cigányos mn 15A
1. (pejor is) ’cigányokra jellemző(nek vélt), náluk szokásos v. rájuk emlékeztető 〈megnyilvánulás, magatartás stb.〉’ ❖ páros Loval nem huzathattyák magokat, hanem tsak tzigányoson Lektikában [= kétkerekű kocsiban] egy Lóval (1785 Magyar Hírmondó C0273, 803) | [Kata:] No lesz itt czigányos kunyorálás (1883 Győry Vilmos C1973, 46) | a hölgyek élénken csevegve ülték körül a gázkandallót. A grófné cigányosan le a szőnyegre telepedett (1905 Gárdonyi Géza C1834, 113) | [Sanyi] szemében alázat volt, de cigányos dévajság is (1947 Németh László² 9485004, 132) | kilestem, kivártam a lányt – aztán két hét után megszöktünk, amúgy cigányosan. Bele a semmibe (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 385).
1a. (pejor is) ’a cigányokéra emlékeztetően sötét 〈bőrszín〉, ill. ilyen (arc)bőrű (és fekete hajú) 〈személy〉’ ❖ sok némej szszkés Férjfiak fehérebbek sok némej barnás és cigányos úgynevezte FehérSzeméjeknél (1807 Folnesics János Lajos ford.–Schilling C1754, 174) | Bőre majdnem czigányosan barna volt (1838 Jósika Miklós C2356, 190) | Bőrének sötét, cigányos színe miatt a porkolábra gúnynevet ragasztottak: kormos (1976 Dobos László 1034001, 86) | az a cigányos fekete [ti. lány] neked nem tetszik, jobban érdekel az a hosszú szőke svéd típus (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 129).
1b. (pejor is) ’a cigányok viseletében jellemző 〈ruhadarab, ékszer〉, ill. ahhoz hasonló, (túlzottan) tarka, színpompás 〈ruházat〉’ ❖ öltözete egészen czigányos, vörös avult szinü nadrág, széles arany paszamánttal, itt ott szakadozva, ’s egy róka-torkos, jóval derekán alul érő mente (1837 Jósika Miklós C2387, 170) | Eszmerálda cigányos szoknyáját ölti fel a szobaleány (1915 Krúdy Gyula C5205, 137) | A tarka ruhát cigányosnak mondják (1936 Veres Péter 9771011, 37) | [a Piri nénit megszemélyesítő kesztyűbáb] a cigányos fülkarikáival (1978 Sőtér István 9613001, 170).
2. (pejor is) ’a cigány nyelv jellegzetességeit más nyelvben (idegenszerűen) megjelenítő 〈hangzás, kiejtés stb.〉, ill. ilyen módon ejtett 〈szó〉’ ❖ [a magyar beszélők] az aſztalból inkább aſztalkát; bárányból inkább báránkát, mint bárányocskát […] faragtanak. A’ ſok aſztalocska, ſzívecske, lelkecske, uracska inkább tótoſſan, vagy czigányoſſan eſik (1786 Dugonics András 7087011, 351) | a karaláb sem valami ősi magyar szó, de csak még is szebb annál a czigányos kolérábénál (1846 Hetilap CD61) | cigányosan selypítve (1925–1927 Krúdy Gyula CD54) | Csokonai [vígjátékában] a korabeli cigányos kiejtést mutatja be: „Merre van azs a francsia? … A hun van la! … Ide tiszteles tekintetes nagyságos míltóságos uram! míltóztassék a miltuságos úrhoz sítálni.” (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
3. (Zene is) ’a cigányzenészek előadási módjára jellemző v. arra emlékeztető, a ritmust szabadon kezelő, a dallamot ötletszerűen díszítő 〈(játék)stílus〉, ill. ilyen stílusban írt v. előadott 〈mű, zeneszám〉’ ❖ A zenekar cigányos magyart játszik (1843 Szigligeti Ede C4009, 89) | Imre czifrán, czigányosan játszsza a magyarokat (1885 Thewrewk István C4135, 83) | Hangszerelésében [Liszt] gyakran cigányos tulajdonságokat alkalmazott, mint például a mély hangok utóütéseit, melódiát játszó mellékmotivumokat, a prímhegedű tetszésszerinti játékát s több effélét (1912–1913 Zichy Géza 8538024, 21) | a népies műzene hamar háttérbe szorította a verbunkos zenét is s annyira összenő a cigányos előadásmodorral, hogy a nagyközönség csakis cigányoktól játszva tudja igazán élvezni (1942 Prahács Margit CD43).
4. (kissé rég) ’olyan 〈szórakozóhely v. esemény〉, ahol cigányzenészek szolgáltatják a zenét’ ❖ Hol látunk még rendőröket? A cigányos kávéházak előtt, hol élvezi a muzsikát s csendesen veri a taktust (1904 Rákosi Viktor 8387015, 217) | [az igazgatóság] fogadkozott, hogy minden huszonöt előadás után pezsgős és cigányos vacsorát ad az összes szereplőnek (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 128).
4a. (kissé rég) ’ilyen szórakozóhely(ek)et gyakr. látogató, a cigányzenés mulatozást szerfelett kedvelő 〈személy〉’ ❖ Ekkoriban jött megint lovasság Körösdre. Huszárok voltak … Hangosabb mulatók, czigányosabb, kártyásabb tiszturak, vigabb, verekedőbb … legénység (1892 Almanach 1893-ra C0007, 209) | [Kaffka Margit regényében Tabódy Endre] cigányos, tönkremenő földbirtokos (1947 Rónay György 9573091, 267).
5. ’olyan 〈esemény, (színpadi) jelenet stb.〉, amelyben cigányok szerepelnek’ ❖ megbeszélték, hogy Debrecen városa és Kossuth Ferenc érdekében titokban tartják a cigányos incidenst (1918 Krúdy Gyula CD54) | a harmadik felvonás cigányos jelenetében (1927 Schöpflin Aladár CD10) | még „cigányos” vicceket is mondtak (2000 Magyar Hírlap CD09).
Sz: cigányosdi, cigányosság.
Vö. CzF. czigányos, czigányosan; ÉrtSz.; TESz. cigány; ÉKsz.; SzT. cigányosan; ÚMTsz. ~, cigányosan