civilizáció fn 1A 

1. ’az a fejlődési folyamat, amelynek során az emberi társadalom az anyagi és szellemi kultúrának, a gazdasági és társadalmi életnek magasabb fokára, színvonalára jut’ ❖ Minden haladás, melyet az ipar földrészünk akármely helyén tesz, civilizációnk jelen állásában körül fogja futni a világot (1846 Eötvös József 8126039, 377) | a folytonos czivilizáczió és az iskola előnyomulása a babona, a miszticzizmus sötét rengetegeit [elpusztította] (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 261) | jóformán még csak most indulunk a civilizáció útján (1955 Tatay Sándor 9704003, 366).

1a. ’a polgári politikai, gazdasági, kulturális életforma (tömeges) megjelenésének folyamata, polgárosodás’ ❖ az emberiség jusait védve naponkint terjeszkedő civilisatio szelidebb hatása is minden […] feudalisticus nyomást tökéletesen semmivé tenni [képes lesz] (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [Sopron, Győr és Kassa] fényüzésen kezdik a civilisatió dolgát s szinházakat állitnak ezerek feláldoztával, szépeket és pompásakat; mi azonban azzal inditjuk meg a polgárisodás hajóját (hajó és Debreczen), a mi hasznos, a mi szükséges (1844 Pákh Albert 8347010, 5) | Polgáriasodás a. m. civilizáció (1922 RévaiNagyLex. C5711, 547) | a polgárosodás és civilizáció az elemzett művekben [ti. a 19-20. századi enciklopédiákban és lexikonokban] egymást helyettesítő fogalmakként szerepelnek (1997 Csite András 2047005, 128).

2. ’magas szintű kulturális, ipari-technikai fejlettség, ill. ennek következménye, eredménye’ ❖ Szerbiának valami fejletlenebb falujában messze a hazátul s még messzebb a civilisatiónak minden kényelmitül (1835 Széchenyi István CD1501) | Az egyéniség száz év előtt sokkal személyesebb munka árán jutott el világképéhez, mint ma, mikor egy tömegek igényére szabott civilizáció fáradtság nélkül közvetíti a szükséges ismereteket (1937 Márai Sándor 2010002, 9) | A francia, a rousseaui és chateaubriandi természet elsősorban társadalmi fogalom: a civilizáció ellentéte (1940 Szerb Antal CD10) | távol a civilizáció zajától, szabad levegőn kellemes munka, kitűnő könyvek, jó társaság – mi kell még? (1957 Benedek István 9041007, 110).

3. ’vmely közösség által létrehozott anyagi és szellemi kultúra egésze’ ❖ s a despotismus győzött, Varsó ledőlt, s vélle a nemzet, – vélle Európa civilisatiójának, a szabadságnak véd kőfala (1832 Kossuth Lajos CD32) | A klasszikus ókor civilizációjához […] hozzátartoztak az illatok (1905 Babits Mihály C0697, 7) | keresztény civilizáció (1908 Rákosi Viktor 8387005, 154) | egyetlen civilizáció sem omlik össze anélkül, hogy egy új, magasabb civilizáció építéséhez ne szolgálna alapul (1978 Kajtár Mária ford.–Eötvös 8126046, 474) | próbáljuk meg bizonyos égitestekre irányított rádiótávcsövekkel keresni a kapcsolatot a Földön kívüli civilizációkkal (1983 Pető Gábor Pál 1119006, 210) | az öregkori öngyilkosság csaknem minden civilizációban, országban megfigyelhető (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. (Tört v. Fil) ’〈kül. az evolucionisták felfogása szerint:〉 az emberi társadalom fejlődésének harmadik, a vadság és a barbárság után következő korszaka’ ❖ [Az ősember kezdetben] inkább megette vendégét. A civilizáció alighanem ott kezdődött, mikor leguggolt a vendéggel a tűz mellé és megkínálta (1936 Bálint György 9021001, 28) | [Az őskori vadászatból] a civilizáció hajnalán a veszélyes vaddal megküzdő férfias sport vált (1995 Természet Világa CD50).

5. (rég) ’〈a szellemi kultúrával szemben:〉 a társadalom technikai fejlettsége, anyagi kultúrája’ ❖ Nincs szánakozásra méltóbb annál, ki jó ’s törzsökös Hazafit képez a’ külföldön […] oda haza pedig az által szándékozik tapasztalásainak ’s nagyobb cultura- ’s civilizatiojának probáit bebizonyítani; hogy anyanyelvét elfelejté (1828 Széchenyi István CD1501) | Nézzétek a mély érzésü népeket; ezek alkotnak, alakitanak, teremtenek kulturát s civilizációt, s e kulturáknak őrlő szúi és férgei a szofiszta, egoista irányzatok (1903 Prohászka Ottokár 1125021, 44) | Soha a művészetnek […] mióta világot jelentő deszkák vannak nem volt olyan kínos keserves sora […], mint napjainkban, amikor haldoklik a kultúra és orgiáit üli a civilizáció (1925 Juhász Gyula¹ 9284949, 167).

6. ’ipari-technikai fejlettség révén átalakított emberi környezet’ ❖ ollyan szép, felséges és külömbféle maga a’ Természet, és minden a’ mi egyenessen, nem pedig a’ Tudomány, a’ Mesterség és a’ Civilisátió játszatatásai által, belé tartozik (1813 Dessewffy József C2563, 353) | a civilisátio előpostái vagyunk s irtjuk számára a rengetegeket (1858 Xantus János 8531003, 48) | a madarak urbanizációs folyamata a városi civilizáció terjedésével minden tekintetben szélesedni fog (1995 Természet Világa CD50).

7. (rég) ’a kulturált viselkedés szabályai, illem’ ❖ Sok ſzó vagyon Lebrün Uram’ Levelében az igazságról, civilizátzióról (pallérozottságról) (1793 Magyar Hírmondó C5810, 791) | a városi civilizátio azt kivánja: hogy ha ura kendet valahová küldi, hátat ne forditson neki elmentében, s igy hátrálva menjen ki az ajtón (1841 Gaal József 8149001, 346).

Vö. ÉrtSz.; TESz. civilizál; ÉKsz.; IdSz.