cséve fn 6B

1. (Textil) ’fonal vagy cérna feltekercselésére szolgáló üreges henger vagy kúp (a rátekercselt fonallal, cérnával együtt)’ ❖ Tséve, a’ Takátsoknál, die Spuhle (1800 Márton József¹ C3050, 413. hasáb) | A szövőiparban a láncfonalak a felvetés gyorsítása végett hengeres csévékre, a vetülékfonalak pedig a szövés gyorsítása végett kúpos csévékre csőrlendők (1893 PallasLex. CD02) | Ha [a fonodában] egy csévét leejtettünk és látta az igazgató, akkor egy pengő büntetést kellett fizetni (1956 Pogány Mária 2005078, 721) | [A fonókerék] akkor vált rokkává, amikor kétzsinóros áttétellel az orsó és a cséve különböző sebességű meghajtást kapott (1981 NéprajziLex. CD47).

1a. (Műsz) ’zsineg, huzal stb. felgombolyítására való henger, orsó’ ❖ ÉrtSz.

1b. (jelzőként) (ritk) ’vhány ilyen hengerre v. kúpra tekercselhető mennyiségű 〈fonal, cérna, huzal stb.〉’ ❖ Ëcs csíve fonȧlȧm mȧrȧtt mëg ȧ szövêsnê (1895 Magyar Nyelvőr C5958, 191).

2. (kissé rég, Vill, Távk) ’indukció keltésére alkalmas vezető anyagból készült, vasmagra tekert huzal, amelyben áram indukálható, és amely a környezetében mágneses erőteret létesít; tekercs’ ❖ a kábel kapacitás-hatását úgy csökkentjük, hogy az önindukciós csévét nem sorba, hanem párhuzamosan kapcsoljuk az áramkörbe (1914 RévaiNagyLex. C5707, 98) | [a csengőkészülékben] az elemekből kiinduló áramkör záródik és a csévék elektromágnesekké válván, a Neff-kalapács saruját […] magukhoz vonzzák (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 206) | [1899-ben Pupin Mihály] bebizonyítja, hogy csévék elhelyezésével a telefonkábelek átviteli minősége lényegesen megjavítható (1988 Tények könyve CD37).

3. (rég) ’hengeres, belül üreges, két végén nyitott tárgy, cső (mint vminek a része, tartozéka)’ ❖ [Adok] egy flintát-is [= puskát] mellynek a’ tsévéje vonyott (1777 Kónyi János C2731, 113) | [az új-guineai] lakoſok bizonyos tsivével élvén tüzeltek ellenünk, ’s az a’ tüz haſonló vólt a’ puska tüzelléséhez (1783 Molnár János 7445004, 298) | Ha a’ tsévébl ki fogy az égszer, az egész rakéta meg áll (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C0201, 281) | Nagy, hosszú […] csévék lógtak az oldalábú [a fonográfnak] (1899 Deák Jenő C1369, 57) | csíve […]: kályhacső (1952 Magyar Nyelv C5894, 214).

4. ’Ilyen alakú képződmény v. növényi rész.’

4a. (Áll) ’madártoll tengelyének alsó, csöves, tollatlan része’ ❖ A csévében található a toll lelke, vagyis azon sejtek megszáradt maradványai, amelyek a tollak képzésekor táplálták (1895 PallasLex. CD02) | [az ún. kéktorkú arasszári fiókái] csak nagyon lassan fejlődnek. Tolluk csévéi csak két hét múlva törik át bőrüket (1972 Urania állatvilág ford. C6213, 300) | [a szíjat] pávatoll csévéjéből hasított zöld szironnyal tulipántosra kihímezték (1977 NéprajziLex. CD47).

4b. (Áll) ’pók szövőmirigyének váladékát kivezető csövecskék vmelyike’ ❖ A csévék nagy foku mozgékonysága, a szövőkarmok sokfélesége eredményezi a hálók sokszerüségét (1897 PallasLex. CD02) | [Egy pók meséli:] azt a négy csévét, amibe lent a potrohám alapján a fonómirígyeim torkollottak, gyorsan munkára felajzottam (1934 Tamási Áron 9701011, 23) | A [pókoknál a] szövőmirigyeikkel termelt váladék a szövőszemölcsökön ülő finom csévéken keresztül préselődik ki (1971 Urania állatvilág ford. C6212, 418).

4c. (/nyj) ’kukoricacső’ ❖ Egy [kukorica]ſzáron, 3, 4, 5 tsévék (tsövek) találtattak (1792 Magyar Hírmondó C5809, 544) | Hȧ kimêcc ȧ [kukorica]fődre, hoz mȧj mȧgȧdvȧl ëp pâr csívêt (1895 Magyar Nyelvőr C5958, 191) | E fosztóhengereken a kukorica lassan lefelé haladva elgördül s a hengerek fogai a csuhát a csévéről lehántják (1915 RévaiNagyLex. C5708, 336) | még nagyobb csalódást okozott: a dikció! Kiestek belőle a szavak, mint meglazult csévéből a szem (1953 Németh László² 9485053, 345).

4d. (jelzőként) (/nyj) ’vhány cső 〈kukorica〉’ ❖ minden zsákban akadt valami lopott dolog, egy tök, egy cséve tengeri, egy fürt éretlen szőlő (1935 Illyés Gyula CD10) | egy cséve kukorica (1935 Illyés Gyula CD10).

