család fn 3A13

1. ’szülő(k) és egy vagy több (vér szerinti) gyermek (együtt élő) közössége’ ❖ fölpakolám a […] családot a parasztkocsiba (1818 k. Fáy András¹ 8139004, 359) | ezzel tartozol magadnak és családodnak (1859 Gyulai Pál 8173072, 368) | csak az ünnep és vasárnapokat töltötte családja körében (1872 Prém József 8377021, 122) | Anya vagyok és feleség és a család számomra minden gyönyörüségnek s minden kötelességnek a forrása (1910 Délmagyarország 2103001, 17) | A szegényember csak nagyobb nyomorúságot vesz a nyakába, ha családot alapít (1945 Bözödi György 9070001, 10) | családostul odaköltözött (1968 Benedek István 9041001, 97) | A gyermek számára érzelmileg csonka marad a család akkor is, ha „új apukával” egészül ki, s a legjobb nevelőapa is mostoha marad (1982 Lux Elvira 1099003, 158) | Imre sokgyerekes családban született (1986 F. Várkonyi Zsuzsa 1044008, 125) | a családon belüli munkamegosztás (1997 Asztalos-Morell Ildikó 2047002, 52).

1a. ’rokonok több generációt magába foglaló összessége, rokonság’ ❖ némely faluban harminc negyven tagból álló család is tartózkodik egy fedél alatt (1865 Pap Gyula C3419, VIII) | Romeo és Júlia szerelme kiáltó kontraszt a két család gyilkos gyűlöletével szemben (1935 Hevesi Sándor 9247003, 85) | A Glembayokról című rész például semmi más, mint ötvenoldalas felsorolás, szinte anyakönyvszerű közlés a család több tucatnyi tagjának életéről (1956 Maár Gyula 2005093, 831) (a) családban marad a) ’〈vmely érték, tulajdon〉 nem jut idegen kézre’ ❖ ha megmenekülök, neki adom az egyetlen leányomat, s akkor minden vagyonom a családban marad (1872 Jókai Mór CD18) | Adja csak ide nekem [a képet], úgyis családban marad! (1943 Füsi József 9160001, 140) | A tárca meg ezüst. Kincs a családban. Éppen ezért csak maradjon a családban (1969 Mándy Iván 9420036, 526) b) ’〈vminek a híre〉 nem kerül nyilvánosságra’ ❖ [a megcsalt férj elhatározta, hogy esete] „a családban marad” (1893 Bródy Sándor C1187, 35) | elhatározták, hogy „egyelőre” az egész dolog [ti. a készülő házasság] „maradjon a családban” (1937 Babits Mihály 9014129, 44) | családban maradó bűnügyek (2000 Magyar Hírlap CD09) | Csatazaj pedig bizonyosan nem volt a leváltások körül, sem a leváltottak sértettsége, sem az újak lelkendezése révén, hiszen minden súrlódás, úgymond, a családban maradt (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rendsz. családnévi jelzővel) ’ugyanazon őstől származó, azonos nevű nemzedékek sora, nemzetség’ ❖ nemes család ivadéka (1818 k. Fáy András¹ 8139003, 259) | régi előkelő családjaink közül a Báthory, Bocskai és Héderváry családok német, a Rákóczi család szláv, a Lorántffy-család meg olasz őstől származtatta magát (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 5) | Zala megyét nem lehet elképzelni a Zrínyi-család nélkül (1993 Országgyűlési Napló CD62).

1c. (rendsz. összetételek utótagjaként) ’uralkodóház’ ❖ a Habsburg családból származott királyok (1846 Táncsics Mihály 8463013, 68) | [Spanyolország,] Anglia és Hollandia a Bourbon-család túlhatalmától tartva, az európai egyensúly fentartása szempontjából a bécsi udvar igényeinek támogatására szövetkeztek (1897 PallasLex. CD02) | [az Árpád-háziak emlékezete szerint] Attila is a Turul-nemzetségből származott, akárcsak az Árpádok családja (1977 László Gyula¹ 9384002, 243) | III. Frigyes családja [ti. a Habsburg-ház] 1918-ig uralkodott egy közép-európai birodalmon (1983 Cs. Szabó László 9093002, 197).

2. (nyj) ’〈szülőkhöz való viszonyában:〉 közvetlen leszármazott, gyermek, ill. ritk. egyéb családtag’ ❖ Csakhamar a szeretők elválnak a többi családtól (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | [a varga] számos családja mellett is azt [ti. az idegen csecsemőt] elvállalá (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190001, 136) | Van családod? – Van nekem négy. Van nekem elég, tiz esztendei házasságra elég vót az asszonynak hét gyerek. Három a főd alatt, négy nála (1915 Móricz Zsigmond 9462014, 28) | [Az apámnak] négy családja volt, ketten voltunk fiúk, kettő meg lyány (1967 Kamjén István 9299001, 16).

3. ’anya-, es. apaállat és ivadékai(k)nak együtt élő közössége, csoportja’ ❖ [A kecskefélék] családokban v. kisebb csapatokban hegyes vidékeken élnek (1895 PallasLex. CD02) | [A csimpánzoknál] minden egyes családnak megvan a maga területe, erdőkerülete, amelyet nem szívesen hagy el (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A kan a családdal marad, együtt nevelik a kölyköket (1995 Magyarország állatvilága CD14) | A család az állatok világában ált. meghatározott időtartamú társulás, amely az utódok ivarérése után rendszerint felbomlik (1997 MagyarNagyLex. C5818, 711).

3a. (jelzőként is) ’egy méhanya körül szervezetten élő méhek összessége’ ❖ a kas összes lakói az egyetlen egy anyának, vagy mint közönségesen mondani szokás, a királynénak nemzedéke, ez alatt egyesülve képezik az úgynevezett méhetörzsöt, családot (1861 Farkas Mihály 8137002, 38) | Méhészkednék. Kezdeném egy családdal (1920 Réti Ödön CD10) | 40 család méh (1958 Népszabadság márc. 13. C1499, 11) | A királynő által termelt feromon (illatanyag) tartja össze a családot (1999 MagyarNagyLex. C5821, 309).

4. ’egymással szolidáris és egymásra utalt emberek v. csoportok közössége’ ❖ egy lelkes de egyszersmind földi szükségeit is méltányló nemzeti családba fogunk egybeforrni, a születésnek bármilly fokán s bármilly fogalmak közt üdvözlöttük volna is éltünk legelső napját (1840 Széchenyi István 8429027, 253) | [Oroszország] szétszaggatná a nemzetközi kötelékeket, melyek az európai államok és hatalmak nagy családját összekötik (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | [a matematikusoknak] benne kell lenni egy információs körben, egy nemzetközi kutatóláncban, az azonos érdeklődésűek nagy családjában (1995 Természet Világa CD50).

5. ’vmely szempontból egynemű v. azonos jellegű dolgok, es. személyek csoportja, fajta, kategória’ ❖ [a klór, a bróm, a jód és a fluor] sok tulajdonságaikra nézve egymással annyira megegyeznek, hogy egy tulajdon családot képeznek (1844 Nendtvich Károly 8330003, 70) | Bérczy Károly elejétől fogva végig a szerény és szemérmes írók családjába tartozott (1921 Gyergyai Albert CD10) | A hegedűfélék is egy családot alkotnak, úgy mint a hegedűk, egy kvinttel mélyebbek a mélyhegedűk v. brácsák, oktávával a csellók s ezeknél egy szekszttel mélyebb a nagybőgő (1930 TolnaiÚjLex. C5735, 131) | a magyar morfológiai programok is két családra oszlanak, a szintetizálókra és az elemzőkre (1989 Prószéky Gábor 1126009, 495).

5a. ’azonos gyártótól származó v. bizonyos szempontból összetartozó termékek csoportja’ ❖ A kisméretű gyerekszobákba is ajánlott és a legapróbbaknak való család (három, azonos méretű, de különböző beosztású kisszekrény pelenkázólappal, ágyneműtartós gyerekágy, kétajtós, akasztós-polcos szekrény), a kiságy kivételével, akár a felnőttkor kapujáig elkísérheti használóit (1996 Lakáskultúra CD39) | a Caola megvette a Biogal Rt.-től a Hélia D kozmetikai családot (1997 Top200 CD2602).

6. ’Közös eredetük következtében rokonságot mutató élőlények v. dolgok csoportja.’

6a. (Biol) ’a nem(zetség)nél nagyobb és a rendnél kisebb rendszertani egység, kategória (familia)’ ❖ a szerves életnek ismert felosztása országokra, osztályokra, rendekre, családokra, nemekre és fajokra, hasonlatosságon és eltérésen alapszik (1864 Rónay Jácint 8396004, 224) | [Az araszolók] a pikkelyes szárnyu rovaroknak (Lepidoptera) vagyis a pilléknek egyik legnagyobb családja (1893 PallasLex. CD02) | [A rendszertan] a baktériumokat következőképpen foglalja rendszerbe: törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj, típus (1967 OrvosiLex. C6109, 347) | [A gyöngyvirág] az egyszikűek közé, s a liliomfélék családjába tartozik (1995 Természet Világa CD50).

6b. (Nyelvt) ’egy közös alapnyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja; nyelvcsalád’ ❖ [a német, az angol, a francia és az olasz] nyelvek egy családból, az u. n. indogermán nyelvcsaládból valók (1896 PallasLex. CD02) | Mivel a XIX. század ötvenes éveiben meglehetősen általános volt a nyelvcsalád nyugati csoportját finn-nek, keleti csoportját ugor-nak nevezni, a két csoport – s így az egész család összefoglaló nevéül magától kínálkozott a finn-ugor összetétel (1937 Zsirai Miklós 9805004, 107) | a magyar az uráli nyelvek családjának tagja (1987 Balázs János² 1009006, 661).

