borecet l. alcímszóként az alábbi bokrosított szócikkben

bor- (előtagként)

1. ’borszőlő bogyójának levéből készült szeszes itallal mint borászati termékkel kapcs. 〈művelet, tevékenység〉’ ❖ ‖ borfejtés fn 4B (Szőlő is) | A’ borfejtéskor egy edény seprőt félre kell, [!] tenni, és gondját viselni (1819 e. Nagyváthy János C3297, 13) | A borfejtésnek kettős célja van: 1. a bort az üledékétől megszabadítani és 2. a bort érlelni (1893 PallasLex. CD02) | Az első borfejtés idejének elhúzása a magyarországi borpincék általános hibája volt (1998 Csoma Zsigmond CD58) ‖ borhamisítás fn 4A | Weinverfälschung, die: borhamisítás; borelrontás (1823 Német–magyar–deák lexikon C3048, 866) | A szövetkezet igazgatóságának jogában áll azon bortermelőket, vevőket vagy korcsmárosokat, […] a kik borhamisitás miatt biróilag elitéltettek, a bortőzsdéről kitiltani (1899 Borászati Lapok 8607001, 395) | a borhamisítás idehaza inkább az olcsóbb, homoki borokat sújtja, a márkás tokajival nemigen próbálkoznak (1994 Magyar Hírlap CD09) ‖ borkezelés fn 4B (Szőlő) | a’ bor-kezelésen kívűl ostobább vólt a’ két hetes bagoly-fiúnál (1824 Fáy András¹ C1724, 135) | 7 olyan anyagot vizsgált meg a bizottság, melyeket a gyanusitott felek pinczéiből azon gyanu alapján küldtek be a hatóságok, hogy azoknak a borkezelésnél való használata tiltva van (1899 Borászati Lapok 8607001, 399) | a feldolgozók kevesebb mint fele képes megfelelni a korszerű borkezelés követelményeinek (1998 Figyelő CD2601).

1a. ’a borral mint kereskedelmi, turisztikai stb. termékkel foglalkozó 〈személy〉, ill. ezzel kapcs. 〈tevékenység, rendezvény stb.〉’ ❖ ‖ borárus fn 4A (jelzőként is) (rég) | a’ kortſomáros, ’S az álnok bor-áros A’ bort vizzel itattya (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225011, 56) | Egy huszár bankót adott egy szegedi borárus asszonynak (1848 Március Tizenötödike C3027, 602) | vásári borárusok [cégérei] (1977 NéprajziLex. CD47) ‖ borkereskedő fn és mn 1C (tulajdonnév részeként is) | minden egygyes bor kereskednek (1783 Magyar Hírmondó C0271, 243) | Útitársam egy angol borkereskedő, ki Balaton melléki borokra terjeszté ki figyelmét (1872 Jókai Mór CD18) | Negyvennégy vállalat érdekeit képviseli a Magyar Borkereskedők Egyesülése, exportőrökét és termelőkét egyaránt (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ borkupec fn 3D (kissé rég, pejor is) | [a franciákhoz hasonlóan a hollandok is] mesterséges [= mesteri] bor-kupetzek (1791 Mátyus István C3071, 318) | már a fuvaros lopja és hamisitja a tokaji bort, hát már aztán a borkupecz mit nem csinál avval! (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A kapitalizmus korában a termelő és a fogyasztó közé egyre többen ékelődtek be. A hegyaljai bor esetében ez a láncolat a következőképpen alakult: termelő–faktor–borkupec–borlerakatok (2000 Magyar néprajz CD47) ‖ borszaküzlet fn 3B | [Londonban négy évvel ezelőtt] már szinte mutatóba sem találtam magyar borokat a neves borszaküzletekben (1995 Magyar Hírlap CD09) | a borszaküzletek, vináriumok akár 40–100 féle jó és kiváló minőségű bort tartanak állandó választékukon (1996 Figyelő CD2601) ‖ borturizmus fn 4A | idegenforgalmi fórum a falusi és a borturizmus összefüggéseiről (1994 Magyar Hírlap CD09) | Badacsony, a Balatonfelvidék, Balatonmellék és Somló hegyközségei fogtak össze azért, hogy megszervezzék a borturizmus fő útvonalát (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ borügynök fn 3C8 (kissé rég) | Az eladó köteles kijelenteni, hogy az üzlet lebonyolitását, illetve a bor elszállitását […] ő maga végzi-e, vagy hogy az valamelyik ügynök közvetitése által történjék, mely czélra csak oly borügynökök (Weinsticher) jelölhetők ki, a kik a szövetkezet tagjai (1899 Borászati Lapok 8607001, 394) | [a 19. század közepén a] borügynöknek nevezett közvetítők […] a teljes borkereskedelmet a kezükben tartották (2000 Magyar néprajz CD47) ‖ borverseny fn 4B | a Kisgazdapárt baranyamegyei szervezeteinek – borversennyel egybekötött – ünnepségén (1948 Szabad Nép ápr. 27. C4871, 1) | a brüsszeli nemzetközi borversenyen Vida Péter szekszárdi borász ’96-os évjáratú Cabernet franc-Merlot barrique borával ezüstérmet nyert (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ’bor készítésekor haszn. 〈eszköz, berendezés〉’ ❖ ‖ borprés fn 4B8 (ritk) | egy nagy pintze bor préssel egygyütt (1783 Magyar Hírmondó C0271, 504) | Az uj borprés két kaucsukkal bevont vashenger segélyével eszközli a szőlő levének kinyomását (1860 Vasárnapi Újság CD56) | bor-prés mellett les lassú, sóvár Szemed, hogy végső cseppig hullni lásd (1919 Tóth Árpád ford.–Keats CD10) ‖ borsajtó fn 1A | a’ borsajtón-is ki-préseltettem a’ viaszot (1794 Handerla György C2013, 176) | még bor-sajtójuk sem volt, és a’ szőlő csak zsákokban csavartatott ki (1844 Bajza József ford.–Kolb C0726, 116) | Borsajtókat, gyümölcs- és szőlő-zúzókat legolcsóbban szállít Reich gépgyár, Szombathely (1937 Borászati Lapok 2118001, 250) | A gyári borsajtók elterjedése előtti időben falusi bognárok, ügyes kezű fúró-faragó emberek a régi középorsós borsajtók mintájára készítettek borsajtókat (1977 NéprajziLex. CD47).

