cső¹ fn 8C7  csév (rég) , csív (rég) , csőv (rég) , csű (rég v. nyj)

1. ’rendsz. kör keresztmetszetű, átmérőjéhez viszonyítva hosszú, belül üreges, ált. gáz v. folyadék szállítására, ill. szerkezeti v. tartóelemként haszn. tárgy (mint vmely eszköznek, tárgynak, építménynek a része)’ ❖ valami tſévet dugván a’ beteg torkába azon akár miném lágyitó italt tltſenek belé (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 439) | a’ töltést az ágyú tsvibe bé-dúgni (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419012, 445) | A’ kálhának ebben a’ szobában [ti. az ebédlőben] tsővjének kell lenni (1830 Némethy József ford. 8333006, 121) | emelkedik a higany a hévmérő csőjében (1843 Tarczy Lajos 8464002, 24) | hátha amikor elhozzák [az óriási követ az építendő szökőkúthoz], összerepeszti a vízvezetéki csöveket a Kálvin-téren? (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | [a kabinajtó kulcsa] egy négyszögű csőből állott s folyton az ajtóban vesztegelt (1928 e. Rubicon CD17) | [egy férfi] a kanna csövét szájához illesztve vizet kortyolt (1936 Illyés Gyula 9274057, 104) | Emma néni a gázrózsa, a cső méterenkénti áráról kérdezte őt [ti. Báránt]. A hosszú előszobán át kellett volna bevezetni a gázt (1978 Lengyel Péter 9397001, 93) | [az új sportautóban a fejtámlák mögötti mini bukókeretek] nagy szilárdságú csőből készültek (1996 Magyar Hírlap CD09) • csőre tölt ’〈puskát, pisztolyt〉 golyóval, söréttel úgy tölt meg, hogy abból a lövedéket azonnal ki lehessen lőni’ ❖ Még egy lépést tett felém [a katona]. Aztán puskát le, csőretölteni (1946 Sőni Pál C3634, 346) | szabályosan az út közepén haladtam az érvényben levő utasítások szerint, pisztolytáskám nyitva, pisztolyom csőre töltve (1964 Cseres Tibor 9088001, 114) | úgy érezték magukat, mint a híres oroszlánvadászok, akik csőre töltött fegyverrel lopakodnak az állatok királya után (1973 Csukás István 9095021, 49) | A vizsgálat olyan alapvető dolgokat nem tisztázott, mint hogy vajon nem az éjszaka folyamán, órákkal korábban töltötte-e csőre a pisztolyát a végül is lövést leadó rendőr (1991 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (jelzőként) ’hengeres, hosszúkás, belül üreges 〈alak, forma〉’ ❖ mindeniket [ti. selyemhernyót] magánoſan, ts formára tſinált papiroſokba [kell] tenni; az hol oſztán bé-fonják magokat (1783 Pulszky Károly 7273002, 109) | az üres belü ugynevezett Argandi gyertyák a közönségeseknél kevesebb füsttel s fényesebb lánggal égnek, a bél ugyanis cső alaku lévén, a gyertyaláng belsejében légvonat támad (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [A kolibriknak] finom, hegyes, gyakran csőidomu csőrük van (1895 PallasLex. CD02) | [a prozori temetkezési leletben talált fibulák] három legegyszerűbb neme az „S” alakú, a pápaszemfibula és a csőforma középrészű (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a trombitavarsa nevű halfogó eszköz] hosszú, a vége felé keskenyedő cső formájú (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (gyakr. jelzővel) ’〈ilyen alakú (résszel rendelkező) tárgy, eszköz megnevezéseként〉’ ❖ Mindenik [szeme a csigának] ollyan, mint a’ meſze-láttató tsíve, mellyet üveges tsönek nevezhetni (1775 Molnár János 7232028, 187) | messzelátó csív légyen segédje gyenge szemeidnek (1817 Gombos Imre C1885, 5) | nehány vont csövű czéllövő pisztoly […], egy pár bajvívó belga cső (1847 Kuthy Lajos 8261006, 254) | Nagy szinházi csövét a dandy utána feszíti (1882 Tóth Lőrinc C4299, 136) | [Robert Koch] napokat töltött azzal, hogy a kitenyésztett csirákat az egyik csőből a másik csőbe ojtsa át és tovább kitenyéssze (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a Szabadkáról érkezett, a legjobb határon túli versenyzőnek ítélt Bunford Gábor […] érces, klasszikus szépségű hangot produkált a „csőből” [ti. a szaxofonból] (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (Fiz v. Távk v. Vill) ’(elektronikus készülékben alkalmazott,) elektromos jelek előállítására, erősítésére, átalakítására szolgáló, erős légritkítású üveg- v. fémbura, amelyben elektródok között elektronok áramlanak; elektroncső’ ❖ a Plücker által kijavított Geissler-féle csövek segedelmével jóformán már minden ismert testről tudjuk, hogy izzó gőz állapotban minő s hány és mikép elhelyezett fényvonalat ad (1871 Kossuth Lajos CD32) | Hogy a katódsugarak a légüres térben […] is terjednek, azt Lénárd úgy mutatta ki, hogy E csövet megtoldotta B csővel, úgy, hogy csak az alumíniumablak választotta el őket egymástól (1896 Természet Világa CD50) | Manapság közönséges háromelektródos csöveket használnak audionkapcsolásban (1927 RévaiNagyLex. C5716, 49) | Az első elektronikus számítógépben, az ENIAC-ban 18 000 elektroncső, több mint félmillió forrasztási pont volt (nem számítva minden egyes cső bonyolult belső szerkezetét) (1987 Tények könyve CD37).

2b. (a süt v. sül igék, ill. származékaik nélkül: kissé rég) (Konyha) ’tűzhelynek az a része, sütője, ahol az ételt minden oldalról, egyenletesen éri a hő’ ❖ kisasszonyok fehér ujjai serényen szemezték nagy tálakra ezt az egyszerű, de mégis kedvelt csemegét, míg arra vártak, hogy a „cső-be” tett torta vagy sütemény jól átsül. (A takaréktűzhely sütőjét nevezték „cső-nek” vagy „rerndli”-nek, s igen nagy vívmánynak tartották, hogy már nem kell a kemencét vagy a katlan alját elfűteni, mikor süteményeket csinálnak (1900 Váli Mari 8506001, 27) | A csőben sütésnél sem mindegy, hogy a sajt pirul vagy olvad (1998 Magyar Hírlap CD09) | felfújtak és csőben sültek (1998 Új Könyvek CD29).

3. ’〈élőlény szervezetében v. valamely szervében:〉 hengeres, hosszúkás, üreges szerv v. valaminek a vezetésére való, ilyen alakú járat, vezeték’ ❖ börnk láthatatlan tſévein (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 23) | a nyelő gégének az a hártyás és inashátas csöv neveztetik, melyik a nyelő gégefőtől egészen a gyomorig menyen (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 39) | nedvesség a’ plántáknak tsjiben és lyukatskáiban (1811 Vadnay József 8570003, 13) | [a légcsöves ízeltlábúak légcsövei] faalakulag elágazó hengeres csövek (1895 PallasLex. CD02) | [a lándzsahalak ivarmirigyeinek] nincs kivezető csövük (1933 Az állatok világa ford. CD46) | az epeutak mellett vagy azzal együtt egy közös vezeték nyílik a nyombélbe. E csövön át folynak a bélbe a hasnyálmirigy által termelt […] enzimek és hormonok (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈vmely hengeres v. kúpszerű, hosszúkás növényi rész, kül. kukoricacső megnevezéseként〉’ ❖ a Tengerit, (a tsjit […] épen hagyván) […] meg-emésztették [a sáskák] (1782 Magyar Hírmondó C0270, 547) | A’ gyenge tsüvök’ szemeit sűlve, főve eszik tsemege helyett (1797 Veszelszki Antal CD52) | Van egy igen apró tüdőszin magvu [bab], melynek a’ tsőve egy jó arasz ugyan, de mód nélkűl keskeny (1805 Pethe Ferenc 8364012, 104) | [a borsószáron] néhány cső volt, tele csörgö borsóval (1843 Gaál Dániel ford.–Wagner² C1776, 62) | a kukoricza egy éves növény, a nemi szervek ugyan azon növényen elkülönitve vannak, fent a kalász a hím, lent a cső a női szerveket tartalmazza (1869 Lukácsy Sándor 8280002, 51) | A vetni való [kukorica]mag kiválasztására kezdettől gondot fordítottak, már a 18. századtól ismerünk adatokat, hogy a legszebb csöveket félretették a vetéshez (1999 Magyar néprajz CD47).

4a. (jelzőként) ’vhány ilyen darab 〈növényi rész, kül. kukoricacső〉’ ❖ Egy tsö […] borso (1794 Gyarmathi Sámuel C1946, 261) | 100 csöv édes kukorica 4 ft. (1854 Mészáros Lázár C3097, 68) | adtunk neki hat csű tengerit (1878 Balogh Imre C0754, 42) | olykor esténként kimegyünk a földekre, lopunk néhány cső friss kukoricát, hogy csemegénk legyen a másnapi ebédhez (1934 Kassák Lajos CD10) | Tetyéil ety pár csű paprikát is a levezsbe (1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C1504, 355) | 1 cső hegyes-erős zöldpaprika (1987 Frank Júlia et al. CD19).

5. (rég, Növ is) ’bibeszál’ ❖ A’ porszál büdöskőszin, a’ virág tsőve narantsszín (1805 Pethe Ferenc 8364019, 589) | a’ ports áll középben, a’ mellynek részei a’ magtok, ts és bélyeg (1811 Vadnay József 8570003, 16).

Ö: acél-, adó~, ágyú-, alag~, alumínium-, bekötő-, bél~, bélés~, bergmann~, beton-, cement-, drén~, ejtő~, elektron~, fény~, főnyomó~, fúró~, fúvó~, gége~, gór~, haj~, hajszál~, hallgató~, halló~, hang~, húgy~, katód~, katódsugár~, kém~, kémlő~, kép~, kígyó~, könyök~, kukorica~, lát~, lég~, neon~, nyelő~, nyomó~, próba~, rádió~, röntgen~, szállító~, számláló~, szerelő~, szívó~, szó~, talaj~, táp~, táv~, tengeri~, tojó~, toldalék~, tűz~, vákuum~, velő~, vevő~, víznyomó~; a -cső címszó alatt: acél~, ágyú~, beton~, forrasztó~, füst~, gáz~, gőz~, gumi~, kályha~, kifolyó~, kipufogó~, lefolyó~, locsoló~, ólom~, öntöző~, pisztoly~, puska~, réz~, vas~, víz~.

ÖU: agyag~, alumínium~, bádog~, bambusz~, beszélő~, csatorna~, fa~, fegyver~, fém~, fő~, fűtés~, fűtő~, látó~, löveg~, nád~, szellőző~, szivattyú~, tisztító~, vezető~.

ÖE: ~átmérő, ~csere, ~darab, ~fal, ~fektetés, ~gyártás, ~gyártó, ~hossz, ~kígyó, ~nyílás, ~prés, ~rendszer, ~rész, ~szakasz, ~vég, ~világítás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; ÉKsz.² cső¹.

cső² msz 36C (szleng) 

’〈közvetlen viszonyban tegeződő köszönésként〉’ ❖ nesze, egy búcsúpuszi! Homlokon csókolja. Előre, Lebovics pajtás! Csaó! Cső (1979 Kornis Mihály 1082001, 67) | cső(sztök)! köszönés (búcsúzáskor) (1998 Magyar szlengszótár C6262, 58).

Vö. ÉKsz.².

cső³ (1C) l. csév¹

csév¹ fn 2B (nyj)  csí, csív, cső, csű

’fonal v. cérna feltekercselésére szolgáló üreges henger v. kúp (a rátekercselt fonallal, cérnával együtt); cséve’ ❖ egy pászmát egy gombolyagra = csévre gombolyítanak (1879 Magyar Nyelvőr C5946, 478) | A csüllő (csüvölő, csüvölni) részei: kerék, csüsláda, nagy és apró csü-k, a nagyok fából, bodzából, az aprók nádból (1904 Magyar Nyelvőr C5962, 532) | A csévelő egy vízszintesen elhelyezett nagy orsó, aminek araszos átmérőjű karikáját, a gurigáját kézzel forgatják, s így hajtják fel a hegyes végére tolt cséőn, csín a bélinek való fonalat (1927 Néprajzi Múzeum Értesítője C6977, 61) | Ha a vászonba színes csíkot akarnak szőni, akkor a csőre színes pamutot, fejtőt csűölnek (1943 Néprajzi Múzeum Értesítője C6983, 169) | A vetéllőben van a csév. Erre csavarják fel a vászon bélének valót (1949 Ethnographia C5827, 213).

Vö. CzF. csév¹; ÚMTsz.

-cső (utótagként)

1. ’〈vmely anyag〉 szállítására való hosszúkás, belül üreges tárgy’ ❖ ‖ füstcső fn 8C7 | füst-csövek, kávéperkelők, pléhkályhák […] nagyobb választékban mindig készen kaphatók Pesten a városháztéren (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [a kályhaajtót] légmentesen kell lezárni. A füstcső elzárása nem tanácsos, mert szénoxidmérgezést, esetleg gázrobbanást okozhat (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 69) | a kontár módon bekötött cirkogejzír füstcsöve szétcsúszott (1997 Magyar Hírlap CD09) ‖ gázcső fn 8C7 | meg fogjátok még érni, hogy békét, csak békét fog ohajtani mindenki; a kardokból vasuti sinek, a puskacsövekből gázcsövek lesznek, az ágyu négy kerekén ekevas fog heverni (1851 Kádár Pál 8621001, 33) | A szobát valamikor gázzal világították és a megfeketedett gázcsövön most kacskaringósan futott le a villanyvezeték (1922 CD10) | Az útburkolatok alatt található gázcsövekben található földgáz illatosított ugyan, csakhogy csőtöréskor a földrétegeken való áthaladás közben szagtalanná válik (1996 Magyar Hírlap CD09) ‖ gőzcső fn 8C7 (kissé rég) | [a vasúttársaság igazgatósága] megparancsolá a’ kocsivezéreknek (Wagenführer), hogy minden gépelynél gőzcsővet alkalmazzanak, melly szükség esetében megállásra vagy csendesebb haladásra jeladatul szolgálhasson (1842 Pesti Hírlap CD61) | [a Root-féle gőzkazánban] minden egyes [forraló]cső közvetlen a közös vizcsőből kap vizet s a benne fejlődött gőz a cső felső végén közvetlen a közös D gőzcsőbe ömölhet (1894 PallasLex. CD02) | Ha az összekötőrészek a hőfokváltozás közben kis mozgást (dilatáció) végeznek, pl. a gőzcsöveknél, akkor a rugalmas gumiaszbeszt v. lágyfém tömítőanyagokat használják (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 109) ‖ vízcső fn 8C7 | A Tüz ellen való Viztsöveket, Vizpuskákat, vagyis Vizfetskendket Cteſibius gondolá ki (1799 Sándor István 7287092, 38) | Jaj asszonyom! nincs víz. Meghalunk szomjan. A kúthoz nem lehet jutni már, ellepte a vízcsőt [az árvíz] (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102008, 261) | a Fővárosi Vízművek az út alatt húzódó közel 100 éves vízcső cseréjére megkapja a remélt fővárosi támogatást (1994 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈vmely gáz v. folyadék, es. vmely szemes anyag eltávozását biztosító〉 hosszúkás, hengeres, üreges tárgy’ ❖ ‖ kifolyócső fn 8C7 | [A cefréző kazán] befalazásánál kissé rézsut állítják és a legmélyebb pontjára alkalmazzák a kifolyó csövet. (1893 PallasLex. CD02) | [áramfejlesztő telepek létesítésekor] a gátakba turbinákat építenek, melyek be- és kifolyó csövei zsilipekkel nyithatók és zárhatók (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 47) | A mosógép kifolyócsövére erősítve, ez a szerkezet képes a szennyeződéseket kiszűrni, sőt desztillált vizet produkálni (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ kipufogócső fn 8C7 | [A gőzkalapácsban] a gőzgép hengertere […] a magasnyomású friss gőzvezetékkel és […] a kipuffogó csővel áll összeköttetésben (1914 RévaiNagyLex. C5707, 133) | Rácegresen villany ég, / citera helyett rádió / hangjaira mulat a nép, / s a dalba a kipufogó- / csövek robaja is belép (1982 e. Nyéki Lajos CD53) | Valószínűleg Izland lesz az első olyan ország, ahol az autók kipufogócsövén vízgőz, nem pedig környezetkárosító gázkeverék áramlik ki (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ lefolyócső fn 8C7 | A nyilvános klozetekhez még a következő követelményeket is fűzzük: […] 5. Teljesen szagtalan legyen. 6. A lefolyó csövek be ne fagyhassanak (1893 PallasLex. CD02) | Lefolyó cső az eresz v. függőcsatornába gyűlt tetővíz levezetésére szolgáló függőleges csővezeték (1915 RévaiNagyLex. C5708, 575) | [A malomban] a meghántolt [köles]kása a lefolyócsövön az osztályozóteknőbe, a könnyebb ondó [= lehántolt köleshéj] az ondóházba került (1991 Magyar néprajz CD47).