6c. (Nyelvt) ’vmely szó(), valamint a belőle képzett származékok (és vele alkotott összetételek) csoportja; szócsalád’ ❖ Az áldás és átok szók családja (1879 Munkácsi Bernát CD27) | A vellejt igét a NySz. egymagában álló, rokonságtalan szóként közli; a törlejt-et ellenben a töröl s végelemzésben a tör ige nagy kiterjedésű családjához tartozónak mutatja be (1896 Szily Kálmán C4033, 426) | az eme, emcse stb. szavaknak családjába tartozik az Emesü név (1956 Mészöly Gedeon 9505001, 309).

Ö: al-, állat~, betű~, méh~, nagy~, növény~, nyelv~, szó~, termék~, uralkodó~; a -család címszó alatt: bányász~, erdész~, jobbágy~, katona~, kereskedő~, lelkész~, munkás~, művész~, orvos~, pap~, paraszt~, pedagógus~, polgár~, proletár~, tanár~, vasutas~, zsellér~.

UB: -barát.

ÖU: dzsentri~, nemzet~, nép~.

ÖE: ~ág, ~alapító, ~béke, ~boldogság, ~címer, ~élet, ~fenntartás, ~gyűlés, ~ház, ~jelenet, ~kép, ~kör, ~lak, ~öröm, ~szeretet, ~szerető, ~tanács, ~titok, ~ügy, ~ünnep, ~viszony.

Sz: családság, családú.

