 9179009, 133).

1b. ’〈tárgyat vmely résbe, ill. laza, puha anyagba〉 hegyes végével beleállít v. elhelyez, hogy ott megmaradjon, és egy része jól látható legyen; beszúr’ ❖ elfogadom a rózsát, betűzöm a hajamba (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Betűzte hát ecsetjét az asztal repedésébe a csésze mellett, hogy nedves pamacsa felfelé álljon (1913 Balázs Béla CD10) | virágokat hozok neki, betűzi rojtos gomblyukába (1939 Lovass Gyula CD10) | csak a felhantolás lapátcsattogását hallom, aztán egy nagyon határozott hangot, mikor gyakorlott mozdulattal betűzik a keresztet (1994 Szántó Piroska 1166004, 287).

2. ts ’〈nyílást, ill. vminek a szélét v. végét〉 tűvel v. ahhoz hasonló eszközzel átszúrva összehúz(za)’ ❖ Tüzd-be rózsám lepledet, Hogy ne lássam hónyakad’, Mert a’ szívem megszakad (1833 Aurora C0040, 263) | a hurka töltő segélyével kell megtölteni [a belet] és a két végét tiszta, vékony faszegekkel jó szorossan be kell tüzni (1892 Zilahy Ágnes C6079, 309) | [A megtöltött pulykán] a nyílást 8-10 fogvájóval sűrűn betűzzük (1997 Lakáskultúra CD39).

2a. ’〈vmely tartozékot〉 kiszabott ruhában a megfelelő helyre gombostűvel odaerősít’ ❖ ? Be-tűzöm, fértzelem egyengetem, Rectifico (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, A[v]) | Egyeztetjük az ujján és a karkivágásban levő jelzéseket, és először mindig az ujja elejét tűzzük be, utána a hátát (1978 Sőtér István 9613001, 185).

2b. ’〈textilneműt, ruhadarabot〉 a szélén v. a végén (rögzítés céljából) gyűrve benyomkod, beszorít vhova’ ❖ felugrott a páholy mellvédére, felkapta a szoknyája szegélyét, s az övéhez tűzte be (1882 Jókai Mór CD18).

3. ts ’〈szövegrészt nagyobb szövegbe〉 beszúr, beilleszt’ ❖ kik elvben nem egyeztek is az inditványnyal, nem bánták a’ megtámadt záradéknak e’ helyrőli kimaradását, mellyet a’ c) alatt alkalmas helyen be lehet tűzni (1843 Pesti Hírlap CD61) | nem szükséges, egy ilyen zárójeles mondatot oda betűzni (1990 Országgyűlési Napló CD62) | Véleményem szerint, ha a hírműsorokról beszélünk, akkor érdemes lenne betűzni azt, hogy ezekben a hírműsorokban milyen arányban fogunk magyar híreket közölni (1995 Országgyűlési Napló CD62).

4. tn ’〈nap, hold fénye〉(erősen) behatol, bevilágít, besüt vhova’ ❖ [a] szobába betüző napsugár vöröses fénye imbolyogva repkedi körül a poros butorzatot (1885 Kabos Ede C2465, 100) | A hold betűzött, a hó fehéren világított és most látni lehetett, hogy a halottas kunyhó földje szemetes, a tetejéről pedig méteres pókhálók lógnak (1917 Török Gyula CD10) | János, a gyengeelméjű cseléd be szokta hajtani ezen az egy szobán a zsalukat, hogy a korai nap ne tűzzön be a betegszobába (1955 Tatay Sándor 9704001, 22) | úgy lettek kialakítva az ablakok, hogy nyáron nem tűz be rajtuk a nap, ellenben télen az egész házat átjárják a napsugarak (1999 Lakáskultúra CD39).

Vö. CzF.; ÉrtSz. betűz²; ÉKsz. betűz²