bura fn 6A

1. (jelzőként is) (átv is) ’vminek a leborítására való, ált. annak védelmét szolgáló v. vmi más célra haszn. harang v. (fél)gömb alakú eszköz’ ❖ Ha a légszivattyu üvegharangja vagy burája alá egy vizzel telt poharat teszünk s a levegőt a harangból kiszivattyuzzuk, felettébb sok apró hólyagocskákat látandunk a vizben támadni, s abból kiemelkedni (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Burák (borító edények) … Vorlagen (1879 Betűsoros árulajstrom C1111, 161) | a száraz köpölyözés csak abból állott, hogy az üvegburát a bőrfelületre nyomva, benne a levegőt megritkították, s a bőrrészlet a burába egészen beszívódott, erősen vérbő lett (1895 PallasLex. CD02) | Neorokokó állóóra. […] Niewelt Ferenc remeke. 1860 körül. Bura nélkül (1937 Csipkés Kálmán CD52) | Az egész magyar nyelvterületen ismert hiedelem szerint az égbolt bura alakban borítja a földet, esetleg 2, 3, 7 vagy 12 rétegben (1977 NéprajziLex. CD47) | A bura alól kivett koronát [ti. a magyar Szent Koronát] egy forgózsámolyra helyezték, és 35 mm-es filmet készítettek róla (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’vmit burokként körülvevő képződmény’ ❖ [a porszem] a kagylót fölsebzi, hogy aztán a gyöngy gyönyörű burája jegecedhessék ki körülötte (1920 Tóth Árpád CD10) | A Chatergus apicalis nevű darázs faágra építi […] fészkét és azt igen tág harangalakú búrával veszi körül (1933 Az állatok világa ford. CD46).

1b. (birtokszóként) (vál, átv is) ’az a közeg v. helyzet, (lelki)állapot, amely (védelmező) burokként körülvéve a külvilágtól elzár vmit v. vkit’ ❖ Csönd puha burája borul a fészek fölé (1925 Karinthy Frigyes 9309076, 81) | öldöklő nyomorunk burája (1933 Rédey Tivadar CD10) | [Kassák] bágyadt-csöndes panaszai időnként kitörnek a keserűség és kétségbeesés búrája alól (1966 József Farkas–Szabó György CD53) | [a prózaíró Gerelyes Endrét] szinte áthatolhatatlanul veszi körül a magány búrája (1990 A magyar irodalom története CD53) | öregek és szerelmesek üldögélnek a harangszó burája alatt (2000 Figyelő CD2601).

1c. (alatt, alá nu-val, hsz-szerűen) ’〈a külvilágtól elzárt, hozzáférhetetlen állapot kif-ére〉’ ❖ A szovjet birodalom búra alá helyezte a térség összes égető problémáját, többek között a nemzetek, országok egymás közötti viszonyát is: mintha konfliktusok nem is léteznének (1994 Magyar Hírlap CD09) | Az autista mérhetetlen lassan, hosszú kondicionálással fordítható csak kifelé, sőt egy részüknél ez soha nem sikerül, ők „bura alatt” élnek (1997 Magyar Hírlap CD09) | A bura alá kényszerített állapot megviselte őket [ti. a Nyugat harmadik nemzedékének tagjait az 1950-es években] (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’világítótestre illeszthető, annak védelmét szolgáló, ill. fényét tompító v. szétszóró eszköz, lámpabura’ ❖ Gattai és Pál egyedül maradtak, régimódi fotelek álltak ebben az ódon szobában, leültek egymással szembe. A kristályüvegből készült búra fénylett az őszi alkony mélaságában (1913 Barta Lajos CD10) | [a villanykörte fényét] az ezüstfehér bura vakítóan verte szét (1942 Örley István 9501001, 228) | utcai lámpák buráit (1985 Szász Imre 9639001, 52) | Az első fényszórót, ködlámpát és irányjelzőt magába foglaló bura önálló formai egység (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. (Vill) ’az izzólámpa világító szerkezetét magába foglaló, légmentesen záró üvegtest’ ❖ fehéren fénylett a villam [!] fénye az üvegkörte burája alól (1899 Hegedüs Sándor C2052, 19) | Bekapcsoláskor a lámpa mint izzótest jön működésbe, azaz először a wolframspirális kezd világítani. Annak heve elpárologtatja a búra fenekén, kis tócsában összegyülemlett higanyt, mire két, egymással szembenálló, wolframgömbelektród között higanyív jön létre, mely élénk ibolyántúli sugárzást fejleszt (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 181) | klasszikus, izzó formájú burával gyártott, energiatakarékos fényforrások (1998 Lakáskultúra CD39).