Vö. CzF. család¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

család főnév 3A13
1.
szülő(k) és egy vagy több (vér szerinti) gyermek (együtt élő) közössége
fölpakolám a […] családot a parasztkocsiba
(1818 k. Fáy András¹)
ezzel tartozol magadnak és családodnak
(1859 Gyulai Pál)
csak az ünnep és vasárnapokat töltötte családja körében
(1872 Prém József)
Anya vagyok és feleség és a család számomra minden gyönyörüségnek s minden kötelességnek a forrása
(1910 Délmagyarország)
A szegényember csak nagyobb nyomorúságot vesz a nyakába, ha családot alapít
(1945 Bözödi György)
családostul odaköltözött
(1968 Benedek István)
A gyermek számára érzelmileg csonka marad a család akkor is, ha „új apukával” egészül ki, s a legjobb nevelőapa is mostoha marad
(1982 Lux Elvira)
Imre sokgyerekes családban született
(1986 F. Várkonyi Zsuzsa)
a családon belüli munkamegosztás
(1997 Asztalos-Morell Ildikó)
1a.
rokonok több generációt magába foglaló összessége, rokonság
némely faluban harminc negyven tagból álló család is tartózkodik egy fedél alatt
(1865 Pap Gyula)
Romeo és Júlia szerelme kiáltó kontraszt a két család gyilkos gyűlöletével szemben
(1935 Hevesi Sándor)
A Glembayokról című rész például semmi más, mint ötvenoldalas felsorolás, szinte anyakönyvszerű közlés a család több tucatnyi tagjának életéről
(1956 Maár Gyula)
(a) családban marad
a)
〈vmely érték, tulajdon〉 nem jut idegen kézre
ha megmenekülök, neki adom az egyetlen leányomat, s akkor minden vagyonom a családban marad
(1872 Jókai Mór)
Adja csak ide nekem [a képet], úgyis családban marad!
(1943 Füsi József)
A tárca meg ezüst. Kincs a családban. Éppen ezért csak maradjon a családban
(1969 Mándy Iván)
b)
〈vminek a híre〉 nem kerül nyilvánosságra
[a megcsalt férj elhatározta, hogy esete] „a családban marad”
(1893 Bródy Sándor)
elhatározták, hogy „egyelőre” az egész dolog [ti. a készülő házasság] „maradjon a családban”
(1937 Babits Mihály)
családban maradó bűnügyek
(2000 Magyar Hírlap)
Csatazaj pedig bizonyosan nem volt a leváltások körül, sem a leváltottak sértettsége, sem az újak lelkendezése révén, hiszen minden súrlódás, úgymond, a családban maradt
(2000 Magyar Hírlap)
1b. (rendsz. családnévi jelzővel)
ugyanazon őstől származó, azonos nevű nemzedékek sora, nemzetség
nemes család ivadéka
(1818 k. Fáy András¹)
régi előkelő családjaink közül a Báthory, Bocskai és Héderváry családok német, a Rákóczi család szláv, a Lorántffy-család meg olasz őstől származtatta magát
(1920 Domanovszky Sándor)
Zala megyét nem lehet elképzelni a Zrínyi-család nélkül
(1993 Országgyűlési Napló)
1c. (rendsz. összetételek utótagjaként)
a Habsburg családból származott királyok
(1846 Táncsics Mihály)
[Spanyolország,] Anglia és Hollandia a Bourbon-család túlhatalmától tartva, az európai egyensúly fentartása szempontjából a bécsi udvar igényeinek támogatására szövetkeztek
(1897 PallasLex.)
[az Árpád-háziak emlékezete szerint] Attila is a Turul-nemzetségből származott, akárcsak az Árpádok családja
(1977 László Gyula¹)
III. Frigyes családja [ti. a Habsburg-ház] 1918-ig uralkodott egy közép-európai birodalmon
(1983 Cs. Szabó László)
2. (nyj)
〈szülőkhöz való viszonyában:〉 közvetlen leszármazott, gyermek, ill. ritk. egyéb családtag
Csakhamar a szeretők elválnak a többi családtól
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
[a varga] számos családja mellett is azt [ti. az idegen csecsemőt] elvállalá
(1840 Horváth Zsigmond¹)
Van családod? – Van nekem négy. Van nekem elég, tiz esztendei házasságra elég vót az asszonynak hét gyerek. Három a főd alatt, négy nála
(1915 Móricz Zsigmond)
[Az apámnak] négy családja volt, ketten voltunk fiúk, kettő meg lyány
(1967 Kamjén István)
3.
anya-, es. apaállat és ivadékai(k)nak együtt élő közössége, csoportja
[A kecskefélék] családokban v.vagy kisebb csapatokban hegyes vidékeken élnek
(1895 PallasLex.)
[A csimpánzoknál] minden egyes családnak megvan a maga területe, erdőkerülete, amelyet nem szívesen hagy el
(1929 Az állatok világa ford.)
A kan a családdal marad, együtt nevelik a kölyköket
(1995 Magyarország állatvilága)
A család az állatok világában ált.általában meghatározott időtartamú társulás, amely az utódok ivarérése után rendszerint felbomlik
(1997 MagyarNagyLex.)
3a. (jelzőként is)
egy méhanya körül szervezetten élő méhek összessége
a kas összes lakói az egyetlen egy anyának, vagy mint közönségesen mondani szokás, a királynénak nemzedéke, ez alatt egyesülve képezik az úgynevezett méhetörzsöt, családot
(1861 Farkas Mihály)
Méhészkednék. Kezdeném egy családdal
(1920 Réti Ödön)
40 család méh
(1958 Népszabadság márc. 13.)
A királynő által termelt feromon (illatanyag) tartja össze a családot
(1999 MagyarNagyLex.)
4.
egymással szolidáris és egymásra utalt emberek v. csoportok közössége
egy lelkes de egyszersmind földi szükségeit is méltányló nemzeti családba fogunk egybeforrni, a születésnek bármilly fokán s bármilly fogalmak közt üdvözlöttük volna is éltünk legelső napját
(1840 Széchenyi István)
[Oroszország] szétszaggatná a nemzetközi kötelékeket, melyek az európai államok és hatalmak nagy családját összekötik
(1894 e. Kossuth Lajos)
[a matematikusoknak] benne kell lenni egy információs körben, egy nemzetközi kutatóláncban, az azonos érdeklődésűek nagy családjában
(1995 Természet Világa)
5.
vmely szempontból egynemű v. azonos jellegű dolgok, es. személyek csoportja, fajta, kategória
[a klór, a bróm, a jód és a fluor] sok tulajdonságaikra nézve egymással annyira megegyeznek, hogy egy tulajdon családot képeznek
(1844 Nendtvich Károly)
Bérczy Károly elejétől fogva végig a szerény és szemérmes írók családjába tartozott
(1921 Gyergyai Albert)
A hegedűfélék is egy családot alkotnak, úgy mint a hegedűk, egy kvinttel mélyebbek a mélyhegedűk v.vagy brácsák, oktávával a csellók s ezeknél egy szekszttel mélyebb a nagybőgő
(1930 TolnaiÚjLex.)
a magyar morfológiai programok is két családra oszlanak, a szintetizálókra és az elemzőkre
(1989 Prószéky Gábor)
5a.
azonos gyártótól származó v. bizonyos szempontból összetartozó termékek csoportja
A kisméretű gyerekszobákba is ajánlott és a legapróbbaknak való család (három, azonos méretű, de különböző beosztású kisszekrény pelenkázólappal, ágyneműtartós gyerekágy, kétajtós, akasztós-polcos szekrény), a kiságy kivételével, akár a felnőttkor kapujáig elkísérheti használóit
(1996 Lakáskultúra)
a Caola megvette a Biogal Rt.Részvénytársaság-től a Hélia D kozmetikai családot
(1997 Top200)
6.
Közös eredetük következtében rokonságot mutató élőlények v. dolgok csoportja.
6a. (Biol)
a nem(zetség)nél nagyobb és a rendnél kisebb rendszertani egység, kategória (familia)
a szerves életnek ismert felosztása országokra, osztályokra, rendekre, családokra, nemekre és fajokra, hasonlatosságon és eltérésen alapszik
(1864 Rónay Jácint)
[Az araszolók] a pikkelyes szárnyu rovaroknak (Lepidoptera) vagyis a pilléknek egyik legnagyobb családja
(1893 PallasLex.)
[A rendszertan] a baktériumokat következőképpen foglalja rendszerbe: törzs, osztály, rend, család, nemzetség, faj, típus
(1967 OrvosiLex.)
[A gyöngyvirág] az egyszikűek közé, s a liliomfélék családjába tartozik
(1995 Természet Világa)
6b. (Nyelvt)
egy közös alapnyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja; nyelvcsalád
[a német, az angol, a francia és az olasz] nyelvek egy családból, az u. n.úgynevezett indogermán nyelvcsaládból valók
(1896 PallasLex.)
Mivel a XIX. század ötvenes éveiben meglehetősen általános volt a nyelvcsalád nyugati csoportját finn-nek, keleti csoportját ugor-nak nevezni, a két csoport – s így az egész család összefoglaló nevéül magától kínálkozott a finn-ugor összetétel
(1937 Zsirai Miklós)
a magyar az uráli nyelvek családjának tagja
(1987 Balázs János²)
6c. (Nyelvt)
vmely szó(), valamint a belőle képzett származékok (és vele alkotott összetételek) csoportja; szócsalád
Az áldás és átok szók családja
(1879 Munkácsi Bernát)
A vellejt igét a NySz.Magyar nyelvtörténeti szótár egymagában álló, rokonságtalan szóként közli; a törlejt-et ellenben a töröl s végelemzésben a tör ige nagy kiterjedésű családjához tartozónak mutatja be
(1896 Szily Kálmán)
az eme, emcse stb.s a többi szavaknak családjába tartozik az Emesü név
(1956 Mészöly Gedeon)
UB: -barát
ÖU: dzsentricsalád, nemzetcsalád, népcsalád
ÖE: családág, családalapító, családbéke, családboldogság, családcímer, családélet, családfenntartás, családgyűlés, családház, családjelenet, családkép, családkör, családlak, családöröm, családszeretet, családszerető, családtanács, családtitok, családügy, családünnep, családviszony
Sz: családság, családú
Vö. CzF. család¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

-család (utótagként)

1. ’〈vmely társadalmi osztályhoz v. réteghez tartozó〉 családi közösség’ ❖ jobbágycsalád fn 3A1 | a’ népesség szaporodásával időről időre több jobbágycsalád földesurától kisebb nagyobb darab földeket eszközölhetvén ki (1841 Pesti Hírlap CD61) | A telekkatonaság felállításával most minden harminchárom jobbágycsaládra egy katona hadbaküldésének kötelezettsége is hárult (1936 Hóman Bálint CD42) | 1518-ban 255 jobbágycsalád lakta Csepreget (1974 Zátonyi Sándor CD52)  munkáscsalád fn 3A1 | Rendes hajógyár, kikötő, biztos telelő, olly közel Pesthez! […] s ebbül természetesen következő táplálása, derekas fizetése, házi szerencséje sok száz munkás családnak (1836 Széchenyi István CD1501) | Egy szoba és konyha. Ennyiből áll a lakás, melyet a gyárigazgatóság egy-egy munkáscsaládnak juttat (1902 Wallesz Jenő 9785001, 8) | a fiú munkáscsalád sarja (1978 Szalay Károly 1144006, 145)  parasztcsalád fn 3A1 | a’ boldog parasztcsalád (1840 Athenaeum C0021, 31) | a nagyobbacska háztáji gazdaság lehetővé tenné, hogy minden parasztcsaládnak lehessenek állatai és hogy lehetőleg ne kelljen semmiért piacra, boltba járni (1956 Veres Péter 2005082, 759) | Falun nőttem fel, egy földművelésből, állattartásból élő parasztcsaládban (1998 Magyar Hírlap CD09)  polgárcsalád fn 3A1 | a’ tudós értekező felszólítja azon ügyfeleit, kik itt nagyobb gyakorlati körrel birnak, hogy e’ czélra a’ pesti polgárcsaládokban munkálkodnának, megmutatván, miképen e’ terv [ti. orvosképző intézet] létesitése Pest városának tulajdon érdekében fekszik (1841 Pesti Hírlap CD61) | kishivatalnoki sorba hullt le az egykori tekintélyes beregszászi polgárcsalád (1958 Király István 2025118, 743) | A belvárosi üzletek nagy részét ma már az azt évek óta bérlő, két-három nagy fehérvári polgárcsalád birtokolja (1998 Magyar Hírlap CD09)  proletárcsalád fn 3A1 | a leggazdagabb család korántsem fogyaszt annyi és oly magas közvetett adóval terhelt élelmi szereket és italokat, mint a rendesen számos tagból álló proletár család (1894 Mezőfi Vilmos 8309004, 67) | ha nincs munka, százezernyi proletár-család egyenesen ki van téve a nyomornak, az inségnek (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | [József Attila] budapesti proletárcsalád gyermeke (1943 Féja Géza 9138008, 329) | okos, karrierista mozgalmárnő, polgári szálka a proletárcsalád húsában (1989 Eörsi István 2046017, 1)  zsellércsalád fn 3A1 | A napszám Békésen, noha mint fölebb emlitém 1264 házas és 5-6 száz házatlan zsellér család van, nem olcsó (1846 Hetilap CD61) | Mindkét földesuraság birtokai mindössze 2-2 jobbágyportát és 3-3 zsellércsaládot tesznek ki (1937 Soós Imre CD52) | Az uradalmak birkanyájai elözönlötték a földesúrral közösen használt falusi legelőket, kiszorítva onnan a jobbágyok állatait, nemegyszer a zsellér családok megélhetését biztosító egy-két darab szarvasmarhát (1970 Horváth Zoltán² CD52).

2. ’〈a családfő foglalkozása által meghatározott életmódú, ill. különböző generációiban jellemzően ugyanazt a szakmát, hivatást gyakorló tagokból álló〉 családi közösség’ ❖ bányászcsalád fn 3A1 | Körmöczi bányász családokkal (1863 Nagy Iván CD31) | Az aknabejáratok és a bányákhoz tartozó régibb és újabb épűletcsoportok köré sorakozó apró házak adnak lakást a bányászcsaládoknak (1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | Dudaron a bánya megszüntetésének 300 bányászcsalád megélhetése, avagy utcára kerülése a tétje (1997 Magyar Hírlap CD09)  erdészcsalád fn 3A1 | [Attila] valami fenyveserdőben nyaralt egy erdész-családnál (1913 Gárdonyi Géza C1851, 187) | [Heller Farkas] erdész családból származott, ő szállította a pesti orvosifű-kereskedők és gyógyszerészek számára a gyógyfüveket (1990 Sipos Béla CD30)  katonacsalád fn 3A1 | Suplikácz István … egy katonacsalád keblében született (1865 Horváth Mihály C2139, 152) | Vetter Antal (doggenfeldi), 1848–49. honvédaltábornagy, Magyarország volt honvédfőparancsnoka, hadügyminisztere s vezérkari főnöke, katonacsaládból származott (1913 e. Szinnyei József CD27) | [a katolikus tábori püspök] Szolnokon tevékenykedik, ahol 1400 katonacsalád lelki erőnléte felett őrködik (1996 Magyar Hírlap CD09)  kereskedőcsalád fn 3A1 | Az első nagyobbszerü vállalatok igen jövedelmesek levén, az aristocratiának ’s a’ gazdag gyárnok ’s kereskedő családoknak érdekében vala, hogy a’ status vagy kormány illy vállalatokból kizárassék (1844 Pesti Hírlap CD61) | a renaissance nagy kereskedő családja, a Fugger-ek (1932 Rapaics Rajmund CD35) | Huzella Tivadar (1886–1951) Nagyváradon született, mind apai mind anyai ágon kereskedő családból származott (1973 Törő Imre CD30)  lelkészcsalád fn 3A1 | közös a fájdalom az egész várossal, mert közös a szeretet és tisztelet is a [leánya elvesztése miatt] vigasztalhatlan lelkész-család iránt (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Losonczy Géza alföldi református lelkészcsaládban, Tánczos Gábor gazdag vidéki zsidó kereskedőfamíliában született (1995 Litván György CD17)  művészcsalád fn 3A1 | sátoros művész család … nem tartózkodik vidéketekben (1838 Petrichevich Horváth Lázár C3519, 47) | a Dürer művész-család kiköltözése Békésmegyéből Nürnbergbe (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Dobay Eszter diákköltő] művészcsaládból származik: nagyanyja a nemrég elhunyt elsőrangú textilművész (1995 Magyar Hírlap CD09)  orvoscsalád fn 3A1 | Bauhin János Gáspár, a kiváló s már mintegy másfél évszázad óta virágzó orvoscsaládnak tagja, a ki különösen mint gyakorló orvos volt híres (1899 Dézsi Lajos CD55) | egy középosztálybeli orvoscsaládban felnőtt fővárosi értelmiségi (1997 Gyáni Gábor CD58)  papcsalád fn 3A1 | rávettük magunkat, hogy hárman az ónodi öreg pappal, látogassuk meg a kemencei közel-papcsaládot (1837 Tóth Péter 8491003, 278) | [Döbrentei Gábor] dunántúli evangélikus papcsalád sarja volt (1932 Pintér Jenő CD44) | nagy szerencséje van a falunak, mert egy lelkes görögkatolikus papcsalád tartja az ott élőkben a hitet (1990 Országgyűlési Napló CD62)  pedagóguscsalád fn 3A1 | Bodnár Alajos pedagóguscsaládból származik. Édesapja, idősebb Bodnár Alajos a csornai katolikus elemi iskola tanítója volt (1982 Hiller István² CD52) | az a pedagógus család, ahol egy férfi és egy nő, mind a ketten vállalják azt, hogy tanítanak, és két gyermekük van, létminimum alatt élnek (1996 Országgyűlési Napló CD62)  tanárcsalád fn 3A1 | az illető tanárcsalád becsületes keresztény-konstruktív, és a nyugati destrukciótól az ozsonnázás, villásreggelizés felforgató szokását nem sajátította el (1927 Szabó Dezső CD09) | [1920 után előfordult], hogy a tanárfeleség lemondott állásáról, hogy enyhítsen a rengeteg erdélyi, felvidéki, délvidéki menekült tanárcsalád katasztrófáján (1996 Soproni Szemle CD52)  vasutascsalád fn 3A1 | Időnkint elutaztunk, vasutas család könnyen mozoghat (1947 Szabó Lőrinc 9629130, 58) | a nagypapám magyarnak vallotta magát, Ófutakon született, de az egyik nővére például Zágrábban, a másik Budapesten látta meg a világot, mert vasutas család voltak, és mindig ahová telepítették őket, ott született egy gyerek (1995 Magyar Hírlap CD09).

-család (utótagként)
1.
〈vmely társadalmi osztályhoz v. réteghez tartozó〉 családi közösség
jobbágycsalád főnév 3A1
a’ népesség szaporodásával időről időre több jobbágycsalád földesurától kisebb nagyobb darab földeket eszközölhetvén ki
(1841 Pesti Hírlap)
A telekkatonaság felállításával most minden harminchárom jobbágycsaládra egy katona hadbaküldésének kötelezettsége is hárult
(1936 Hóman Bálint)
1518-ban 255 jobbágycsalád lakta Csepreget
(1974 Zátonyi Sándor)
munkáscsalád főnév 3A1
Rendes hajógyár, kikötő, biztos telelő, olly közel Pesthez! […] s ebbül természetesen következő táplálása, derekas fizetése, házi szerencséje sok száz munkás családnak
(1836 Széchenyi István)
Egy szoba és konyha. Ennyiből áll a lakás, melyet a gyárigazgatóság egy-egy munkáscsaládnak juttat
(1902 Wallesz Jenő)
a fiú munkáscsalád sarja
(1978 Szalay Károly)
parasztcsalád főnév 3A1
a’ boldog parasztcsalád
(1840 Athenaeum)
a nagyobbacska háztáji gazdaság lehetővé tenné, hogy minden parasztcsaládnak lehessenek állatai és hogy lehetőleg ne kelljen semmiért piacra, boltba járni
(1956 Veres Péter)
Falun nőttem fel, egy földművelésből, állattartásból élő parasztcsaládban
(1998 Magyar Hírlap)
polgárcsalád főnév 3A1
a’ tudós értekező felszólítja azon ügyfeleit, kik itt nagyobb gyakorlati körrel birnak, hogy e’ czélra a’ pesti polgárcsaládokban munkálkodnának, megmutatván, miképen e’ terv [ti. orvosképző intézet] létesitése Pest városának tulajdon érdekében fekszik
(1841 Pesti Hírlap)
kishivatalnoki sorba hullt le az egykori tekintélyes beregszászi polgárcsalád
(1958 Király István)
A belvárosi üzletek nagy részét ma már az azt évek óta bérlő, két-három nagy fehérvári polgárcsalád birtokolja
(1998 Magyar Hírlap)
proletárcsalád főnév 3A1
a leggazdagabb család korántsem fogyaszt annyi és oly magas közvetett adóval terhelt élelmi szereket és italokat, mint a rendesen számos tagból álló proletár család
(1894 Mezőfi Vilmos)
ha nincs munka, százezernyi proletár-család egyenesen ki van téve a nyomornak, az inségnek
(1904 Nagy képes világtörténet)
[József Attila] budapesti proletárcsalád gyermeke
(1943 Féja Géza)
okos, karrierista mozgalmárnő, polgári szálka a proletárcsalád húsában
(1989 Eörsi István)
zsellércsalád főnév 3A1
A napszám Békésen, noha mint fölebb emlitém 1264 házas és 5-6 száz házatlan zsellér család van, nem olcsó
(1846 Hetilap)
Mindkét földesuraság birtokai mindössze 2-2 jobbágyportát és 3-3 zsellércsaládot tesznek ki
(1937 Soós Imre)
Az uradalmak birkanyájai elözönlötték a földesúrral közösen használt falusi legelőket, kiszorítva onnan a jobbágyok állatait, nemegyszer a zsellér családok megélhetését biztosító egy-két darab szarvasmarhát
(1970 Horváth Zoltán²)
2.
〈a családfő foglalkozása által meghatározott életmódú, ill. különböző generációiban jellemzően ugyanazt a szakmát, hivatást gyakorló tagokból álló〉 családi közösség
bányászcsalád főnév 3A1
Körmöczi bányász családokkal
(1863 Nagy Iván)
Az aknabejáratok és a bányákhoz tartozó régibb és újabb épűletcsoportok köré sorakozó apró házak adnak lakást a bányászcsaládoknak
(1900 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Dudaron a bánya megszüntetésének 300 bányászcsalád megélhetése, avagy utcára kerülése a tétje
(1997 Magyar Hírlap)
erdészcsalád főnév 3A1
[Attila] valami fenyveserdőben nyaralt egy erdész-családnál
(1913 Gárdonyi Géza)
[Heller Farkas] erdész családból származott, ő szállította a pesti orvosifű-kereskedők és gyógyszerészek számára a gyógyfüveket
(1990 Sipos Béla)
katonacsalád főnév 3A1
Suplikácz István … egy katonacsalád keblében született
(1865 Horváth Mihály)
Vetter Antal (doggenfeldi), 1848–49. honvédaltábornagy, Magyarország volt honvédfőparancsnoka, hadügyminisztere s vezérkari főnöke, katonacsaládból származott
(1913 e. Szinnyei József)
[a katolikus tábori püspök] Szolnokon tevékenykedik, ahol 1400 katonacsalád lelki erőnléte felett őrködik
(1996 Magyar Hírlap)
kereskedőcsalád főnév 3A1
Az első nagyobbszerü vállalatok igen jövedelmesek levén, az aristocratiának ’s a’ gazdag gyárnok ’s kereskedő családoknak érdekében vala, hogy a’ status vagy kormány illy vállalatokból kizárassék
(1844 Pesti Hírlap)
a renaissance nagy kereskedő családja, a Fugger-ek
(1932 Rapaics Rajmund)
Huzella Tivadar (1886–1951) Nagyváradon született, mind apai mind anyai ágon kereskedő családból származott
(1973 Törő Imre)
lelkészcsalád főnév 3A1
közös a fájdalom az egész várossal, mert közös a szeretet és tisztelet is a [leánya elvesztése miatt] vigasztalhatlan lelkész-család iránt
(1857 Vasárnapi Újság)
Losonczy Géza alföldi református lelkészcsaládban, Tánczos Gábor gazdag vidéki zsidó kereskedőfamíliában született
(1995 Litván György)
művészcsalád főnév 3A1
sátoros művész család … nem tartózkodik vidéketekben
(1838 Petrichevich Horváth Lázár)
a Dürer művész-család kiköltözése Békésmegyéből Nürnbergbe
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Dobay Eszter diákköltő] művészcsaládból származik: nagyanyja a nemrég elhunyt elsőrangú textilművész
(1995 Magyar Hírlap)
orvoscsalád főnév 3A1
Bauhin János Gáspár, a kiváló s már mintegy másfél évszázad óta virágzó orvoscsaládnak tagja, a ki különösen mint gyakorló orvos volt híres
(1899 Dézsi Lajos)
egy középosztálybeli orvoscsaládban felnőtt fővárosi értelmiségi
(1997 Gyáni Gábor)
papcsalád főnév 3A1
rávettük magunkat, hogy hárman az ónodi öreg pappal, látogassuk meg a kemencei közel-papcsaládot
(1837 Tóth Péter)
[Döbrentei Gábor] dunántúli evangélikus papcsalád sarja volt
(1932 Pintér Jenő)
nagy szerencséje van a falunak, mert egy lelkes görögkatolikus papcsalád tartja az ott élőkben a hitet
(1990 Országgyűlési Napló)
pedagóguscsalád főnév 3A1
Bodnár Alajos pedagóguscsaládból származik. Édesapja, idősebb Bodnár Alajos a csornai katolikus elemi iskola tanítója volt
(1982 Hiller István²)
az a pedagógus család, ahol egy férfi és egy nő, mind a ketten vállalják azt, hogy tanítanak, és két gyermekük van, létminimum alatt élnek
(1996 Országgyűlési Napló)
tanárcsalád főnév 3A1
az illető tanárcsalád becsületes keresztény-konstruktív, és a nyugati destrukciótól az ozsonnázás, villásreggelizés felforgató szokását nem sajátította el
(1927 Szabó Dezső)
[1920 után előfordult], hogy a tanárfeleség lemondott állásáról, hogy enyhítsen a rengeteg erdélyi, felvidéki, délvidéki menekült tanárcsalád katasztrófáján
(1996 Soproni Szemle)
vasutascsalád főnév 3A1
Időnkint elutaztunk, vasutas család könnyen mozoghat
(1947 Szabó Lőrinc)
a nagypapám magyarnak vallotta magát, Ófutakon született, de az egyik nővére például Zágrábban, a másik Budapesten látta meg a világot, mert vasutas család voltak, és mindig ahová telepítették őket, ott született egy gyerek
(1995 Magyar Hírlap)

Beállítások