botlábú mn 1A4

1. (ritk) ’fából készült, botszerű műlábbal rendelkező 〈személy〉’ ❖ ebben az időben gyakran látogattam egy csarnokot […], amelyben egy piszkos szakállú és botlábú emberke bölcselkedett (1924 Gróh István CD10).

2. (biz, pejor is) ’〈tánchoz, ill. labdarúgáshoz〉 ügyetlen lábú, suta 〈személy〉’ ❖ Végy egy botlábú sihedert, kiáltsd világgá, hogy ilyen szélső még nem sántikált a gyepen, s egy évre rá ő a válogatott oszlopa (1973 Hernádi Miklós 1066004, 343) | botlábú, labdába egyeneset rúgni is képtelen „játékosok” (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a lakodalmas zenétől] jön meg a táncos kedve a botlábú, iszákos magyarnak (1999 Magyar Narancs aug. 26. C5335, 34).

Vö. TESz. botfülű; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

botlábú melléknév 1A4
1. (ritk)
fából készült, botszerű műlábbal rendelkező 〈személy〉
ebben az időben gyakran látogattam egy csarnokot […], amelyben egy piszkos szakállú és botlábú emberke bölcselkedett
(1924 Gróh István)
2. (biz, pejor is)
〈tánchoz, ill. labdarúgáshoz〉 ügyetlen lábú, suta 〈személy〉
Végy egy botlábú sihedert, kiáltsd világgá, hogy ilyen szélső még nem sántikált a gyepen, s egy évre rá ő a válogatott oszlopa
(1973 Hernádi Miklós)
botlábú, labdába egyeneset rúgni is képtelen „játékosok”
(1997 Magyar Hírlap)
[a lakodalmas zenétől] jön meg a táncos kedve a botlábú, iszákos magyarnak
(1999 Magyar Narancs aug. 26.)
Vö. TESz. botfülű; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások