csap¹ ige 2a6

1. ts ’úgy üt meg vkit v. vmit, hogy az ütés csattanó hangot ad’ ❖ [a szerzetest] az ördög artzúl tsapván: Háláadatlan Fráter, ugy mond, miért nem hajtaſz térdet? (1774 Vajda Sámuel 7365003, 108) | fején csapja pálcájával a zsoldost; ez pedig őtet dühödten összekoncolja (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 575) | nyujtott kézzel csapjuk a vizet a háton úszásnál (1897 PallasLex. CD02) | Serfőző András hátulról fejbe csapta gumibottal Vécsey Tamást (1986 Gion Nándor 9190004, 97).

1a. tn (tárgyragos határozóval is) ’úgy üt vkire, vhova, hogy ütése csattan’ ❖ Ne búsúlj semmit. Eb ellette országán! ha akarod, még azt-is meg-tselekeszem, hogy húszon ötöt tsapjanak rajtad (1775 Simai Kristóf C3746, 69) | – Itt a kezem! – szólt versenytársa tenyerébe csapva az idegen legény minden hosszas gondolkozás nélkül (1853 Jókai Mór 8209014, 160) | – Tényleg! – csapott homlokára a bakter. – Hogy erre nem is gondoltam! (1949 Hollós Korvin Lajos 9252012, 49) | Stanley akkorát csap az asztalra, hogy darabokra törnek a tányérok (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 53).

2. ts (átv is) ’nagy erővel, ill. lendülettel, hirtelen mozdulattal tesz v. dob, hajít vhova vmit, es. vkit’ ❖ Bizonyos iffiút le-vetvén a’ ló, egy darabon meg-is hurtzolta az utánn az iſtáló ajtajához tſapta (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 454) | Mester-emberek is nem tsapnák fellyebb a’ magok munkájoknak ’s mesterſégeknek betsét (1791 Mindenes Gyűjtemény 7457066, 136) | irományait és könyveit hóna alá csapta (1855 e. Obernyik Károly 8339005, 209) | Nekünk most csak azt kell kikerülnünk, hogy [a hullám] valamiképp a szikla oldalához ne csapjon bennünket, ahol a hajónk darabokra zúzódik (1904 Jókai Mór CD18) | [a kutya] lába közé csapott farkkal, lesunyított fülekkel […] eszeveszett gyorsasággal elvágtatott (1956 Déry Tibor 2051030, 9) | A földre csapja a tányért (1979 Kornis Mihály 1082001, 123).

2a. ts (rég v. nyj) ’〈állatokat, jószágot〉 hajt, terel vhova’ ❖ Ved le rólla [ti. a lóról] hámját: tſapd ötet is ſzabadon (1779 Bessenyei György¹ C1082, 193) | [a juhokat] olyan kertébe tsapta télbenn, az hól még lábonn állottak a’ dohány Kórók (1792 Benkő József 7037002, 36) | Sok jámbor még a gondolatától is irtóznék annak, hogy jószágát a más földére csapja legelni (1891 Baksay Sándor C0734, 448) | Szárazmalmok lovait csapták nyaranta az ún. őrlős ménesbe (1999 Magyar néprajz CD47).

2b. ts ’〈kül. heves szél esőt, havat〉 nagy erővel folyamatosan ver vhova’ ❖ [a tenger] fel-tolúlt habját tsillagokig tsapja, Majd fenekén marad tsak zavart iszapja (1787 Főldi János ford.–Reland C1758, 186) | Jerünk tovább, édes lovam, vihar kél, Szemem közé hideg havat csap a szél (1862 Vadrózsák 8258166, 392) | [a vihar] az esőt a kozákok szemébe csapta (1940 Bánlaky József CD16) | a szél arcába csapja a havas esőt (1983 Polgár András 1121004, 202).

2c. ts vmibe csapja magát (kissé rég) ’〈rendsz. ünneplő ruhába〉 gyorsan felöltözik’ ❖ amint megérté Biróczytól a helyzetet, rögtön gálába csapta magát, s vitte Kálmánt a hercegnőhöz, hogy bemutassa őt neki (1872 Jókai Mór CD18) | Az első dolgom az volt, mihelyt megérkeztem reggel a vonaton, feketébe csaptam magamat, s beállítottam a miniszteriumba (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | nagy díszbe csaptam magamat, fölraktam a vállrojtokat (1917 Schöpflin Aladár ford.–Barbey d’Aurevilly 9590007, 18).

2d. ts (kissé rég) ’〈zálogba〉 tesz vmit’ ❖ a pezsgőt ittuk valahol a Zugligetben a zálogba csapott óra árából (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Fedja kitartó, ott ül reggeltől estig a rulett asztal mellett, jegygyűrűjét is zálogba csapja (1925 Fenyő Miksa CD10) | a föld, amit zálogba csaptam (1940 Háy Gyula 9232002, 53) | zaciba csapja a családi ezüstöt, hogy kifizethesse a lakbért (1999 Figyelő CD2601).

2e. ts ’(sebtében) még hozzátesz, hozzácsatol, ill. hozzászámít vmit vmihez’ ❖ [az igazi neve mellé] csapták a’ Petronella nevet is (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 246) | a termesztő nem kénytelen időveszteségét, rendkivüli áldozatait és nagy költségeket a portékák árához csapni (1855 Vasárnapi Újság CD56) | a Timár Virgil fia végéhez csapot novellák (1924 Benedek Marcell 9042004, 78) | [kidolgozták] a monarchia azon új felosztási terveit, melyek a Felvidéket Csehországhoz csapják (1933 Szekfű Gyula CD42) | ezt a pénzintézetet is könnyen a Kereskedelmi és Hitelbankhoz csaphatják (1996 Figyelő CD2601).

2f. ts csapja magát (rég) ’pártol vhova, társul szegődik vkihez, vmihez’ ❖ most hozánk, most máshoz tsapja magát (1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák 7401002, 97) | én nagyon sajnálom, hogy Antal, a’ ki derék és jó fiú, olly emberekhez csapja magát, mint a’ sánta Melczer (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 117) | saját pártja is odább áll tőle [ti. a kormánytól], hogy új zászló alá csapja magát (1847 Kuthy Lajos 8261004, 64) | Magát a szélső párthoz csapja (1869–1872 Gyulai Pál CD01).

2g. tn (rég, ritk) ’ua.’ ❖ Ide hallatszanak egy hiven szerető, de máshoz csapott neje által megcsalatott férjnek […] esdeklő jajjai (1838 Zsoldos Ignác 8540003, 167) | a tojó felrepül s egy másik kis tarka madárhoz csap s együtt surrognak vigan (1927 Móricz Zsigmond CD10).

3. tn ’nagy lendülettel odasújt, odavág vhova vmivel vki’ ❖ Ulrik kardot rántt, mellyel úgy Láſzlóhoz tsap, hogyha Láſzló jobb kezét annak elébe nem vetette vólna, őtet Ulrik minden bizonnyal agyon vágta vólna (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 278) | vasával Zúgva csap [a török vitéz] arczához (1832 Baksay Dániel 8359019, 110) | a kezében levő meztelen karddal Bárdy Pálhoz csapott és őt halálosan megsebzette (1876 Deák Farkas CD57) | Akkor ugrott félre [a farkas], mikor már a léc a lábai előtt volt, menetközben feléje csaptam a bottal, de nem érte (1960 Sarkadi Imre 9586018, 455).