2a. ’bor tárolására v. felszolgálására való 〈edény〉’ ❖ ‖ boredény fn 4B (rég, ritk) | bor edényekkel együtt, árendába fog adódni (1796 Bécsi Magyar Merkurius C0345, 828) | elővette a’ boredényt ’s jót ivott (1826 Bártfay László C0034, 234) | Boredények cserépből, hordó alakban, a 16-ik századból (1878 Vértesi Károly C4516, 66) ‖ borkancsó fn 1A (ritk) | teli bor és must kantsók (1797 Nagy Sámuel¹ ford.–Gessner C3291, 121) | Üres szó! jobb, ha borkancsónk ürül! (1837 Vörösmarty Mihály 8524254, 218) | úrasztali borkancsók (2000 Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka CD36) ‖ borkupa fn 6A (rég, ritk) | Kérök a’ palotán vigan ugrálának, Hogy a’ Királynétúl végre el-válának, Be-vont Uliſſesnek bor kupát adának (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 184) | roppant nagy ezüst és türkizekkel díszített, de máskép ízléstelen borkupa (1876 Századok CD57) ‖ borpalack fn 3A1 (rég, ritk) | a’ magyar ſoha nem ſzokta mondani, Haltó, Vadkert, Vízkorsó, Borpalatzk, Vajpogátsa, Íróvaj, hanem Halaſtó, Vadaskert, Vízeskorsó, Borospalatzk, Vajas pogátsa, Irósvaj (1796 Sándor István 7287074, 119) | csak a férfiak maradnak az asztalnál s egymásnak nyujtják a borpalaczkot (1880–1882 Pulszky Ferenc 8381003, 180).

3. ’borból, ill. borral készült 〈étel-, italféle v. élelmiszer〉’ ❖ ‖ borecet fn 3B2 | [a beteg a pestis észlelésekor] azonnal a’ fent emlitett port Bor-etzetben vegye-bé (1775 Csapó József 7062001, 10) | legegészségesebb légtisztító a jó boreczet (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 11) | egy deci tejfelt is sokall a paszulyleveshez, mert véleménye szerint az igazában borecettel jó (1929 Krúdy Gyula CD54) | Kevés vízzel, cukorral, sóval és borecettel salátalevet készítünk (1996 Természet Világa CD50) ‖ borleves fn 4B (Konyha) | A’ szolgáló bor levest vitt néki (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 509) | [a nótárius] épen borlevest szörpölt (1834 Garasos Tár 8625001, 70) | karácsonyi borlevest (1990 Frank Júlia CD19) ‖ borsodó fn 1A (Konyha) | jó borsódót adhatni hozzá (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 393) | Mandulás palacsinta borsodóval (1989 Frank Júlia et al. CD19).

4. ’a (vörös)borra jellemző’ ❖ ‖ borszag fn 3A | Egy formán mindenbl hazugság jön, ’s bor-szag (1801 Méhes István ford.–Cornelius Nepos C3076, 107) | ugy dől belőled a borszag, mint valami pinczéből (1849 Petőfi Sándor C3503, 334) | olyan borszag áradt a vendéglő ódon falaiból, mintha víz helyett bort kevertek volna a malterhez (1933 Krúdy Gyula CD54) | meg se merte csókolni Kati nénit, hogy észre ne vegye leheletén a borszagot (1965 Németh László² 9485041, 23) ‖ borszínű mn 18C4 | Az Amethistus […] sárgálló és bor-szín (1792 Mindenes Gyűjtemény C0371, 79) | [Az anyajegyeknek] színük szerint különböző az elnevezésük: noevus vinosus, ha borszinü, noevus flammeus, ha virító piros (1893 PallasLex. CD02) | [a mítoszok szerint] Okeanos, a sós víz istenének leányai bőszülnek föl mindenkire, aki oktalanul háborgatja a borszinű tenger mélységeit (1952 Márai Sándor 9421019, 106).