ÖU: kukorica~.

Sz: csévécske, csévéz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cséve¹

cséve főnév 6B
1. (Textil)
fonal vagy cérna feltekercselésére szolgáló üreges henger vagy kúp (a rátekercselt fonallal, cérnával együtt)
Tséve, a’ Takátsoknál, die Spuhle
(1800 Márton József¹)
A szövőiparban a láncfonalak a felvetés gyorsítása végett hengeres csévékre, a vetülékfonalak pedig a szövés gyorsítása végett kúpos csévékre csőrlendők
(1893 PallasLex.)
Ha [a fonodában] egy csévét leejtettünk és látta az igazgató, akkor egy pengő büntetést kellett fizetni
(1956 Pogány Mária)
[A fonókerék] akkor vált rokkává, amikor kétzsinóros áttétellel az orsó és a cséve különböző sebességű meghajtást kapott
(1981 NéprajziLex.)
1a. (Műsz)
zsineg, huzal stb. felgombolyítására való henger, orsó
ÉrtSz.
1b. (jelzőként) (ritk)
vhány ilyen hengerre v. kúpra tekercselhető mennyiségű 〈fonal, cérna, huzal stb.〉
Ëcs csíve fonȧlȧm mȧrȧtt mëg ȧ szövêsnê
(1895 Magyar Nyelvőr)
2. (kissé rég, Vill, Távk)
indukció keltésére alkalmas vezető anyagból készült, vasmagra tekert huzal, amelyben áram indukálható, és amely a környezetében mágneses erőteret létesít; tekercs
a kábel kapacitás-hatását úgy csökkentjük, hogy az önindukciós csévét nem sorba, hanem párhuzamosan kapcsoljuk az áramkörbe
(1914 RévaiNagyLex.)
[a csengőkészülékben] az elemekből kiinduló áramkör záródik és a csévék elektromágnesekké válván, a Neff-kalapács saruját […] magukhoz vonzzák
(1926 TolnaiÚjLex.)
[1899-ben Pupin Mihály] bebizonyítja, hogy csévék elhelyezésével a telefonkábelek átviteli minősége lényegesen megjavítható
(1988 Tények könyve)
3. (rég)
hengeres, belül üreges, két végén nyitott tárgy, cső (mint vminek a része, tartozéka)
[Adok] egy flintát-is [= puskát] mellynek a’ tsévéje vonyott
(1777 Kónyi János)
[az új-guineai] lakoſok bizonyos tsivével élvén tüzeltek ellenünk, ’s az a’ tüz haſonló vólt a’ puska tüzelléséhez
(1783 Molnár János)
Ha a’ tsévébl ki fogy az égszer, az egész rakéta meg áll
(1813 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Nagy, hosszú […] csévék lógtak az oldalábú [a fonográfnak]
(1899 Deák Jenő)
csíve […]: kályhacső
(1952 Magyar Nyelv)
4.
Ilyen alakú képződmény v. növényi rész.
4a. (Áll)
madártoll tengelyének alsó, csöves, tollatlan része
A csévében található a toll lelke, vagyis azon sejtek megszáradt maradványai, amelyek a tollak képzésekor táplálták
(1895 PallasLex.)
[az ún. kéktorkú arasszári fiókái] csak nagyon lassan fejlődnek. Tolluk csévéi csak két hét múlva törik át bőrüket
(1972 Urania állatvilág ford.)
[a szíjat] pávatoll csévéjéből hasított zöld szironnyal tulipántosra kihímezték
(1977 NéprajziLex.)
4b. (Áll)
pók szövőmirigyének váladékát kivezető csövecskék vmelyike
A csévék nagy foku mozgékonysága, a szövőkarmok sokfélesége eredményezi a hálók sokszerüségét
(1897 PallasLex.)
[Egy pók meséli:] azt a négy csévét, amibe lent a potrohám alapján a fonómirígyeim torkollottak, gyorsan munkára felajzottam
(1934 Tamási Áron)
A [pókoknál a] szövőmirigyeikkel termelt váladék a szövőszemölcsökön ülő finom csévéken keresztül préselődik ki
(1971 Urania állatvilág ford.)
4c. (/nyj)
Egy [kukorica]ſzáron, 3, 4, 5 tsévék (tsövek) találtattak
(1792 Magyar Hírmondó)
Hȧ kimêcc ȧ [kukorica]fődre, hoz mȧj mȧgȧdvȧl ëp pâr csívêt
(1895 Magyar Nyelvőr)
E fosztóhengereken a kukorica lassan lefelé haladva elgördül s a hengerek fogai a csuhát a csévéről lehántják
(1915 RévaiNagyLex.)
még nagyobb csalódást okozott: a dikció! Kiestek belőle a szavak, mint meglazult csévéből a szem
(1953 Németh László²)
4d. (jelzőként) (/nyj)
vhány cső 〈kukorica〉
minden zsákban akadt valami lopott dolog, egy tök, egy cséve tengeri, egy fürt éretlen szőlő
(1935 Illyés Gyula)
egy cséve kukorica
(1935 Illyés Gyula)
ÖU: kukoricacséve
Sz: csévécske, csévéz
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. cséve¹

Beállítások