célozgat ige 5a8

1. tn ’fegyvert, hajítható tárgyat, ütést stb. újra meg újra a célpontra irányít, ill. ezzel próbálkozik’ ❖ Hogy szememben ül Kupídó, És szívekre tzélozgat (1784 Magyar Hírmondó C0272, 125) | Remek lövés! Jól középre czélozgatott mindenik (1867 Rákosi Jenő ford.–Shakespeare C3730, 211) | – Adja ide, Czicza […] azt a karabint, nem azt a kovást, de az aczéllal kivert duplát – és czélozgatott a bácsi, bárha a fegyvernek nem volt magja és behunyta a félszemét (1905 Petelei István 8361001, 9) | Viczián Antal csillapíthatatlan szenvedélyét a vadászat iránt nyolcéves korától számítja, amikor maga barkácsolta fapuskával verebekre célozgatott (1996 Új Könyvek CD29).

1a. ts ’vkit, vmit így többször célba vesz’ ❖ egy vadászcsapatbeli szász is megbúvik a szomszéd bokorhoz és egyik tisztünket célozgatja (1849 Jókai Mór CD18) | a vastag, összebogozott ágak lármás, csintalan gyerekekkel voltak tele […], [akik] az alájuk került asszonyok, lányok arcát célozgatták nyálas, rágott papirgolyókkal (1918 Kassák Lajos 9314002, 62) | a felénk robogó katonákat könnyűszerrel lőttük ki a sorból, szinte unottan célozgattuk őket [a fedezékből], biztonságban éreztük magunkat, tudtuk, hogy nem jöhetnek a közelünkbe (1973 Gion Nándor 9190007, 230).

2. tn ’〈beszéd(ben) v. írás(ban)〉 többször, burkoltan utal vkire, vmire (vki)’ ❖ [leveled] néhány sora kedélyem’ e’ fájrészére czélozgat (1844 Jósika Miklós C2432, 12) | arra is czélozgatott az öreg Salamon „bácsi”, hogy talán most már aztán végit is kellene szakítani a kölcsönözgetésnek (1889 Szabó Endre C3770, 108) | Sándor bort hozatott s egy községbeli lányra célozgatott, hogy így az úrilányok s amúgy (1928 Németh László² 9485038, 214) | [az Etelka-versekben Vörösmarty] már nem célozgat, nem utalásokkal él, hanem kimond valamit, nem is egyszerűen, de kategorikus imperativusszal (1996 Szabó Magda 9630006, 26).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cél; ÉKsz.

célozgat ige 5a8
1. tárgyatlan
fegyvert, hajítható tárgyat, ütést stb. újra meg újra a célpontra irányít, ill. ezzel próbálkozik
Hogy szememben ül Kupídó, És szívekre tzélozgat
(1784 Magyar Hírmondó)
Remek lövés! Jól középre czélozgatott mindenik
(1867 Rákosi Jenő ford.Shakespeare)
– Adja ide, Czicza […] azt a karabint, nem azt a kovást, de az aczéllal kivert duplát – és czélozgatott a bácsi, bárha a fegyvernek nem volt magja és behunyta a félszemét
(1905 Petelei István)
Viczián Antal csillapíthatatlan szenvedélyét a vadászat iránt nyolcéves korától számítja, amikor maga barkácsolta fapuskával verebekre célozgatott
(1996 Új Könyvek)
1a. tárgyas
vkit, vmit így többször célba vesz
egy vadászcsapatbeli szász is megbúvik a szomszéd bokorhoz és egyik tisztünket célozgatja
(1849 Jókai Mór)
a vastag, összebogozott ágak lármás, csintalan gyerekekkel voltak tele […], [akik] az alájuk került asszonyok, lányok arcát célozgatták nyálas, rágott papirgolyókkal
(1918 Kassák Lajos)
a felénk robogó katonákat könnyűszerrel lőttük ki a sorból, szinte unottan célozgattuk őket [a fedezékből], biztonságban éreztük magunkat, tudtuk, hogy nem jöhetnek a közelünkbe
(1973 Gion Nándor)
2. tárgyatlan
〈beszéd(ben) v. írás(ban) többször, burkoltan utal vkire, vmire (vki)
[leveled] néhány sora kedélyem’ e’ fájrészére czélozgat
(1844 Jósika Miklós)
arra is czélozgatott az öreg Salamon „bácsi”, hogy talán most már aztán végit is kellene szakítani a kölcsönözgetésnek
(1889 Szabó Endre)
Sándor bort hozatott s egy községbeli lányra célozgatott, hogy így az úrilányok s amúgy
(1928 Németh László²)
[az Etelka-versekben Vörösmarty] már nem célozgat, nem utalásokkal él, hanem kimond valamit, nem is egyszerűen, de kategorikus imperativusszal
(1996 Szabó Magda)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cél; ÉKsz.

Beállítások