3. ’fejre illeszthető, szabálytalan félgömb alakú hajszárító’ ❖ [a fodrászat előterében] három bura zúgott halkan, alattuk három fogoly nő (1956 Illés Endre 2005061, 654) | [A fodrászatban] a fal mentén burák sorakoznak, mindegyikben ül valaki (1969 Fejes Endre 9139002, 152).

4. ’fejre illeszthető, sisakszerű (védő)eszköz’ ❖ Az űrhajóskosztümhöz búvársisakszerű, áttetsző búra tartozik (1961 Népszabadság ápr. 14. C4813, 2) | Fejre illeszthető, elektródákkal felszerelt különleges búrába, sisakba vagy fejpántba építenék be a[z agyhullámokat érzékelő] jelfogót. A felerősített jel miniatűr rádióadót hoz működésbe, és az kapcsolja be a CD-lejátszót vagy a televíziót (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. (birt személyjellel) (szleng) ’vkinek a feje’ ❖ Ha már úgy kibabráltak veled, úgy kiklórozták a burádat, hogy nem hiszel semmiben – a rohadt életbe!!! – legalább higgyél magadban! (1998 Magyar Hírlap CD09) | Tök szupi film ment a tévében. Éppen rapityára lőtték egy bináris bige buráját (2000 Magyar Hírlap CD09).

Ö: lámpa~, üveg~.

Sz: burás.

