csárdás¹ fn és mn 

I. fn 4A

1. (/ritk) ’csárda tulajdonosa, ott dolgozó kocsmáros, vendéglős’ ❖ [a zsiványok] magát találván otthon a’ Tsárdást (Kortsmárost), el-vették tlle … ruháját (1793 Magyar Hírmondó C5811, 338) | Abrakot a’ lovaknak, csárdás (1835 Tóth Lőrinc C4294, 89) | A legtöbb pusztai csárdásnak nem annyira a borból, mint inkább az orgazdaságból volt jövedelme (1940 Giday Kálmán 2202002, 243) | – Életet lehelni a megyébe csak üzlettel, termeléssel vagy szolgáltatással lehet. Én ez utóbbiból szeretném kivenni a részemet – vallotta be a csárdás (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (kissé rég, tréf) ’pofon, nyakleves’ ❖ Csárdás: nyakleves (1899 A magyar tolvajnyelv és szótára C2223, 63) | két legfiatalabb kocsis összeszólalkozott. Egyik felugrott és leköpte a másikat. Erre az is felugrott és letakarított egy csárdást a másiknak (1941 Tersánszky Józsi Jenő 9706012, 24).

II. mn 2A9 (/nyj)

’könnyűvérű, feslett 〈nő〉, ill. rá jellemző 〈viselkedés, magatartás〉’ ❖ ki nálla [ti. Lackónál] matzáſabb, Csárdás rt fruſinával Mindég együtt ſusog mindég, ott tekereg nyájával (1788 Ravazdy András 7276002, 258) | Csárdás vagy te; Kati jányom! (1877 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból C2479, 192) | [a magyar nép] a kihívó kaczér modort is csárdás magaviseletnek nevezi (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Csárdás kis galambom, Rossz híredet hallom! (1916 Nyugat CD10) | A „csárdás menyecske” megjelölésnek a nép körében nem volt éppen tisztes értelme. Kacér, rossz erkölcsű nőszemélyt illettek vele (1990 Magyar néprajz CD47).

ÖE: ~asszony, ~gazda, ~nő.

Sz: csárdásné, csárdásos.

Vö. CzF.; ÉrtSz. csárdás¹; TESz. csárda; ÉKsz. csárdás¹; ÚMTsz. csárdás¹, csárdás²

csárdás² fn és mn 

I. fn 4A

1. (Tánc) ’a verbunkos zene nyomán kialakult, páros ütemű, kötetlen szerkezetű, a magyar nemzeti táncstílust képviselő, rendsz. lassú és gyors részekből álló vegyes-páros tánc, amelynek jellegzetes alapmotívumai az oldalt lépés, zárás, párelengedés és -csalogatás, páros forgás’ ❖ A körmagyar czifra, ugrós figurái okozák azt, hogy helyette már is nagyrészint a csárdást kezdik tánczolni (1844 Pesti Divatlap C5834, 403) | A magyar csárdásban, egyfelől elvont erotika, a fajfenntartás, a párválasztás szempontja jelentkezik: másfelől meg az egyéniség dokumentációja (1936 Veres Péter 9771011, 34) | A régies Zselicből került elő a lassú csárdás szó szerinti „lejtős” formája (1990 Magyar néprajz CD47).

2. (Zene) ’ilyen tánc ritmusában írt tánczene v. önálló zenemű (vmelyik része)’ ❖ Lassú csárdás (1835 Magyar Nyelv C5852, 368) | Debreczeni csárdás, zongorára (1850 Pesti Napló 8658001, 4) | A mostani magyar zenemüvek legnagyobb része, a csárdások, ephemer divatzene, melly egy évtől a másikig él (1859 Vasárnapi Újság CD56) | kétségtelenül a legelső csárdás-komponistánk Rózsavölgyi [Márk]: első csárdása már 1835. megjelent (a Honmüvész mellékleteként) (1931 ZeneiLex. CD49) | a dunántúli ugrósokban és friss csárdásokban a Muzsikással együtt játszik Kovács János (Köles) bogyiszlói tamburás (1999 Magyar Hírlap CD09).

II. mn 15A12

1. (rég, ritk) ’csárdában táncolt, majd onnan elterjedt 〈tánc〉, ill. kíséretként e tánchoz kapcsolódó 〈zene〉’ ❖ nem fog ártani, ha Erkel úr az igazi magyar fajnak természetét, szokásait, erkölcseit s csárdás zenéjét, mint lelke hű tolmácsát, közelebbről tanulja ismerni (1842 Vahot Imre C1329, 422) | vizsgálják az ország’ különféle tájain divatozó tánczot, legyen az csárdás, pásztori, mennyekzői, mesterlegényes, katonai (1843 Athenaeum C0026, 119) | Az a különös negédesség, mely tánczát jellemezte, […] csak az igazi csárdás, betyáros táncznak volt szinezése (1889 Abonyi Lajos C0492, 24).

2. (rég) ’kissé félrecsapva viselt, pörge 〈kalap〉’ ❖ Brunner pesti kereskedő egyszer meglátogatván e várost [ti. Hajdúnánást], az itt készült csárdás-kalapokból jó csomót vásárolt és rendelt meg (1860 Vasárnapi Újság CD56) | darutollas csárdás kis kalap egészíti ki a marjai és a kereki legény ünneplő ruháját (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A Soma kalapja pedig a Janka fején, Csárdásan félrecsapva (1935 Tersánszky Józsi Jenő 9706004, 44) | pörge kalap, csárdás kalap (1979 NéprajziLex. CD47) | Amikor 1860 nyarán itthon elterjed Garibaldi sikeres szicíliai hadjáratának híre, […] országszerte tüntetésekre került sor. A tüntetők Kossuth Lajos kalapja mellett Garibaldi csárdás kiskalapját is megénekelték (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: gyors~, kör~, szupé~.

ÖE: ~nóta, ~tánc, ~táncos, ~zene.

Vö. CzF.; ÉrtSz. csárdás²; TESz. csárda; ÉKsz. csárdás²; ÚMTsz. csárdás²