cíva fn 6A (rég, tréf)

’alföldi mezővárosi, kül. debreceni polgárasszony’ ❖ Befogatja ilyenkor [ti. vasárnap] három „csikóját” ekhós (gyékény-fedelü) szekerébe nem egy cívis polgár, beleülteti civáját és családi örömeit (1845 Pákh Albert C3390, 51) | [az öt elítélt debreceni diák] megkezdte a maga száműzetési pályáját az emlékezetes fahídon a körülöttük tolongó népség árja közepett. A sok érzékeny szívű cívis és cíva egymást törte, hogy valami útravalót tömhessen a tarisznyájukba, a tógájuk zsebébe (1871 Jókai Mór CD18) | Az igazi úrnők […] annyira sem méltatják a költőt [ti. Adyt], mint a debreceni cívák valaha Petőfit (1925 Krúdy Gyula C2840, 212) | cívis <lat. ’polgár’>: az alföldi mezővárosok paraszti eredetű és még földművelésből élő vagyonos lakossága. Használták a cíva nőnemű alakot is (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. TESz. cívis; ÚMTsz.

cíva főnév 6A (rég, tréf)
alföldi mezővárosi, kül. debreceni polgárasszony
Befogatja ilyenkor [ti. vasárnap] három „csikóját” ekhós (gyékény-fedelü) szekerébe nem egy cívis polgár, beleülteti civáját és családi örömeit
(1845 Pákh Albert)
[az öt elítélt debreceni diák] megkezdte a maga száműzetési pályáját az emlékezetes fahídon a körülöttük tolongó népség árja közepett. A sok érzékeny szívű cívis és cíva egymást törte, hogy valami útravalót tömhessen a tarisznyájukba, a tógájuk zsebébe
(1871 Jókai Mór)
Az igazi úrnők […] annyira sem méltatják a költőt [ti. Adyt], mint a debreceni cívák valaha Petőfit
(1925 Krúdy Gyula)
cívis <lat.latin ’polgár’>: az alföldi mezővárosok paraszti eredetű és még földművelésből élő vagyonos lakossága. Használták a cíva nőnemű alakot is
(1977 NéprajziLex.)
Vö. TESz. cívis; ÚMTsz.

Beállítások