3a. (kissé rég, átv is) ’〈hadsereg(gel)〉 hirtelen, meglepetésszerűen támad vkire, ill. 〈idegen területre〉 meglepetésszerűen behatol’ ❖ tizen-három ſzáz lovas vólt Aigáſſal; Murtazánra tsapott ſzörnyü rikoltáſſal (1777 Kónyi János C2731, 52) | a török 1672-ben Moldvába csapott (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 140) | A’ vad pogányok, a’ haza pártosi, szomszéd vidékek népei álnokúl Ősinkre tsapván vég veszélylyel rettegeték szomorú határit (1819 Vörösmarty Mihály 8524055, 137) | Lesbe állsz egy csapattal, s mikor az üldöző ellenség az én hátamat verve, vakon előrerohan, akkor az oldalába csapsz, s két tűz közé szorítod (1882 Jókai Mór CD18) | Csak nem fogunk szertartásoskodni [ti. vizitre bejelentkezni]. A legjobb váratlan rájuk csapni. Akkor látni meg, mi van az emberekben (1947 Németh László² 9485004, 122).

4. tn ’Nagy erővel, lendülettel ér, jut vhova vmi.’

4a. ’〈lövedék, villám〉 hirtelen, éles, csattanó hanggal bevágódik, becsapódik (vhova)’ ❖ Jupiter hogy halgat moſt meg-búsúlt Éged! M’ért nem drgſz? tſattogj, hadd tſapjon meny-kved (1772 Bessenyei György¹ C1076, 75) | egy villám csapott hajónkba, mellyről első perczben azt hittük, hogy muszka bomba (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Most hallom itt a födözék szelelőlyukán át, hogy két pontonunkba csapott az imént repülőbomba (1948 Tersánszky Józsi Jenő 9706010, 116) | Négy golyó csapott a paliszád [= védőfal] fenyőgerendáiba, csörömpölt a szétszakadó vas, faforgács repült szerteszét (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 515).

4b. ’〈víz, szél, hő stb.〉 nagy erővel verődik, csapódik vhova’ ❖ [a megáradt patakok] ſzabadon tsapnak rétekre, mezkre (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 9) | Alig léptem-ki a’ kapun, szemembe csap a’ szél (1827 Kisfaludy Károly C2675, 176) | Az oleander tűzben égő virágai, a jázmin ágai, az illatos mirtusz arcába csapnak (1903 Prohászka Ottokár 1125022, 114) | nagyot lélegzett az arcába csapó friss levegőből (1938 Benedek Marcell ford.–Martin du Gard 9042009, 858) | a lángok heve oly forrón csapott arcába, hogy először a kezét tapasztotta [a szemére] (1957 Kodolányi János 9342008, 172) | Amikor felemeltem a kanna tetejét, hirtelen gőz csapott felém (1996 Természet Világa CD50).

4c. ’〈hang, szag vmely érzékszervbe〉 hirtelen(, nagy erővel) ér, jut’ ❖ egy harsány beható asszonyi sikoltás csapott fülébe (1836 Gaal József C1789, 46) | [a vadkan] annak a jóféle gombaillatnak a fészkét keresi meg, ami éppen az orrába csapott (1895 Bársony István C0835, 89) | Dohos régi holmik szaga csapott orrába, belépett a padlásra (1922 Szerb Antal CD10) | szemükbe világított a messze vöröslő tűzláng és fülükbe csapott a jajveszékelés, a kiáltások (1971 Szemlér Ferenc 9655002, 228).

4d. (átv is) ’〈tűz, láng stb.〉 hirtelen, nagy erővel fellobban(va vhova jut)’ ❖ Nem jó szemmel nézvén a magyarok ama kegyeket, melyekben a király a jövevényeket folyvást részelteté: lángba csapának a surlódások (1853 Kunsch József C4016, 268) | a magasra csapó láng pernyével szórja be a havas ágakat (1970 Mészöly Miklós 9439001, 724).

4e. ’〈kül. érzés〉 hirtelen felerősödik, megnő(, és így ér vhova)’ ❖ Szigvárt tsendeſen ſzívéhez ſzorítá, és tsak egygyetlen egygy pertzetskén múlt el, hogy a’ mértéken fell tsapott nagy halmaz öröm miatt egygyſzeribe le nem rogya (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller 7018002, 623) | Ha egy csatát nyer a magyar, egyszerre magasra csap az önbizalom (1892 Mikszáth Kálmán CD04) | magasabbra csap szerelmi szenvedélye (1921 Földessy Gyula 9156002, 106) | [az iskolában] a zsíros kenyér árfolyama magasra csapott a megunt reformételekével szemben (1997 Magyar Hírlap CD09).

5. tn (kissé rég)(hirtelen) irányt változtatva megy, fordul vmerre’ ❖ ? tsap jóra gonoſzra ſzerentsénk (1774 Révai Miklós ford.–Beniczky 7283004, 13) | a helyett, hogy hazafelé indulna, egészen más irányba csapott (1861 Arany János ford.–Gogol C0661, 19) | A harmadik utcában van egy boltocska, csak át kell mennem a kishídon, aztán jobbra csapni, majd balra (1925 Kosztolányi Dezső 9359449, 70).

5a. tn (kissé vál) ’hirtelen másba fordul, mássá alakul vmi’ ❖ Mind a’ három kép pastellben vala dolgozva, ’s nem rosszul, csak hogy a’ colorit mocskos és a’ feketésbe csap (1814 Kazinczy Ferenc C2564, 240) | Elméssége, melly gyakran az élességbe csap, szinte csodálást érdemlő (1820 Szentmiklóssy Alajos C2570, 189) | [Tompa Mihály] szelíd merengése magas pathoszba csap és szilaj haragja utoljára megint ellágyúl (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | tragédiába csapó esemény (1947 Major Ottó 2052014, 126) | a sírás visításba, aztán ordításba csapott (1975 Hajnóczy Péter 9215003, 99).

5b. ts (rég) ’〈beszédtémát〉 hirtelen elterel’ ❖ azzal a’ Grófné másfelé tsapta a’ beszédet (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 438) | tsak másra tsapja, Ha kérdem, hogy szeret e? (1811 Terhes Sámuel C4120, 40) | Mint a király, akarja mondani, de hirtelen másra csapja beszédét (1867 Arany János 8014006, 114).

6. ts ’〈lármát, zajt〉 kelt, előidéz heves megnyilvánulásával, működésével v. vmely eszközzel, ill. 〈vmely eseményt〉 nagy lármával, felhajtással rendez vki’ ❖ [az istenek] el-katzagák magokat, és nagy hahotát tsapának (1776 Esopus meséi ford. C1642, 145) | Hadd tsapjon velek egy farsangot Földes Uránál (1814 Fazekas Mihály C1699, 11) | olyan lakzit csapott Vas Benedek, A melyhez hasonlót nem lát minden gyerek (1846 Tompa Mihály 8484064, 98) | [a zenészek] pokoli lármát csaptak trombitákkal (1852 Jókai Mór C2241, 197) | A házassága második hetében már nagy veszekedést csapott az apósának, mert eszébe jutott, hogy mégis csak igen kevés a pénz, a mit a lánynyal kapott (1903 Thury Zoltán 8479006, 294) | A repülők olyan égi muzsikát csapnak fejük felett, hogy egymás szavát alig hallják (1942 Függetlenség 2203002, 2) | kisebbségi helyzete szüntelenül arra kényszeríti [az ellenzéket], hogy hangoskodjék, botrányt csapjon, kivonuljon (1994 Magyar Hírlap CD09).

Ö: agyon~, át~, be~, bele~, csélcsap¹, el~, fel~, félre~, hozzá~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~, rá~, szét~, túl~, vissza~.

