csatározik tn ige 14a1csatároz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. (Kat) ’fegyveres csatát vív, harcol, ill. háborút visel’ ❖ A balszárny csatározott legtöbbször, ott Gyene és Harai nemzetőr századosok tüntették ki magokat (1848 Március Tizenötödike C3027, 869) | [Flemming tábornagy] a Rajna mentén csatározott a franciák ellen (1894 PallasLex. CD02) | A székely-tábor, amely napok óta úgyszólván étlen-szomjan csatározik, a roszakaratu huzavona miatt zúgolódni kezd (1895 Gracza György CD45) | hol lehettetek ti, amikor a cseheket vertük, amikor a királyi románokkal csatároztunk (1974 Tóth Béla² 2049010, 24).

2. (vál) ’〈két v. több ellentétes érdek, szellemi irányzat stb. (képviselője)〉 hevesen, kitartóan küzd, harcol, ill. vmely célért küzdelmet, vitát folytat’ ❖ Mit akar ez irkász most, midőn nincs közéletünk; tömegben, fegyelmezetten vezényszóra nem, – legfölebb csak egyenkint csatározhatnánk a haladás magas meredélyei között (1862 Vajda János 8503083, 11) | Az ép jelen kín látszik legnagyobbnak, Mindegyik érzés úgy munkál, csatároz (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | [Szilágyi Dezső] aki annyiszor szónokolt fényes sikerrel, mikor nem volt igaza: gyengén, zavarosan és formátlanul csatározott Hermannal most, amikor majdnem igaza volt (1885 Mikszáth Kálmán 8312146, 112) | [Thury Zoltán egyénisége] érintetlen abban az olcsó dicsőségért, drága kenyérért csatározó világban, amelyben él (1900 Ady Endre C0534, 378) | az egymással csatározó érdekeken csak kívülről jövő alternatívák kerekedhetnek felül (1998 Figyelő CD2601).

2a. (rég) ’hevesen veszekszik, perlekedik vkivel’ ❖ A veszekedésben ő [ti. a feleség] még kedvet talál, Neked, mint férjfinak, tsatározni halál (1799 Bessenyei György¹ C1087, 324) | [a feleség] furia lőn később. Volt rá oka, vagy nem, szüntelen csatározott (1855–1856 Vas Gereben C4384, 430).

2b. csatározik vkire (ritk) ’korholva rátámad, ráront vkire’ ❖ Otthon a felesége dulva-fulva fogadta. […] Mint egy felpaprikázott sárkány csatározott az urára, mikor az belépett (1910 Móricz Zsigmond C5283, 177).

3. (ritk) ’〈egyes madárfajok egyede〉 erős, éles hangot hallat’ ❖ Közvetlen az utszélről csatározva röppen fel a megriadt, aranyos tollu fáczán (1881 Beksics Gusztáv C0900, 123).

Vö. ÉrtSz. csatároz; TESz. csata; ÉKsz.; ÚMTsz.

csatározik tárgyatlan ige 14a1
csatároz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. (Kat)
fegyveres csatát vív, harcol, ill. háborút visel
A balszárny csatározott legtöbbször, ott Gyene és Harai nemzetőr századosok tüntették ki magokat
(1848 Március Tizenötödike)
[Flemming tábornagy] a Rajna mentén csatározott a franciák ellen
(1894 PallasLex.)
A székely-tábor, amely napok óta úgyszólván étlen-szomjan csatározik, a roszakaratu huzavona miatt zúgolódni kezd
(1895 Gracza György)
hol lehettetek ti, amikor a cseheket vertük, amikor a királyi románokkal csatároztunk
(1974 Tóth Béla²)
2. (vál)
〈két v. több ellentétes érdek, szellemi irányzat stb. (képviselője) hevesen, kitartóan küzd, harcol, ill. vmely célért küzdelmet, vitát folytat
Mit akar ez irkász most, midőn nincs közéletünk; tömegben, fegyelmezetten vezényszóra nem, – legfölebb csak egyenkint csatározhatnánk a haladás magas meredélyei között
(1862 Vajda János)
Az ép jelen kín látszik legnagyobbnak, Mindegyik érzés úgy munkál, csatároz
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
[Szilágyi Dezső] aki annyiszor szónokolt fényes sikerrel, mikor nem volt igaza: gyengén, zavarosan és formátlanul csatározott Hermannal most, amikor majdnem igaza volt
(1885 Mikszáth Kálmán)
[Thury Zoltán egyénisége] érintetlen abban az olcsó dicsőségért, drága kenyérért csatározó világban, amelyben él
(1900 Ady Endre)
az egymással csatározó érdekeken csak kívülről jövő alternatívák kerekedhetnek felül
(1998 Figyelő)
2a. (rég)
hevesen veszekszik, perlekedik vkivel
A veszekedésben ő [ti. a feleség] még kedvet talál, Neked, mint férjfinak, tsatározni halál
(1799 Bessenyei György¹)
[a feleség] furia lőn később. Volt rá oka, vagy nem, szüntelen csatározott
(1855–1856 Vas Gereben)
2b. csatározik vkire (ritk)
korholva rátámad, ráront vkire
Otthon a felesége dulva-fulva fogadta. […] Mint egy felpaprikázott sárkány csatározott az urára, mikor az belépett
(1910 Móricz Zsigmond)
3. (ritk)
〈egyes madárfajok egyede〉 erős, éles hangot hallat
Közvetlen az utszélről csatározva röppen fel a megriadt, aranyos tollu fáczán
(1881 Beksics Gusztáv)
Vö. ÉrtSz. csatároz; TESz. csata; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások