bojár¹ fn és mn 4A9 

I. fn

1. (Tört is) ’〈a Kijevi Nagyfejedelemség, ill. a Moszkvai Nagyfejedelemség idején, a 10–17. században:〉 magas udvari v. katonai tisztséget viselő orosz főnemes’ ❖ A cár joga országgyűlést híni össze. Ez országgyűlés áll hét táblából. […] A hetedik végre a bojárok és főnemesek táblája (1849 Jókai Mór CD18) | a czár egész udvara egybegyült; a bojárok tanácsa, melylyel kormányzott testőrsége (1879 Sziklay János ford.–Sacher-Masoch 8447004, 13) | [a halicsi fejedelemség] főurai, a bojárok, Jaroszlavnak 1186-ban bekövetkezett halála után […] Vladimirt ültették a trónra (1929 Bánlaky József CD16) | [Rettegett Iván] palotájában selyembe-bársonyba öltözött bojárok tömege töltötte meg a fényes termeket (1999 Radnóti Klára CD17).

1a. (Tört) ’〈az első bolgár állam megalakulásától a török uralom kezdetéig, a 8–14. században:〉 bolgár feudális nagyúr’ ❖ Szermon bolgár bojár, elfoglalja a hon délnyugoti részeit (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A fejedelemmel együtt a bolgárok közül számosan szintén megkeresztelkedtek. Boris a pogánysághoz szító bojárokkal kegyetlenül elbánt; elfojtotta lázadásukat (1900 Nagy képes világtörténet CD03) | II. András 1213-ban segítséget ajánlott a trónbitorló cárnak, Borilnak, mikor az ellene felkelt bolgár bojárok elfoglalták Vidint (1995 Binder Pál CD58).

2. (kissé rég, Tört is) ’〈a havasalföldi és a moldvai román fejedelemségekben és a Román Királyságban a 14–20. században:〉 havasalföldi, ill. moldvai nagybirtokos’ ❖ [a belgrádi basa] 14 ezer fegyveres társaival utban volt a’ Belgrádi Jántsárok ellen […]. A kereskedk és Bojárok részszerént Szebenbe futottak, rész-szerént a’ Napkeleti Oláh Országba (1803 Molnár János C0308, 45) | [középosztály] alig van az oláh fejedelemségekben. A mint a kézmüves vagy kereskedő egy kevéssé jobb létre vergődött, mindjárt bojár lenni kivánkozik (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 114) | Romániában a nemesi eredetű földbirtokosokat (főnemeseket) még ma is bojároknak nevezik (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 205) | [Hunyadi Jánosnak az] apai nagyapja, egy havasalji bojár költözött be Magyarországra, unokája János: feltörő középnemes már a névadó vajdahunyadi vár birtokában (1983 Cs. Szabó László 9093002, 155).

2a. (kissé rég, Tört is) ’〈Erdélyben:〉 a magyar királyok által a havasalföldi vajdáknak adományozott hűbérbirtokokra a 15. századtól betelepülő román csoportok (elmagyarosodott,) később földesúrrá lett vezetőinek egyike’ ❖ [a magyar kormány] cassálja legalább a mostani bojárokból álló [megyei] választmányokat (1849 Március Tizenötödike C4809, 205) | Erdélyben Fogaras vidékén […] egy sereg nemesség élt és él, kiket bojároknak, s nem nemeseknek neveztek; valamint czimeres levelöket is boéri levélnek. Ilyen vala a Bethleni család (1858 Nagy Iván CD31) | A királyi birtoknak egyre nagyobb terjedelemben mívelt földjein az oláhok megtelepítése különösen a tatárjárás után rendszeresen történt. Telepítőik: a kenézek, bojárok, vajdák, bizonyos szabadságokat és jövedelmeket nyertek (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Fogarasföldi bojárok a XVI. században (1943 Századok CD58).

II. mn

1. (ritk) ’az orosz bojársághoz, főnemességhez tartozó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló, ilyen személyek alkotta 〈réteg, ill. csoport, testület stb.〉’ ❖ olyan fogat, aminőn még a cár sem járt soha; nyolc bojár ifjú, a színéből válogatva (1879 Jókai Mór CD18) | A fejedelmek a bojárok tanácsával, a „duma”-val kormányoztak, az állam a részfejedelmek, a bojár nagybirtokosok és a kolostorcsoportok szövetkezése volt (1936 Hajnal István CD42) | senki nem vonhatta kétségbe az uralkodó korlátlan jogát a rendelkezésre, de a megvalósítás elképzelhetetlen lett volna a bojár arisztokrácia tevékeny részvétele nélkül az országirányításban. Ilyen értelemben Oroszországban egy reálkompromisszum létezett (1999 Szvák Gyula CD17) | [a cár] az új bojár duma és a családi klán segítségével azonban lassan pacifikálta az országot (2000 Szvák Gyula CD17).

1a. ’e réteggel kapcs., ill. arra jellemző’ ❖ a régi bojár-önállóság még sokáig veszedelmesen fel-feltámadt (1936 Hajnal István CD42) | A cári hatalom támogatta a bojár-, az egyházi és a kolostori földbirtoklás korlátozására irányuló [törekvéseket] (1995 Századok CD58).

2. ’a havasalföldi és moldvai román nagybirtokossághoz tartozó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló, ilyen személyek alkotta 〈csoport, testület stb.〉’ ❖ már több 100 nagy bojár család hagyja ide Moldovát, Bukovinában keresendők biztosabb menedéket (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Hitrovo bujtogatására sikerült a bojár pártot, bátyjának Bratianu Demeternek vezetése alatt föllázítani (1893 PallasLex. CD02) | elválasztotta urától Románia egyik leggazdagabb bojár asszonyát, feleségül vette és Budapestre hozta (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 145) | levantei zsibvásárt, mosdatlanul kölnivizes tisztecskéket, ármánykodó bojárnépséget [találtak az erdélyi románok Bukarestben] (1984–1988 Zirkuli Péter 2024002, 10).

2a. ’e közösséghez v. annak tagjaihoz tartozó, attól származó, ill. arra jellemző’ ❖ Innét vehette a’ következendő bojár közmondás is eredetét: „Egy magyar tiz moldván”; értsd: feletti (1838 Gegő Elek 8157003, 50) | a suczawai régi, typikus bojár házat (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Nem a szocialista Alexa a regény hőse, hanem a „bojárlelkű” Dimitre (1943 Juhász Géza¹ 9283010, 115) | óromániai bojár csemegék (1980 Borsos Miklós 2206020, 8) | Romániában a bojárföldek a földterület 50%-át [foglalták el] (1982 Berend T. Iván 9049002, 37) | [Az első világháború előtt Romániában] a miniszterek 60%-a bojár származású [volt] (1994 Niederhauser Emil CD58).

J: bojér.

Sz: bojárné, bojárság.

Vö. CzF.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bojár · bojér; ÚMTsz.; IdSz.

bojár² (I. 14A1 II. 4A1) l. bajor¹

bajor¹ mn és fn  bábor (rég) , bájor (rég) , bojár (rég) , pajor (rég)

I. mn 14A1

1. ’tömegében Bajorország területén, a mai Németország délkeleti részén lakó, a felnémet egy nyelvjárását beszélő(, a német ághoz tartozó) germán 〈nép(csoport)〉’ ❖ ? Bajor. Bavarus (1813 Mondolat C3202, 54) | látok egy végtelenül szomorú és lehetetlen szituációt, amelyben a bajor nemzet van (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | Bajor. E népet Sándor István 1793-ban […] bábornak nevezi (1905 Magyar Nyelv C0357, 40) | [II. Lajos király] az 1870-es évektől kezdve csupán romantikus várainak, kastélyainak építésével volt elfoglalva, óriási adóterhekkel sújtva a bajor népet és csődbe juttatva az államot (2000 Soós István CD17).

1a. ’e népcsoportból való 〈eredet, származás〉, ill. ilyen származású, e népcsoporthoz tartozó 〈személy〉’ ❖ vajon egy ezentúl csupán reménylett nyugodalomért vissza tudná-é aztat [ti. a királyi hatalmat] vetni? Te? Zsófia? A bajor Zsófia? (1813 Katona József 8226002, 108) | bajor lovas fiú (1857 Széchenyi István CD1501) | [Nagy Károly] az erdőket és a völgyeket […] bajor és frank szerzetesekkel népesítette be és bőkezűen támogatta őket templomaik építésében (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | karintiai vagy bajor származásu polgári család sarja (1895 PallasLex. CD02) | privilégiumot kap a betelepedésre az osztrák és a bajor lakosság (1926 Ballagi Aladár 8025003, 572) | Gizella, István [király] ifjú bajor felesége (1974 Boldizsár Miklós 1022001, 155) | [az érsekek] hívtak Börzsönybe bajor eredetű bányászokat (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

2. ’E népcsoporttal v. Bajorországgal kapcs.’

2a. ’e népcsoport által v. Bajorországban létrehozott, készített, ill. művelt, folytatott v. haszn.’ ❖ a müncheni konyhánál csak még egy rosszabb dolog van a világon: a bajor szivar (1886 Mikszáth Kálmán CD04) | A táblafestészet a XV. és XVI. században, a kölni, németalföldi, frank és bajor iskolák követésében, a Dürer- és Holbein-féle irányok elemeiben kimutatható (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | régi bajor építészet (1913 RévaiNagyLex. C5704, 773) | A minden ízében bajor kelyhen (1964 Bóna István CD52) | bajor mezőgazdaságról (1996 Magyar Hírlap CD09) | [egy litográfia szerint] Ferenc József Erzsébettel, még mint jegyesével bajor parasztöltözetben kereste a népszerűséget (1997 Magyar néprajz CD47) • bajor sör ’e területen előállított, (az 1516-os sörtisztasági törvény előírásainak megfelelően) speciális technikával készült sörfajta’ ❖ olcsóbb a bajor gabona, bajor sör (1835 Széchenyi István CD1501) | a bajor sör annyira azonítva van a német nép mindennapi gondolatával, s annyira összeforrt izlésével, hogy a borivásnak igen sokkal nagyobb elterjedésére számítani aligha lehet (1842 Kossuth Lajos CD32) | Lesz honi bajor sör. Budapesti tőkepénzesek Budán a vizivárosban szándékoznak részvények utján egy nagy sörházat épiteni (1855 Vasárnapi Újság CD56) | helyben főzött bajor sörrel (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’e népcsoportra v. tagjaira jellemző, náluk v. Bajorországban szokásos’ ❖ a’ hoszasságnak mérésere a’ régi Bajor láb szolgáljon (1809 Hazai és Külföldi Tudósítások C0192, 213) | bajor, frankfurti, hamburgi, brémai stb nemzeti szellem (1845 Irinyi József 8200001, 38) | széles, pocakos bajor humor (1910 Nádai Pál CD10) | Bajor szokásokat követve (1961 Kölkedi István CD52) | a bajor mintára kidolgozott duális építőipari szakképzés (1995 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’e népcsoporttal v. Bajorországban megeső, történő, ill. e népcsoport körében zajló, általa megvalósuló’ ❖ 1428-ban a bajor örökösödési ügy elintézése végett tartott birodalmi törvényszéken (1860 Horváth Mihály 8189004, 315) | a kitörendő bajor válsággal (1878 Schwicker János Henrik CD57) | A 900. évi bajor hadjárattal hosszú háborúskodás kezdődött (1928 Hóman Bálint CD42) | A Wittelsbachok eleinte Scheyern grófjai néven váltak ismertté a bajor történelemben (2000 Soós István CD17).

3. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt, a felnémet nyelvcsoportba tartozó 〈nyelvjárás〉, e nyelvjárásra jellemző 〈sajátosság〉, ill. ilyen nyelvű 〈szó, mű〉’ ❖ a bajor nyelvjárás – jóllehet frank és sváb testvérével egyetemben a nyugati germán törzsnek egyik ága – némi keleti germán bélyeget nyert vala (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | sajátszerű bajor szólásmód (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A Schmeller-féle bajor szótár (1937 Házi Jenő CD52) | [a szalvéta szó] vándorszó, amely előfordul angol, német, bajor, osztrák, orosz variációkban is (1981 Sergő Erzsébet 2206040, 50).

3a. (-ul raggal, hsz-szerűen) ’e nyelvjárásban’ ❖ Lewera ófelnémetül, Lewer v. Löwer bajorul = határdomb (1997 Boronkai Szabolcs ford.–Király CD52) | Európában föltámadnak a nemzeti nyelvek, a nemzeti kultúrák; a bajorok hirtelen kijelentik, hogy ők bajorul beszélnek az igazgatóságban, még csak nem is németül (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. ’e népcsoport által lakott, ill. Bajorországhoz tartozó 〈terület〉, ill. e területen levő v. ott végbemenő’ ❖ [az Inn folyón] a’ moſtani Bábor határt a’ hidnak közepe teſzi (1793 Sándor István 7287039, 394) | nem emlékszem élvezetesebb napokra, mint melyeket az osztrák s bajor Alpok ritkán látogatott részeiben tölték (1861 Eötvös József C1597, 141) | [a hercegleány] a bécsi Burg komor termeiben is a bajor erdők zúgását hallgatta (1914 Oláh Gábor 9487064, 93) | Az 1620-as évekre bajor földön is megerősödött a katolikus ellenreformáció (1994 Kovács József László CD52).