Fr: asztal, fej, föld, kéz, nyak.

ÖU: alá~, egybe~, hátra~, ide~, közé~, szembe~, szerte~, végig~.

Vö. CzF. csap¹, csapott; ÉrtSz. csap¹; SzólKm. csap²; TESz. csap¹, csapat; ÉKsz. csap¹; SzT. csap [1] , csapattatik, csaphat, csapó¹, csaptat, csaptathat; ÚMTsz. csap¹, csapva

csap¹ ige 2a6
1. tárgyas
úgy üt meg vkit v. vmit, hogy az ütés csattanó hangot ad
[a szerzetest] az ördög artzúl tsapván: Háláadatlan Fráter, ugy mond, miért nem hajtaſz térdet?
(1774 Vajda Sámuel)
fején csapja pálcájával a zsoldost; ez pedig őtet dühödten összekoncolja
(1831 Kazinczy Ferenc)
nyujtott kézzel csapjuk a vizet a háton úszásnál
(1897 PallasLex.)
Serfőző András hátulról fejbe csapta gumibottal Vécsey Tamást
(1986 Gion Nándor)
1a. tárgyatlan (tárgyragos határozóval is)
úgy üt vkire, vhova, hogy ütése csattan
Ne búsúlj semmit. Eb ellette országán! ha akarod, még azt-is meg-tselekeszem, hogy húszon ötöt tsapjanak rajtad
(1775 Simai Kristóf)
– Itt a kezem! – szólt versenytársa tenyerébe csapva az idegen legény minden hosszas gondolkozás nélkül
(1853 Jókai Mór)
– Tényleg! – csapott homlokára a bakter. – Hogy erre nem is gondoltam!
(1949 Hollós Korvin Lajos)
Stanley akkorát csap az asztalra, hogy darabokra törnek a tányérok
(1990 Nemes Anna ford.Kazan)
2. tárgyas (átv is)
nagy erővel, ill. lendülettel, hirtelen mozdulattal tesz v. dob, hajít vhova vmit, es. vkit
Bizonyos iffiút le-vetvén a’ ló, egy darabon meg-is hurtzolta az utánn az iſtáló ajtajához tſapta
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Mester-emberek is nem tsapnák fellyebb a’ magok munkájoknak ’s mesterſégeknek betsét
(1791 Mindenes Gyűjtemény)
irományait és könyveit hóna alá csapta
(1855 e. Obernyik Károly)
Nekünk most csak azt kell kikerülnünk, hogy [a hullám] valamiképp a szikla oldalához ne csapjon bennünket, ahol a hajónk darabokra zúzódik
(1904 Jókai Mór)
[a kutya] lába közé csapott farkkal, lesunyított fülekkel […] eszeveszett gyorsasággal elvágtatott
(1956 Déry Tibor)
A földre csapja a tányért
(1979 Kornis Mihály)
2a. tárgyas (rég v. nyj)
〈állatokat, jószágot〉 hajt, terel vhova
Ved le rólla [ti. a lóról] hámját: tſapd ötet is ſzabadon
(1779 Bessenyei György¹)
[a juhokat] olyan kertébe tsapta télbenn, az hól még lábonn állottak a’ dohány Kórók
(1792 Benkő József)
Sok jámbor még a gondolatától is irtóznék annak, hogy jószágát a más földére csapja legelni
(1891 Baksay Sándor)
Szárazmalmok lovait csapták nyaranta az ún.úgynevezett őrlős ménesbe
(1999 Magyar néprajz)
2b. tárgyas
〈kül. heves szél esőt, havat〉 nagy erővel folyamatosan ver vhova
[a tenger] fel-tolúlt habját tsillagokig tsapja, Majd fenekén marad tsak zavart iszapja
(1787 Főldi János ford.Reland)
Jerünk tovább, édes lovam, vihar kél, Szemem közé hideg havat csap a szél
(1862 Vadrózsák)
[a vihar] az esőt a kozákok szemébe csapta
(1940 Bánlaky József)
a szél arcába csapja a havas esőt
(1983 Polgár András)
2c. tárgyas vmibe csapja magát (kissé rég)
〈rendsz. ünneplő ruhába〉 gyorsan felöltözik
amint megérté Biróczytól a helyzetet, rögtön gálába csapta magát, s vitte Kálmánt a hercegnőhöz, hogy bemutassa őt neki
(1872 Jókai Mór)
Az első dolgom az volt, mihelyt megérkeztem reggel a vonaton, feketébe csaptam magamat, s beállítottam a miniszteriumba
(1885 Mikszáth Kálmán)
nagy díszbe csaptam magamat, fölraktam a vállrojtokat
(1917 Schöpflin Aladár ford.Barbey d’Aurevilly)
2d. tárgyas (kissé rég)
〈zálogba〉 tesz vmit
a pezsgőt ittuk valahol a Zugligetben a zálogba csapott óra árából
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
Fedja kitartó, ott ül reggeltől estig a rulett asztal mellett, jegygyűrűjét is zálogba csapja
(1925 Fenyő Miksa)
a föld, amit zálogba csaptam
(1940 Háy Gyula)
zaciba csapja a családi ezüstöt, hogy kifizethesse a lakbért
(1999 Figyelő)
2e. tárgyas
(sebtében) még hozzátesz, hozzácsatol, ill. hozzászámít vmit vmihez
[az igazi neve mellé] csapták a’ Petronella nevet is
(1807 Kazinczy Ferenc)
a termesztő nem kénytelen időveszteségét, rendkivüli áldozatait és nagy költségeket a portékák árához csapni
(1855 Vasárnapi Újság)
a Timár Virgil fia végéhez csapot novellák
(1924 Benedek Marcell)
[kidolgozták] a monarchia azon új felosztási terveit, melyek a Felvidéket Csehországhoz csapják
(1933 Szekfű Gyula)
ezt a pénzintézetet is könnyen a Kereskedelmi és Hitelbankhoz csaphatják
(1996 Figyelő)
2f. tárgyas csapja magát (rég)
pártol vhova, társul szegődik vkihez, vmihez
most hozánk, most máshoz tsapja magát
(1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák)
én nagyon sajnálom, hogy Antal, a’ ki derék és jó fiú, olly emberekhez csapja magát, mint a’ sánta Melczer
(1803 Kazinczy Ferenc)
saját pártja is odább áll tőle [ti. a kormánytól], hogy új zászló alá csapja magát
(1847 Kuthy Lajos)
Magát a szélső párthoz csapja
(1869–1872 Gyulai Pál)
2g. tárgyatlan (rég, ritk)
ua.
Ide hallatszanak egy hiven szerető, de máshoz csapott neje által megcsalatott férjnek […] esdeklő jajjai
(1838 Zsoldos Ignác)
a tojó felrepül s egy másik kis tarka madárhoz csap s együtt surrognak vigan
(1927 Móricz Zsigmond)
3. tárgyatlan
nagy lendülettel odasújt, odavág vhova vmivel vki
Ulrik kardot rántt, mellyel úgy Láſzlóhoz tsap, hogyha Láſzló jobb kezét annak elébe nem vetette vólna, őtet Ulrik minden bizonnyal agyon vágta vólna
(1802 e. Budai Ferenc)
vasával Zúgva csap [a török vitéz] arczához
(1832 Baksay Dániel)
a kezében levő meztelen karddal Bárdy Pálhoz csapott és őt halálosan megsebzette
(1876 Deák Farkas)
Akkor ugrott félre [a farkas], mikor már a léc a lábai előtt volt, menetközben feléje csaptam a bottal, de nem érte
(1960 Sarkadi Imre)
3a. (kissé rég, átv is)