2. ’〈vmely tevékenység végzéséhez haszn.〉 hosszúkás, hengeres, belül üreges tárgy, eszköz’ ❖ ‖ forrasztócső fn 8C7 (kissé rég, Műsz) | Ha fel is hagyunk a forrasztócső lángjával a dárdanyra fúni, mind e mellett a golyó izzani meg nem szünik, főképen ha enyhe fuvással léghuzamot állítunk elő (1844 Nendtvich Károly 8330009, 258) | [Az apofillit nevű ásvány] a lángban, forrasztócső előtt, először finom levelekre oszlik […] és azután megolvad (1893 PallasLex. CD02) | Kisebb tárgyak forrasztásához néha használják a forrasztócsövet is. Ez kb. 25 cm. hosszú, derékszögben hajlított, görbevégű, kúpos sárgarézcső. Tágabb nyílását szájba veszik, szűkebb végét a lángba tartják és egyenletesen levegőt fujtatnak a lángba (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 101) ‖ locsolócső fn 8C7 | A szikrák biztosabb eloltása céljára gyakran locsoló csövet találunk a füstszekrényben [ti. a gőzkazán kamrájában] (1894 PallasLex. CD02) | karnyújtásnyira volt a kerti csap s itt kígyózott a fűben a piros locsolócső (1986 Nádas Péter 9466003, 201) | Odébb locsolócső tekeredik (1995 Magyar Hírlap CD09) ‖ öntözőcső fn 8C7 | a Laci fehér kalapja, amit öntöző-csővel vizeztünk agyon (1915 Laczkó Géza CD10) | a fasor kavicsán zöldrefestett öntözőcső kígyózgatott, amely ott, ahol át volt lyukasztva, sokszínű, prizmás kis cseppjeivel függélyes legyezőt emelt a nedvességtől átitatott illatú virágok fölé (1937 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202008, 17) | Egy kisfiú rááll az öntözőcsőre. A kertész csodálkozva néz a cső végébe, amikor a srác továbbmegy, így a víz a kertész arcába spriccel (1996 Természet Világa CD50).