5. (tulajdonnév részeként is) ’e népcsoport által szervezett, Bajorország területén működő 〈állam〉’ ❖ Az ugynevezett köztörvényen, Code Napoleonon, porosz köztörvényen és Maximilian codexén kivül van még az egész bajor királyságban 50 külön törvényrendszer (1843 Pesti Hírlap ford. CD61) | [I. Miksa József király] reformjaival és a Bajor Királyság létrehozásával lerakta a modern bajor állam alapjait (2000 Soós István CD17).

5a. ’ezen állam v. e népcsoport szervezett közössége által létrehozott, ahhoz tartozó, arra jellemző, ill. abban vmilyen szerepet, funkciót betöltő’ ❖ [Nürnberg] a’ Bábor Hertzegnek kerített derék egy Várasa (1793 Sándor István 7287025, 230) | a’ Bajor koronaörökös (1840 Márton József¹ 8298001, 79) | Podewils bajor követ (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 6) | A bajor országgyűlés rendkivüli biztonsági intézkedések közt ma ült össze. Végleges elnökké Schmidt Hans szociáldemokratát, első alelnökké pedig a bajor néppárt egyik tagját választották meg (1919 Világ 2115001, 5) | a XVI. század második negyedében újból jelentkezett a bajor pénz Magyarországon (1972 Huszár Lajos CD52) | A [pozsonyi] vár alatt 907-ben erős harcok folytak a magyar s a bajor seregek között (1980 Szombathy Viktor 1149004, 42) | az 1956-os forradalom kirobbanása után a bajor rádió mikrofonja elé állított egy magyart (1985 Borbándi Gyula 9811004, 58).

II. fn 4A1

1. (tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’tömegében Bajorország területén, a mai Németország délkeleti részén lakó, a felnémet egy nyelvjárását beszélő(, a német ághoz tartozó) germán nép (vmely csoportja)’ ❖ Bojárok […] Hertzege engemet viszsza nyért (1790 Gvadányi József C1938, 42) | 877 év után mi adunk Gizelát a bajoroknak (1872 Rónay Jácint 8396011, 159) | Dieuz előtt esett el [a gróf], mert ő vezette a bajorokat (1915 Szomory Dezső 9683002, 112) | A svábok, a bajorok és az osztrákok jelentik az elmúlt évtizedek legdinamikusabban fejlődő németségét (1985 Kopátsy Sándor 1093002, 88).

1a. ’ehhez a népcsoporthoz tartozó személy’ ❖ Henrik, a’ Bojár (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2124, 150) | végtelen soru rezes sisaku bajorok, dübörgő ágyuk, konyhaszekerek s ujból német katona (1919 Szabó Dezső 9623004, 261) | Vegyest éltek itt [ti. a Kárpát-medencében a honfoglaláskor] szlávok, morvák, gótok, gepidák, herulok, kuturgurok, frankok, bajorok, az avarok maradékai (1987–1988 Kulcsár Péter 2019001, 538).

2. (Nyelvt is) ’e népcsoport által beszélt, a felnémet nyelvjárás(csoport)ba tartozó nyelvjárás’ ❖ A sváb tájszólás mindemellett mégis sok tekintetben jóval közelebb áll a bajorhoz, mint a tiszta alamann (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A felnémet nyelvterületen két nagy nyelvjáráscsoportot különböztetnek meg, ú. m. a felső-felnémetet, amelynek legfontosabb tagjai az alemann és a bajor (1937 Zsirai Miklós 9805001, 14) | A ferslóg elnevezés a bajorból származik és az asztalosok használatával jutott el hozzánk a 18. században (1999 Magyar néprajz CD47).

Sz: bajoros.

Vö. CzF. bajor¹, bajorul; ÉrtSz. bajor¹; TESz. bajor¹; ÉKsz. bajor¹