〈hadsereg(gel) hirtelen, meglepetésszerűen támad vkire, ill. 〈idegen területre〉 meglepetésszerűen behatol
tizen-három ſzáz lovas vólt Aigáſſal; Murtazánra tsapott ſzörnyü rikoltáſſal
(1777 Kónyi János)
a török 1672-ben Moldvába csapott
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
A’ vad pogányok, a’ haza pártosi, szomszéd vidékek népei álnokúl Ősinkre tsapván vég veszélylyel rettegeték szomorú határit
(1819 Vörösmarty Mihály)
Lesbe állsz egy csapattal, s mikor az üldöző ellenség az én hátamat verve, vakon előrerohan, akkor az oldalába csapsz, s két tűz közé szorítod
(1882 Jókai Mór)
Csak nem fogunk szertartásoskodni [ti. vizitre bejelentkezni]. A legjobb váratlan rájuk csapni. Akkor látni meg, mi van az emberekben
(1947 Németh László²)
4. tárgyatlan
Nagy erővel, lendülettel ér, jut vhova vmi.
4a.
〈lövedék, villám〉 hirtelen, éles, csattanó hanggal bevágódik, becsapódik (vhova)
Jupiter hogy halgat moſt meg-búsúlt Éged! M’ért nem drgſz? tſattogj, hadd tſapjon meny-kved
(1772 Bessenyei György¹)
egy villám csapott hajónkba, mellyről első perczben azt hittük, hogy muszka bomba
(1854 Vasárnapi Újság)
Most hallom itt a födözék szelelőlyukán át, hogy két pontonunkba csapott az imént repülőbomba
(1948 Tersánszky Józsi Jenő)
Négy golyó csapott a paliszád [= védőfal] fenyőgerendáiba, csörömpölt a szétszakadó vas, faforgács repült szerteszét
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
4b.
〈víz, szél, hő stb.〉 nagy erővel verődik, csapódik vhova
[a megáradt patakok] ſzabadon tsapnak rétekre, mezkre
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Alig léptem-ki a’ kapun, szemembe csap a’ szél
(1827 Kisfaludy Károly)
Az oleander tűzben égő virágai, a jázmin ágai, az illatos mirtusz arcába csapnak
(1903 Prohászka Ottokár)
nagyot lélegzett az arcába csapó friss levegőből
(1938 Benedek Marcell ford.Martin du Gard)
a lángok heve oly forrón csapott arcába, hogy először a kezét tapasztotta [a szemére]
(1957 Kodolányi János)
Amikor felemeltem a kanna tetejét, hirtelen gőz csapott felém
(1996 Természet Világa)
4c.
〈hang, szag vmely érzékszervbe〉 hirtelen(, nagy erővel) ér, jut
egy harsány beható asszonyi sikoltás csapott fülébe
(1836 Gaal József)
[a vadkan] annak a jóféle gombaillatnak a fészkét keresi meg, ami éppen az orrába csapott
(1895 Bársony István)
Dohos régi holmik szaga csapott orrába, belépett a padlásra
(1922 Szerb Antal)
szemükbe világított a messze vöröslő tűzláng és fülükbe csapott a jajveszékelés, a kiáltások
(1971 Szemlér Ferenc)
4d. (átv is)
〈tűz, láng stb.〉 hirtelen, nagy erővel fellobban(va vhova jut)
Nem jó szemmel nézvén a magyarok ama kegyeket, melyekben a király a jövevényeket folyvást részelteté: lángba csapának a surlódások
(1853 Kunsch József)
a magasra csapó láng pernyével szórja be a havas ágakat
(1970 Mészöly Miklós)
4e.
〈kül. érzés〉 hirtelen felerősödik, megnő(, és így ér vhova)
Szigvárt tsendeſen ſzívéhez ſzorítá, és tsak egygyetlen egygy pertzetskén múlt el, hogy a’ mértéken fell tsapott nagy halmaz öröm miatt egygyſzeribe le nem rogya
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Ha egy csatát nyer a magyar, egyszerre magasra csap az önbizalom
(1892 Mikszáth Kálmán)
magasabbra csap szerelmi szenvedélye
(1921 Földessy Gyula)
[az iskolában] a zsíros kenyér árfolyama magasra csapott a megunt reformételekével szemben
(1997 Magyar Hírlap)
5. tárgyatlan (kissé rég)
(hirtelen) irányt változtatva megy, fordul vmerre
?
tsap jóra gonoſzra ſzerentsénk
(1774 Révai Miklós ford.Beniczky)
a helyett, hogy hazafelé indulna, egészen más irányba csapott
(1861 Arany János ford.Gogol)
A harmadik utcában van egy boltocska, csak át kell mennem a kishídon, aztán jobbra csapni, majd balra
(1925 Kosztolányi Dezső)
5a. tárgyatlan (kissé vál)
hirtelen másba fordul, mássá alakul vmi
Mind a’ három kép pastellben vala dolgozva, ’s nem rosszul, csak hogy a’ colorit mocskos és a’ feketésbe csap
(1814 Kazinczy Ferenc)
Elméssége, melly gyakran az élességbe csap, szinte csodálást érdemlő
(1820 Szentmiklóssy Alajos)
[Tompa Mihály] szelíd merengése magas pathoszba csap és szilaj haragja utoljára megint ellágyúl
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
tragédiába csapó esemény
(1947 Major Ottó)
a sírás visításba, aztán ordításba csapott
(1975 Hajnóczy Péter)
5b. tárgyas (rég)
〈beszédtémát〉 hirtelen elterel
azzal a’ Grófné másfelé tsapta a’ beszédet
(1792 Pálóczi Horváth Ádám)
tsak másra tsapja, Ha kérdem, hogy szeret e?
(1811 Terhes Sámuel)
Mint a király, akarja mondani, de hirtelen másra csapja beszédét
(1867 Arany János)
6. tárgyas
〈lármát, zajt〉 kelt, előidéz heves megnyilvánulásával, működésével v. vmely eszközzel, ill. 〈vmely eseményt〉 nagy lármával, felhajtással rendez vki
[az istenek] el-katzagák magokat, és nagy hahotát tsapának
(1776 Esopus meséi ford.)
Hadd tsapjon velek egy farsangot Földes Uránál
(1814 Fazekas Mihály)
olyan lakzit csapott Vas Benedek, A melyhez hasonlót nem lát minden gyerek
(1846 Tompa Mihály)
[a zenészek] pokoli lármát csaptak trombitákkal
(1852 Jókai Mór)
A házassága második hetében már nagy veszekedést csapott az apósának, mert eszébe jutott, hogy mégis csak igen kevés a pénz, a mit a lánynyal kapott
(1903 Thury Zoltán)
A repülők olyan égi muzsikát csapnak fejük felett, hogy egymás szavát alig hallják
(1942 Függetlenség)
kisebbségi helyzete szüntelenül arra kényszeríti [az ellenzéket], hogy hangoskodjék, botrányt csapjon, kivonuljon
(1994 Magyar Hírlap)
ÖU: alácsap, egybecsap, hátracsap, idecsap, közécsap, szembecsap, szertecsap, végigcsap
Vö. CzF. csap¹, csapott; ÉrtSz. csap¹; SzólKm. csap²; TESz. csap¹, csapat; ÉKsz. csap¹; SzT. csap [1] , csapattatik, csaphat, csapó¹, csaptat, csaptathat; ÚMTsz. csap¹, csapva

csap² fn 3A1

1. (Műsz is) ’folyékony v. légnemű anyagnak csőrendszerből v. tartályból való kieresztését lehetővé tevő, ill. áramlását szabályozó, félbeszakító szerkezet’ ❖ Tsap: ereſzt ts (1792 Kisded szótár C0816, 239) | becsukván a csapot megszüntetné az ember a meleg lég ömlését (1846 Hetilap CD61) | A szolgám nyitotta meg a vízvezeték csapját, hogy nekem a reggeli kávémhoz friss vizet csorgasson abból az áldott jó káposztásmegyeri vízből (1898 Jókai Mór CD18) | hüvelykujjával elforgatva a csepegtetős tölcsér csapját (1950 Déry Tibor 9107009, 165) | a gázmérő óráról leszakították a plombát és a mérőt elkerülő csapot megnyitották (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’a vízvezeték-hálózatra szerelt, az ivóvíz kieresztését lehetővé tevő és (hőmérsékletét) szabályozó szerkezet, ill. ez a szerkezet a vizet elvezető lefolyóval együtt’ ❖ Külön mosdómedencém volt, amibe egy csapból lehetett ereszteni a vizet. A csap fölé az volt írva nagy betűkkel: „ebből a vízből nem kell inni”. […] A vízvezetékhez a parkon átfolyó patak szolgáltatja a vizet (1895 Jókai Mór CD18) | A mosdó elé állott és megcsavarta a forróvizes csapot (1943 Márai Sándor 2032005, 719) | a csaptelepről hiányzott a hidegvizes csap fogantyúja (1989 Csengey Dénes 1028005, 110) | a csapba öntöttem a forraláskor összement tejet (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. (birtokszóként) ’forrás, lehetőség stb., ahonnan vki hozzájuthat számára értékes, ill. szükséges dologhoz, gyakr. pénzhez’ ❖ A’ nagy mód nélkl való kltekezéseknek bêvágta a’ tsapjokat (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1869, 410) | a pénzek csapját legkönnyebben a fürdőorvos eresztheti meg, azt mondván egy-egy betegének: „Ön már meggyógyult, holnap mehet”, vagy ha kedvtelésből ott akarna maradni, ráijeszt: „Önnek árt ez a klíma”, mire jön az elmaradhatlan „levélboríték” (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | [a pénzügyminiszter] néhány hónapra elzárta az állami támogatás csapját a Független Kisgazdapárt előtt (1996 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’bornak v. más szeszes italnak a hordóból való leeresztésére szolgáló, fából v. fémből készült eszköz, amelyet a hordó fenekén levő nyílást, az ún. csaplyukat elzáró dugó helyébe illesztenek, és oda bevernek’ ❖ A csap többnyire tiszta fából készül s a hordó fenekén levő csaplyukba üttetik (1893 PallasLex. CD02) | némi fönséggel szállok le egy vénséges vén ház pincéjébe, a hol még mindig csapról mérik az igazi bort (1898 Tóth Béla¹ 8485001, 49) | a hasas hordón nyisd ki legott a csapot! Fejtsd le fenékig a bíbor bort (1958 Franyó Zoltán ford.–Arkhilokhosz 9158008, 22) | rekeszes beosztású, több csappal rendelkező hordó (2000 Magyar Hírlap CD09).

1d. (-ig raggal, hsz-szerűen) (nyj) ’színültig, tele’ ❖ Csappig önti a pohȧrȧt: csordultig (1906 Magyar Nyelv C5848, 466) | Majdnem csapig töltötte a kék poharat (1930 Sásdi Sándor CD10).

1e. (rég) ’〈részeg(es) ember becsmérlő megnevezésében〉’ ❖ [Nagy] Lajos levelet irt [IV.] Károlynak, melyben őt részeg csapnak mondja (1861 Szalay László 8419005, 226) | „Részeg csap!” sziszegé foga közt (1863–1879 Arany János CD01) | No, részeges csap, most mondd, mit jelent ez (1866 Arany László ford.–Shakespeare CD11).

1f. ’〈-ra v. -on raggal annak kif-ére, hogy a hordót megcsapolják, ill. a benne levő folyadékot kieresztik〉’ ❖ hordót üttet tsapra (1790 Mátyási József 7221023, 296) | két nagy hordó bor tétetik egy kis deſzka téatromra [= emelvényre], ’s botsáttatik tsapra (1792 Decsy Sámuel 7078004, 543) | Egy ostoba gazdának hordajábúl melyet csapra vetett szünetlen fogyott a’ bor (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 117) | az aszuszőlő-bort meg csapra verték (1851 Székely József C3910, 129) | 3 hordó idegen bor találtatván csapon (1889 Orbán Balázs CD22) | A söröshordót nem ebben a szobában, a szemünk láttára fogja csapra veretni, hanem odakünn a söntésben (1929 Krúdy Gyula C2836, 65) | megnézik, hogy valóban a legjobb hordó van-e csapon (1986 Molnár László CD52).

1g. (rég) ’italmérés, kocsma(, ahol a csapos nem a saját borát, pálinkáját stb. méri)’ ❖ ? Sínak, rinak, majd éhel halnak otthon a’ rongyos árvák, a’ ſzegény házas-társ, és a’ gazda a’ tsapon durrog, höröget, tombol, röhög a’ boros korsók között (1775 Molnár János 7232025, 53) | [a katonák a] pálinka kedvéért bé-mentek a’ tsapra (1800 Molnár János C0302, 338) | Borunk úgy sints … a falu tsapján pedig rosszat mérnek (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2125, 11) | Templomba indulsz úrnapon S hétfő is ott ér a csapon (1868–1873 Arany János ford.–Burns 8014114, 313) | az állandó kocsmák nagy részét mindenkor házi kezelésben tartották, ahol fizetett alkalmazott mérte a földesúr vagy a város borát. Az ilyen kocsmát csapnak, csapszéknek, csapháznak nevezték (1980 NéprajziLex. CD47).

1h. ’vmely növény nedvének a megcsapolására való eszköz’ ❖ A cserfa egész nyáron át csurrantja a levet. A pásztor a fát megcsapolja, facsapot ver bele, amelyen át kicsurog a lé. Ha csapot nem ver be, akkor megmetszi a fát, és úgy szívja (1911 Malonyai Dezső CD07).

2. (rég) ’vmely nyílás elzárására való, kihúzható dugó’ ❖ [a] ki-fúrt fának mind két végén lév jukát tsináld-bé jól és erssen valamelly tsappal, hogy ſem a’ víz, ſem a’ leveg ég abba bé ne hathasson (1796 Veres Mihály ford. C4409, 73) | mind a három dereglyéből kiránták az eunuchok a rejtett csapokat, mik azoknak fenekébe voltak fúrva, s magok kiugrálva a vízbe, ott hagyták a dereglyéket a tó közepén (1854 Jókai Mór CD18) | Ha a katlanon lévő vasfazékból a melegvíz kifogy, akkor a pállósajtár csapját kihúzzák s a lassankint lúggá vált vizet a katlanon lévő vasfazékba bocsátják (1911 Malonyay Dezső 8292033, 198).

2a. (rég) ’székrekedés ellen haszn. végbélkúp’ ❖ Akkor kell  rajta segíteni széket okozó tsappal (1786 Domby Sámuel ford.–Rosenstein C1430, 9) | szappanyból, ’s mézböl Borbély által tsapot készitettvén, azt a’ vég-bélbe fel-kell dugni, és igy-is a’ szorúlt emésztet [= széklet] meg-fog indúlni (1791 Csapó József C1251, 142) | Végy zöld ſzappant egy latot […]. – Sót egy latot, – Liſztet, a’ mennyi ſzükséges hogy abból eggy olly nagy tsapot tsinálhass, mint egy sárga répa; dugd ezt a’ marhának vég hurkájába (1792 Verseghy Ferenc ford.–Erdman 7254002, 189).

3. ’Megfelelő formájúra alakított, vhova, vmibe pontosan beleilleszthető szerkezeti elem.’

3a. (Ipar)(fa) alkatrészek összeillesztésére, rögzítésére való kis (fa)rúd’ ❖ [a szekreter] felűl helyezett része – Aufsatz – egészen szabadon áll az alatta lévő kis gömbökön, mellyek közűl legalább a’ négy-szögleten lévőt kettős csappal kell készíteni (1838 Hétilapok 8636001, 45) | A horog ives végére […] akasztják a megkezdett kötelet; a nyele végébe ütött csapon pedig egy forgó karika […] van alkalmazva (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045014, 435) | a csapok lyukait is feltaláltam, melyeken a szobor a talapzathoz meg volt erősitve (1885 Ormós Zsigmond 8341006, 267) | Az egyes fa alkatrészek összeillesztéséhez fából készült csapokat, valamint fémszegeket használtak (1993 BibliaiLex. CD1207).

3b. (Ép v. Ipar)(fából való) szerkezeti elem végének kidolgozott, kiemelkedő része, amely egy másik(, fából való) szerkezeti elem megfelelően kidolgozott mélyedésébe beleillik, es. az így összeillesztett elemek együttese’ ❖ A ládák éleiknél csapokkal összeeresztettek, fedelük faszegekkel megerősítettek (1870 A múlt magyar tudósai CD30) | Mindegyik deszkának két csapja legyen, amelyek összekötik egyiket a másikkal (1939 Hertz-Biblia ford. CD1204) | [a nyersparketták közül] a legismertebb a hagyományos csaphornyos, mely az oldalán kialakított csapokkal csatlakozik egymáshoz (1999 Lakáskultúra CD39).

3c. (Műsz) ’〈eszköz, gép szerkezetében:〉 csuklós kötésre való fa- v. fémrudacska; csapszeg’ ❖ hídtartó csapok és csavarok (1948 Szalatnai Rezső 9636004, 398) | egy féltonnás acélöntvényt tartó csap a bontás közben kilazult, és a négy méter magas fal lezuhant (1995 Magyar Hírlap CD09).

3d. (Műsz) ’tengelynek a csapágyba illeszkedő része; tengelycsap’ ❖ [a tengely] a csapjára illesztett h) fogas kereknél s az i) korongnál fogva hozatik […] forgásba (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045008, 227) | A csapágyak ágyai és fedői közönségesen vagy harangfémből vagy veresrézből készítvék, holott a bennök forgó csapok vagy aczélból, vagy a legjobb minőségű kovácsolt vasból állanak (1861 Petzval Ottó 8368011, 739) | [Az ókori Rómában] a küszöb sohasem készült fából, két sarkában az ajtószárnyak (fores) csapokon forogtak (1902 ÓkoriLex. CD28) | Gépszerkezeteknek ágy vagy csap-ágy az állványkamra része, amelyre a forgó tengely csapja támaszkodik (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 61).

4. ’Vmely felületből kúp alakban kiálló, hosszúkás dolog.’

4a. ’kúp alakú, függő (természeti) képződmény’ ❖ [a cseppkőforma érc] nagyobb és kissebb Tsapokból áll (1782 Benkő Ferenc ford.–Werner C0960, 111) | Kőtej csepegés müködik benne [ti. a barlangban]: az alakult csapok fennől sajátságosan csüngenek le (1853 Kőváry László 8255002, 101) | A gyertyák mind elégtek, ráolvadva szeszélyes alakú csapokban a gyertyatartó ágaira (1945 e. Szabó Dezső 9623003, 67) | Sokszáz éven át rakódnak így egymásra a finom mészkőkarikácskák, míg kialakulnak belőlük az üvegcsőszerű cseppkőcsapok […]. A csapok végéről a barlang talajára lehulló vízcsöppek maradék mésztartalmából nőnek aztán alulról fölfelé a csonkakúp alakú álló cseppkövek, a kőgyertyák (1987 Antalffy Gyula 1004001, 76).

4b. (kissé rég) ’csepegő víz megfagyása nyomán keletkező, kúp alakú, hosszúkásan lelógó jégdarab; jégcsap’ ❖ két újnyi vastagságú tsapok fagytak gémes kúttyainkon (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 532) | ablakainkon kis tsapok fagytak (1808 Hazai Tudósítások C0190, 242) | [A templom] ódon tornyáról s ereszeiről … hosszú csapokban csüng le a jég (1899 Pekár Gyula C3461, 14) | Jégbarlang, olyan alacsony hőmérsékletü barlang, amelyben a leszívárgó víz jégtömegekké fagy és állandóan megmarad, majd hatalmas jégtömegek és csapok, majd csakis csapok alakjában (1914 RévaiNagyLex. C5706, 825) | A báró bajszának hegyén csapot ereszt a pára (1938 Kemény János¹ 9319002, 31).

4c. (Áll) ’patás állatok némelyikének homlokcsonti nyúlványa(, amelyen az üreges szarv v. az agancs elhelyezkedik); csontcsap’ ❖ [az agancstülök] egyes ága csap (1860 Vadász-műszótár C1039, 11) | A valódi szarv egyes esetekben sörték összenövése folytán keletkezett tömött kinövés, minő a szarvorrué (Rhinoceros), az üreges szarvuaké ellenben a homlokcsont csapját borító üreges, szaruállományu hüvely (1897 PallasLex. CD02) | A szarv „csapja” olykor tömör, többnyire azonban üreges (1929 Az állatok világa ford. CD46).

4d. ’〈vmely szerven, testrészen levő hosszúkás képződmény, nyúlvány megnevezéseként〉’ ❖ a’ gyuladas a’ nyelv tſapjára ’s többnyire a’ más felöl való mandulára-is elterjed (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 108) | [tyúkszem kialakulásakor] a szarusodott hámpaizs a mélybe csapot (gyökér) bocsát, mely az idegben gazdag tulajdonképeni bőrt nyomja, sőt áttörheti (1897 PallasLex. CD02) | [a hím gyíkok testén] a sorokba rendezett szervek kerek vagy hasadékszerű nyíláson át sárgás anyagot választanak el, mely párzó hímeknél gyakran hosszú csapokban jut ki (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a látás második mozzanata,] az érzékelés a retina fényérzékelő sejtjeiben, a csapokban és pálcikákban történik (1998 Természet Világa CD50).

5. (Szőlő v. Mezőg) ’〈szőlőtőkén, gyümölcsfán:〉 termésre hagyott, visszametszett vessző v. ág’ ❖ Tsapra ſzokták óltani, midön két egyenlö vaſtagságú Tsemetét egymásba-óltanak (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332009, 191) | Eperfát szaporíthatni a. magról, b. csapról (1842 Mentor C3078, 179) | metszhette volna kecskeméti tőkéit hosszu csapokra avagy szálvesszőre (1899 Borászati Lapok 8607001, 397) | A tőkefej egyik oldalán csercsapot és azon egy 12–14 szemes szálvesszőt képeztek ki, míg a tőke ellentétes oldalán egy négyszemes csapot hagytak a következő évi szálvessző kiképzésére (1970 Soproni Szemle CD52).

Ö: csont~, fali~, fő~, gáz~, íny~, jég~, nyelv~, tengely~, tűz~, víz~.