Vö. CzF. bura¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. bura¹

bura főnév 6A
1. (jelzőként is) (átv is)
vminek a leborítására való, ált. annak védelmét szolgáló v. vmi más célra haszn. harang v. (fél)gömb alakú eszköz
Ha a légszivattyu üvegharangja vagy burája alá egy vizzel telt poharat teszünk s a levegőt a harangból kiszivattyuzzuk, felettébb sok apró hólyagocskákat látandunk a vizben támadni, s abból kiemelkedni
(1855 Vasárnapi Újság)
Burák (borító edények) … Vorlagen
(1879 Betűsoros árulajstrom)
a száraz köpölyözés csak abból állott, hogy az üvegburát a bőrfelületre nyomva, benne a levegőt megritkították, s a bőrrészlet a burába egészen beszívódott, erősen vérbő lett
(1895 PallasLex.)
Neorokokó állóóra. […] Niewelt Ferenc remeke. 1860 körül. Bura nélkül
(1937 Csipkés Kálmán)
Az egész magyar nyelvterületen ismert hiedelem szerint az égbolt bura alakban borítja a földet, esetleg 2, 3, 7 vagy 12 rétegben
(1977 NéprajziLex.)
A bura alól kivett koronát [ti. a magyar Szent Koronát] egy forgózsámolyra helyezték, és 35 mmmilliméter-es filmet készítettek róla
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
vmit burokként körülvevő képződmény
[a porszem] a kagylót fölsebzi, hogy aztán a gyöngy gyönyörű burája jegecedhessék ki körülötte
(1920 Tóth Árpád)
A Chatergus apicalis nevű darázs faágra építi […] fészkét és azt igen tág harangalakú búrával veszi körül
(1933 Az állatok világa ford.)
1b. (birtokszóként) (vál, átv is)
az a közeg v. helyzet, (lelki)állapot, amely (védelmező) burokként körülvéve a külvilágtól elzár vmit v. vkit
Csönd puha burája borul a fészek fölé
(1925 Karinthy Frigyes)
öldöklő nyomorunk burája
(1933 Rédey Tivadar)
[Kassák] bágyadt-csöndes panaszai időnként kitörnek a keserűség és kétségbeesés búrája alól
(1966 József Farkas–Szabó György)
[a prózaíró Gerelyes Endrét] szinte áthatolhatatlanul veszi körül a magány búrája
(1990 A magyar irodalom története)
öregek és szerelmesek üldögélnek a harangszó burája alatt
(2000 Figyelő)
1c. (alatt, alá nu-val, hsz-szerűen)
〈a külvilágtól elzárt, hozzáférhetetlen állapot kif-ére〉
A szovjet birodalom búra alá helyezte a térség összes égető problémáját, többek között a nemzetek, országok egymás közötti viszonyát is: mintha konfliktusok nem is léteznének
(1994 Magyar Hírlap)
Az autista mérhetetlen lassan, hosszú kondicionálással fordítható csak kifelé, sőt egy részüknél ez soha nem sikerül, ők „bura alatt” élnek
(1997 Magyar Hírlap)
A bura alá kényszerített állapot megviselte őket [ti. a Nyugat harmadik nemzedékének tagjait az 1950-es években]
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
világítótestre illeszthető, annak védelmét szolgáló, ill. fényét tompító v. szétszóró eszköz, lámpabura
Gattai és Pál egyedül maradtak, régimódi fotelek álltak ebben az ódon szobában, leültek egymással szembe. A kristályüvegből készült búra fénylett az őszi alkony mélaságában
(1913 Barta Lajos)
[a villanykörte fényét] az ezüstfehér bura vakítóan verte szét
(1942 Örley István)
utcai lámpák buráit
(1985 Szász Imre)
Az első fényszórót, ködlámpát és irányjelzőt magába foglaló bura önálló formai egység
(2000 Magyar Hírlap)
2a. (Vill)
az izzólámpa világító szerkezetét magába foglaló, légmentesen záró üvegtest
fehéren fénylett a villam [!] fénye az üvegkörte burája alól
(1899 Hegedüs Sándor)
Bekapcsoláskor a lámpa mint izzótest jön működésbe, azaz először a wolframspirális kezd világítani. Annak heve elpárologtatja a búra fenekén, kis tócsában összegyülemlett higanyt, mire két, egymással szembenálló, wolframgömbelektród között higanyív jön létre, mely élénk ibolyántúli sugárzást fejleszt
(1933 TolnaiÚjLex.)
klasszikus, izzó formájú burával gyártott, energiatakarékos fényforrások
(1998 Lakáskultúra)
3.
fejre illeszthető, szabálytalan félgömb alakú hajszárító
[a fodrászat előterében] három bura zúgott halkan, alattuk három fogoly nő
(1956 Illés Endre)
[A fodrászatban] a fal mentén burák sorakoznak, mindegyikben ül valaki
(1969 Fejes Endre)
4.
fejre illeszthető, sisakszerű (védő)eszköz
Az űrhajóskosztümhöz búvársisakszerű, áttetsző búra tartozik
(1961 Népszabadság ápr. 14.)
Fejre illeszthető, elektródákkal felszerelt különleges búrába, sisakba vagy fejpántba építenék be a[z agyhullámokat érzékelő] jelfogót. A felerősített jel miniatűr rádióadót hoz működésbe, és az kapcsolja be a CD-lejátszót vagy a televíziót
(1997 Magyar Hírlap)
5. (birt személyjellel) (szleng)
vkinek a feje
Ha már úgy kibabráltak veled, úgy kiklórozták a burádat, hogy nem hiszel semmiben – a rohadt életbe!!! – legalább higgyél magadban!
(1998 Magyar Hírlap)
Tök szupi film ment a tévében. Éppen rapityára lőtték egy bináris bige buráját
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: burás
Vö. CzF. bura¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. bura¹

Beállítások