3. ’〈vmely tárgy, eszköz stb.〉 hosszúkás, hengeres, belül üreges, vminek az elvezetésére v. továbbítására való része’ ❖ ‖ ágyúcső fn 8C7 | Bé-dugatta fával mind az ágyú tsket (1793 Gvadányi József C1940, 367) | [a pozsonyi küldöttek kérték], hogy csak legalább álgyu csövek küldessenek oda, ők azokat fel fogják szerelni (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [1956 őszén] először voltunk felnőttek abban az értelemben, hogy akár bevásárlószatyor, akár iskolatáska volt a kezünkben, ránk szegezték az ágyúcsöveket, a géppuskákat (1989 Az újjáépítés gyermekei 1064001, 88) ‖ kályhacső fn 8C7 | [a teásfazék az asszonytól] nem meszsze a’ kályha-tsőben állott (1830 Zádor Elek ford.–Wigand 8532016, 17) | egy rosszul befalazott kálhacső miatt milly szerencsétlenség támadhatott volna! (1841 Pesti Hírlap CD61) | A szabadon vezetett kályhacső, a szerkezetet tartó acélhuzalok és a mélyen lelógó, színes villanyvezeték nyíltan vállalt épületgépészeti és szerkezeti elemei a lakásnak (1999 Lakáskultúra CD39) ‖ pisztolycső fn 8C7 | egy pais is mutatódik itt [ti. a genovai fegyverházban], mellyen 120 piſtoly tsvet találni, ’s a’ mellyet egy bizonyos ember azért kéſzíttete magának: hogy a’ Dózsét valamennyi Tanátsbéliekkel együtt a’ gyülekezetben, úgy ſzóllván, egy lövéssel mind le lhesse (1793 Sándor István 7287019, 139) | Harczkészen sebesen robogtak át a 100-ra menő oláh közt, kik a pisztolycsövekkel szemben nagyon szeliden viselték magokat (1870 Orbán Balázs 8340017, 170) | A pisztolycső végén valóban nem találtak nyálmaradványt, de miután a feltételezések szerint az [öngyilkosságot elkövető] alezredes nyitott szájába lőtt, nem feltétlen kellett nyálnak kerülni a fegyverre (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ puskacső fn 8C7 | A puska-mívesek így barnítják meg a puska-csőket: bekenik a csőt valasztó-vízzel, és midőn már ettől körűlrozsdásodott, olajjal bekenik (1826 Fáy András¹ 8139013, 157) | néha-néha már azt gondoltam, hogy az üldözöttet [ti. az orrszarvút] nem fogjuk puskacsőre kapni (1927–1930 Kittenberger Kálmán 9339002, 185) | [a fiatalok a sértettet] autójukba kényszerítették s elvitték egyikőjük lakására. Ott vasdoronggal, puskacsővel verték (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈vmilyen anyagból készült〉 hosszúkás, hengeres, belül üreges tárgy’ ❖ ‖ acélcső fn 8C7 | [Az Armstrong-ágyu] csőve kettős, a belső aczélcső, ezt körülveszi a külső hengerzett vasból (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a [földfúrás során beomlott] lyukat vas- v. acélcsővel kibélelik (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 116) | Vékony acélcsőből komponált újságtartó (1996 Lakáskultúra CD39) ‖ betoncső fn 8C7 | Kisebb, mintegy 1,20 méterig terjedő nyílásokhoz használhatók: a csőáteresztők (agyag, vas v. beton csövek) és a fedett áteresztők (1893 PallasLex. CD02) | [az elejtett görényeket] a határban levő kis hidak betoncsöveiből […] zavarták ki és fojtották meg tacskóim (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [A kubikosok] fent ültek a csatornatöltésen, mellettük szerteszét a csákány, talicska, ásó, lapát, és a sok betoncső (1962 Galambos Lajos 9166001, 105) ‖ gumicső fn 8C7 | [mesterséges táplálásnál] a beteg orrán keresztül egy lágy, hosszu, alul átfúrt gummicsövet levezetnek a beteg gyomrába, annak felső végébe tölcsért illesztenek és a tölcsérbe öntik a hig eledelt (1893 PallasLex. CD02) | a terem közepén álló, 20-30 embert nagy gumicsövekből szörnyű hideg vízsugarakkal lemostak a szolgák (1927 Kassák Lajos 9314009, 24) | Marihuánát tömtek a vízipipába, és üveges szemmel hallgatták Abdullah sirámait. […] Abdullah rácsatlakozott a gumicsőre, és látszólag lenyugodott (1998 Magyar Hírlap CD09) ‖ ólomcső fn 8C7 | [a vízsugár] egy felül helyezett viztartóból foly le egy ólomcsőn a [cukorrépa felaprítására használt] reszelő hengerre (1846 Hetilap CD61) | A közkutakhoz hasonlóan ólomcsöveken át kapták külön folyóvizüket a gazdag házak [Pompejiben] (1973 Castiglione László 9076001, 102) | [A csaló a postahivatalban] fizetésképpen látszólag szépen berolnizott fém százasokat adott át a pénztárosoknak, ám azokról kiderült, hogy valójában egyszerű ólomcsövek (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ rézcső fn 8C7 | Mindnyájoknak nagy hoſſzú és vaſtag réz ts vala elttök, és azon kukutskáltak által (1789 Pálóczi Horváth Ádám 7143004, 51) | [gázlámpáknál a légszesz] két bádog és réz csöven, de mellyek egy közép pontuak ’s egymás mellett kevés távolságra állanak, vezettetik ki (1834 Fillértár 8623004, 284) | [falfűtéshez] vékony műanyag- vagy rézcsöveket használnak, amelyeket speciális tartókkal erősítenek fel a nyers falazatra, majd az egészet bevakolják (1998 Lakáskultúra CD39) ‖ vascső fn 8C7 | tőltött vas-tsöviből ártatlan mennyköveket szór A Sisakos [ti. Mars isten] (1796 e. Dayka Gábor CD01) | [a Mátyás király kútja nevű forrás] Budára szolgáltat ivó vizet vas csöveken át (1855 Vasárnapi Újság CD56) | elkapta a vascsövet a házmester kezéből. Ez hátulról belekapaszkodott, de ő sokkal erősebb volt, kirántotta a vasat s úgy, visszafelé, fejbevágta vele az embert (1927 Móricz Zsigmond CD10) | a szemem előtt pompázó „bútor” csupán néhány vascsőből és az azok közé erősített fa polclapokból tevődött össze (2000 Lakáskultúra CD39).