ÖU: ág~, bél~, bor~, elosztó~, fa~, gőz~, lég~, nyak~, réz~, sör~, szódás~, vak~, vízvezeték~.

Vö. CzF. csap³, csapraeresztés, csapraütés, csapraverés; ÉrtSz. csap²; SzólKm. csap¹; TESz. csap²; ÉKsz. csap²; SzT. csap [2] ; ÚMTsz. csap⁵, csapig

csap² főnév 3A1
1. (Műsz is)
folyékony v. légnemű anyagnak csőrendszerből v. tartályból való kieresztését lehetővé tevő, ill. áramlását szabályozó, félbeszakító szerkezet
Tsap: ereſzt ts
(1792 Kisded szótár)
becsukván a csapot megszüntetné az ember a meleg lég ömlését
(1846 Hetilap)
A szolgám nyitotta meg a vízvezeték csapját, hogy nekem a reggeli kávémhoz friss vizet csorgasson abból az áldott jó káposztásmegyeri vízből
(1898 Jókai Mór)
hüvelykujjával elforgatva a csepegtetős tölcsér csapját
(1950 Déry Tibor)
a gázmérő óráról leszakították a plombát és a mérőt elkerülő csapot megnyitották
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
a vízvezeték-hálózatra szerelt, az ivóvíz kieresztését lehetővé tevő és (hőmérsékletét) szabályozó szerkezet, ill. ez a szerkezet a vizet elvezető lefolyóval együtt
Külön mosdómedencém volt, amibe egy csapból lehetett ereszteni a vizet. A csap fölé az volt írva nagy betűkkel: „ebből a vízből nem kell inni”. […] A vízvezetékhez a parkon átfolyó patak szolgáltatja a vizet
(1895 Jókai Mór)
A mosdó elé állott és megcsavarta a forróvizes csapot
(1943 Márai Sándor)
a csaptelepről hiányzott a hidegvizes csap fogantyúja
(1989 Csengey Dénes)
a csapba öntöttem a forraláskor összement tejet
(1997 Magyar Hírlap)
1b. (birtokszóként)
forrás, lehetőség stb., ahonnan vki hozzájuthat számára értékes, ill. szükséges dologhoz, gyakr. pénzhez
A’ nagy mód nélkl való kltekezéseknek bêvágta a’ tsapjokat
(1788 Gelei József ford.Sintenis)
a pénzek csapját legkönnyebben a fürdőorvos eresztheti meg, azt mondván egy-egy betegének: „Ön már meggyógyult, holnap mehet”, vagy ha kedvtelésből ott akarna maradni, ráijeszt: „Önnek árt ez a klíma”, mire jön az elmaradhatlan „levélboríték”
(1896 Mikszáth Kálmán)
[a pénzügyminiszter] néhány hónapra elzárta az állami támogatás csapját a Független Kisgazdapárt előtt
(1996 Magyar Hírlap)
1c.
bornak v. más szeszes italnak a hordóból való leeresztésére szolgáló, fából v. fémből készült eszköz, amelyet a hordó fenekén levő nyílást, az ún. csaplyukat elzáró dugó helyébe illesztenek, és oda bevernek
A csap többnyire tiszta fából készül s a hordó fenekén levő csaplyukba üttetik
(1893 PallasLex.)
némi fönséggel szállok le egy vénséges vén ház pincéjébe, a hol még mindig csapról mérik az igazi bort
(1898 Tóth Béla¹)
a hasas hordón nyisd ki legott a csapot! Fejtsd le fenékig a bíbor bort
(1958 Franyó Zoltán ford.Arkhilokhosz)
rekeszes beosztású, több csappal rendelkező hordó
(2000 Magyar Hírlap)
1d. (-ig raggal, hsz-szerűen) (nyj)
színültig, tele
Csappig önti a pohȧrȧt: csordultig
(1906 Magyar Nyelv)
Majdnem csapig töltötte a kék poharat
(1930 Sásdi Sándor)
1e. (rég)
〈részeg(es) ember becsmérlő megnevezésében〉
[Nagy] Lajos levelet irt [IV.] Károlynak, melyben őt részeg csapnak mondja
(1861 Szalay László)
„Részeg csap!” sziszegé foga közt
(1863–1879 Arany János)
No, részeges csap, most mondd, mit jelent ez
(1866 Arany László ford.Shakespeare)
1f.
-ra v. -on raggal annak kif-ére, hogy a hordót megcsapolják, ill. a benne levő folyadékot kieresztik〉
hordót üttet tsapra
(1790 Mátyási József)
két nagy hordó bor tétetik egy kis deſzka téatromra [= emelvényre], ’s botsáttatik tsapra
(1792 Decsy Sámuel)
Egy ostoba gazdának hordajábúl melyet csapra vetett szünetlen fogyott a’ bor
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
az aszuszőlő-bort meg csapra verték
(1851 Székely József)
3 hordó idegen bor találtatván csapon
(1889 Orbán Balázs)
A söröshordót nem ebben a szobában, a szemünk láttára fogja csapra veretni, hanem odakünn a söntésben
(1929 Krúdy Gyula)
megnézik, hogy valóban a legjobb hordó van-e csapon
(1986 Molnár László)
1g. (rég)
italmérés, kocsma(, ahol a csapos nem a saját borát, pálinkáját stb. méri)
?
Sínak, rinak, majd éhel halnak otthon a’ rongyos árvák, a’ ſzegény házas-társ, és a’ gazda a’ tsapon durrog, höröget, tombol, röhög a’ boros korsók között
(1775 Molnár János)
[a katonák a] pálinka kedvéért bé-mentek a’ tsapra
(1800 Molnár János)
Borunk úgy sints … a falu tsapján pedig rosszat mérnek
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
Templomba indulsz úrnapon S hétfő is ott ér a csapon
(1868–1873 Arany János ford.Burns)
az állandó kocsmák nagy részét mindenkor házi kezelésben tartották, ahol fizetett alkalmazott mérte a földesúr vagy a város borát. Az ilyen kocsmát csapnak, csapszéknek, csapháznak nevezték
(1980 NéprajziLex.)
1h.
vmely növény nedvének a megcsapolására való eszköz
A cserfa egész nyáron át csurrantja a levet. A pásztor a fát megcsapolja, facsapot ver bele, amelyen át kicsurog a lé. Ha csapot nem ver be, akkor megmetszi a fát, és úgy szívja
(1911 Malonyai Dezső)
2. (rég)
vmely nyílás elzárására való, kihúzható dugó
[a] ki-fúrt fának mind két végén lév jukát tsináld-bé jól és erssen valamelly tsappal, hogy ſem a’ víz, ſem a’ leveg ég abba bé ne hathasson
(1796 Veres Mihály ford.)
mind a három dereglyéből kiránták az eunuchok a rejtett csapokat, mik azoknak fenekébe voltak fúrva, s magok kiugrálva a vízbe, ott hagyták a dereglyéket a tó közepén
(1854 Jókai Mór)
Ha a katlanon lévő vasfazékból a melegvíz kifogy, akkor a pállósajtár csapját kihúzzák s a lassankint lúggá vált vizet a katlanon lévő vasfazékba bocsátják
(1911 Malonyay Dezső)
2a. (rég)
székrekedés ellen haszn. végbélkúp
Akkor kell  rajta segíteni széket okozó tsappal
(1786 Domby Sámuel ford.Rosenstein)
szappanyból, ’s mézböl Borbély által tsapot készitettvén, azt a’ vég-bélbe fel-kell dugni, és igy-is a’ szorúlt emésztet [= széklet] meg-fog indúlni
(1791 Csapó József)
Végy zöld ſzappant egy latot […]. – Sót egy latot, – Liſztet, a’ mennyi ſzükséges hogy abból eggy olly nagy tsapot tsinálhass, mint egy sárga répa; dugd ezt a’ marhának vég hurkájába
(1792 Verseghy Ferenc ford.Erdman)
3.
Megfelelő formájúra alakított, vhova, vmibe pontosan beleilleszthető szerkezeti elem.
3a. (Ipar)
(fa) alkatrészek összeillesztésére, rögzítésére való kis (fa)rúd
[a szekreter] felűl helyezett része – Aufsatz – egészen szabadon áll az alatta lévő kis gömbökön, mellyek közűl legalább a’ négy-szögleten lévőt kettős csappal kell készíteni
(1838 Hétilapok)
A horog ives végére […] akasztják a megkezdett kötelet; a nyele végébe ütött csapon pedig egy forgó karika […] van alkalmazva
(1856 Benkő Dániel ford.Stephens)
a csapok lyukait is feltaláltam, melyeken a szobor a talapzathoz meg volt erősitve
(1885 Ormós Zsigmond)
Az egyes fa alkatrészek összeillesztéséhez fából készült csapokat, valamint fémszegeket használtak
(1993 BibliaiLex.)
3b. (Ép v. Ipar)
(fából való) szerkezeti elem végének kidolgozott, kiemelkedő része, amely egy másik(, fából való) szerkezeti elem megfelelően kidolgozott mélyedésébe beleillik, es. az így összeillesztett elemek együttese
A ládák éleiknél csapokkal összeeresztettek, fedelük faszegekkel megerősítettek
(1870 A múlt magyar tudósai)
Mindegyik deszkának két csapja legyen, amelyek összekötik egyiket a másikkal
(1939 Hertz-Biblia ford.)
[a nyersparketták közül] a legismertebb a hagyományos csaphornyos, mely az oldalán kialakított csapokkal csatlakozik egymáshoz
(1999 Lakáskultúra)
3c. (Műsz)
〈eszköz, gép szerkezetében:〉 csuklós kötésre való fa- v. fémrudacska; csapszeg
hídtartó csapok és csavarok
(1948 Szalatnai Rezső)
egy féltonnás acélöntvényt tartó csap a bontás közben kilazult, és a négy méter magas fal lezuhant
(1995 Magyar Hírlap)
3d. (Műsz)
tengelynek a csapágyba illeszkedő része; tengelycsap
[a tengely] a csapjára illesztett h) fogas kereknél s az i) korongnál fogva hozatik […] forgásba
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
A csapágyak ágyai és fedői közönségesen vagy harangfémből vagy veresrézből készítvék, holott a bennök forgó csapok vagy aczélból, vagy a legjobb minőségű kovácsolt vasból állanak
(1861 Petzval Ottó)
[Az ókori Rómában] a küszöb sohasem készült fából, két sarkában az ajtószárnyak (fores) csapokon forogtak
(1902 ÓkoriLex.)
Gépszerkezeteknek ágy vagy csap-ágy az állványkamra része, amelyre a forgó tengely csapja támaszkodik
(1926 TolnaiÚjLex.)
4.
Vmely felületből kúp alakban kiálló, hosszúkás dolog.
4a.
kúp alakú, függő (természeti) képződmény
[a cseppkőforma érc] nagyobb és kissebb Tsapokból áll
(1782 Benkő Ferenc ford.Werner)
Kőtej csepegés müködik benne [ti. a barlangban]: az alakult csapok fennől sajátságosan csüngenek le
(1853 Kőváry László)
A gyertyák mind elégtek, ráolvadva szeszélyes alakú csapokban a gyertyatartó ágaira
(1945 e. Szabó Dezső)
Sokszáz éven át rakódnak így egymásra a finom mészkőkarikácskák, míg kialakulnak belőlük az üvegcsőszerű cseppkőcsapok […]. A csapok végéről a barlang talajára lehulló vízcsöppek maradék mésztartalmából nőnek aztán alulról fölfelé a csonkakúp alakú álló cseppkövek, a kőgyertyák
(1987 Antalffy Gyula)
4b. (kissé rég)
csepegő víz megfagyása nyomán keletkező, kúp alakú, hosszúkásan lelógó jégdarab; jégcsap
két újnyi vastagságú tsapok fagytak gémes kúttyainkon
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
ablakainkon kis tsapok fagytak
(1808 Hazai Tudósítások)
[A templom] ódon tornyáról s ereszeiről … hosszú csapokban csüng le a jég
(1899 Pekár Gyula)
Jégbarlang, olyan alacsony hőmérsékletü barlang, amelyben a leszívárgó víz jégtömegekké fagy és állandóan megmarad, majd hatalmas jégtömegek és csapok, majd csakis csapok alakjában
(1914 RévaiNagyLex.)
A báró bajszának hegyén csapot ereszt a pára
(1938 Kemény János¹)
4c. (Áll)
patás állatok némelyikének homlokcsonti nyúlványa(, amelyen az üreges szarv v. az agancs elhelyezkedik); csontcsap
[az agancstülök] egyes ága csap
(1860 Vadász-műszótár)
A valódi szarv egyes esetekben sörték összenövése folytán keletkezett tömött kinövés, minő a szarvorrué (Rhinoceros), az üreges szarvuaké ellenben a homlokcsont csapját borító üreges, szaruállományu hüvely
(1897 PallasLex.)
A szarv „csapja” olykor tömör, többnyire azonban üreges
(1929 Az állatok világa ford.)
4d.
〈vmely szerven, testrészen levő hosszúkás képződmény, nyúlvány megnevezéseként〉
a’ gyuladas a’ nyelv tſapjára ’s többnyire a’ más felöl való mandulára-is elterjed
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[tyúkszem kialakulásakor] a szarusodott hámpaizs a mélybe csapot (gyökér) bocsát, mely az idegben gazdag tulajdonképeni bőrt nyomja, sőt áttörheti
(1897 PallasLex.)
[a hím gyíkok testén] a sorokba rendezett szervek kerek vagy hasadékszerű nyíláson át sárgás anyagot választanak el, mely párzó hímeknél gyakran hosszú csapokban jut ki
(1933 Az állatok világa ford.)
[a látás második mozzanata,] az érzékelés a retina fényérzékelő sejtjeiben, a csapokban és pálcikákban történik
(1998 Természet Világa)
5. (Szőlő v. Mezőg)
〈szőlőtőkén, gyümölcsfán:〉 termésre hagyott, visszametszett vessző v. ág
Tsapra ſzokták óltani, midön két egyenlö vaſtagságú Tsemetét egymásba-óltanak
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Eperfát szaporíthatni a. magról, b. csapról
(1842 Mentor)
metszhette volna kecskeméti tőkéit hosszu csapokra avagy szálvesszőre
(1899 Borászati Lapok)
A tőkefej egyik oldalán csercsapot és azon egy 12–14 szemes szálvesszőt képeztek ki, míg a tőke ellentétes oldalán egy négyszemes csapot hagytak a következő évi szálvessző kiképzésére
(1970 Soproni Szemle)
ÖU: ágcsap, bélcsap, borcsap, elosztócsap, facsap, gőzcsap, légcsap, nyakcsap, rézcsap, sörcsap, szódáscsap, vakcsap, vízvezetékcsap
Vö. CzF. csap³, csapraeresztés, csapraütés, csapraverés; ÉrtSz. csap²; SzólKm. csap¹; TESz. csap²; ÉKsz. csap²; SzT. csap [2] ; ÚMTsz. csap, csapig

Beállítások