cseléd fn 3B6 

1. (a tevékenységi körre, szolgálati helyre stb. utaló jelzővel is) (kissé rég v. Tört) ’hosszabb időre, gyakr. élethossziglan vmely vagyonos(abb) személynél, családnál, es. köz(ös)ségnél bérért, ill. ellátásért dolgozó, kül. házi v. a ház körüli teendőket végző személy’ ❖ Az úr mer rabja lopó tselédének, A’ gazda sáfára lusta béresének (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 7) | Száraz, és ſzeles idbenn nemtsak az rzk, hanem az Helység Tselédjei is járják az Lakosokat, hogy minden Háznál kéſzen légyen a’ Kapitány-Víz, és minden más tz-óltó ſzerſzám (1800 Domokos Lőrinc 7086003, 11) | [a szász embertől a szokás] nem kívánja, hogy egy főzőjénél, egy csepergetőjénél, egy kocsisánál egyéb cselédjei legyenek (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228111, 142) | [az irgalmasnővérek zárdájában] a mindenes cselédnek egyben másban segitettem; nevezetesen a harangozást többnyire én végeztem helyette (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 34) | Cellarius (lat.), a régi Rómában az a cseléd, kire az éléskamara gondja volt bizva (1893 PallasLex. CD02) | Mielőtt az öreg nagyságos úr meghalt, úgy rendelkezett, hogy kiöregedett, hüséges cselédjeiről halálukig az uradalom gondoskodjék (1933 Szirmai Károly 9680001, 117) | Gyakori volt, hogy mikor a gyermek már iskoláskorba került, a dajka mint belső cseléd továbbra is a családnál maradt (1977 NéprajziLex. CD47).

1a. (a tevékenységi körre, szolgálati helyre stb. utaló jelzővel is) (kissé rég v. Tört) ’földbirtokoshoz v. vagyonosabb gazdához hosszabb időre, rendsz. egy évre v. idényre szegődött, ill. községi alkalmazásban álló mezőgazdasági munkás’ ❖ Mivel a’ házi gazdának nintſen elegend tſelédje, […] azért kéntelen azokat, kik othon maradtak, kemény múnkára hajtani (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 406) | Az eddig ſzokásban vólt Sz. György napja a’ Cselédek felfogadására alkalmatlan azért, mivel akkor már a’ mezei munka folyamattyában vagyon (1805 Domokos Lőrinc 7086001, 6) | A füvet vagy napszámosokkal, vagy holdszámra kialkudott szakmányosokkal vagy majorsági cselédek- és zsellérekkel kaszáltatjuk (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045012, 171) | – Mi az édesapja? – Cseléd. – Hogy cseléd? – Az uraságnál. Béres (1926 Kosztolányi Dezső 9359002, 61) | A mezőgazdasági cselédek alig kapnak pénzbeli fizetést (1937 Féja Géza 9138003, 100) | A faluközösség tagjaként még az állatait a falusi közös nyájakba hajtó kis földű gazdáknak is voltak alkalmazottai a falu cselédjeként szolgáló pásztorok, az erdő-, mező-, szőlőhegyi csőszök, őrök stb. személyében (1999 Magyar néprajz CD47).

1b. (a tevékenységi körre, szolgálati helyre stb. utaló jelzővel is) (kissé rég) ’munkáltatójánál lakó háztartási alkalmazott, rendsz. nő’ ❖ A házi cseléd szegődése három hónapi, sőt nagyobb városokban csak egy havi időre szokott szólani (1876 Mayer Miksa 8302001, 3) | a gazdaságokban a leányok és asszonyok most 6–10 korona napszámbért és még lisztet, gabonát is kapnak. Ezek tehát nem mennek Budapestre cselédnek (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 14) | Cselédet sohase tarthattunk. Magam takarítottam, magam keféltem a padlót (1930 Kosztolányi Dezső 9359226, 216) | Az oszlopcsarnokos főépületet zárt folyosó kötötte össze az emeletes melléképülettel, ahol a konyha volt, a cselédek (háztartási alkalmazottak) és a gyerekek szobái (1989 Révai Gábor 2024016, 64).

1c. (rég) ’vmely vagyonos(abb) személynél, családnál háztartási, ill. földbirtokosnál, nagyobb gazdánál mezőgazdasági munkát végző személyek összessége, cselédség’ ❖ az Atya vagy nagy Atya az egész házi tseléd’ igazgatására alkalmatos vólt (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352012, 318) | Most van a dandárja réten a munkának, De foga nem fűlik ahhoz e gazdának; Mint kopó, megérzi a zsíros ebédet, S tővel-heggyel össze hagyja a cselédet (1846 Arany János 8014001, 105) | Szokása volt András gazdának, hogy 60 éve daczára – miután a család és cseléd oda haza lefeküdt – minden este ellátogatott a fiatal tanitó Zentai lakása felé (1877 Szathmáry Károly 8428012, 3).

2. (rendsz. birtokszóként) ’vkinek v. vminek a szolgálatában önzetlenül munkálkodó személy’ ❖ ott, hol hitünk cselédei feles számmal vannak, egyház keletkezzék (1862 Baksay Sándor C0734, 147) | A magyarok királya, Péter, Német császárnak hűséges cselédje (1895 Palágyi Lajos 8348007, 27) | [Tömörkény István] nem marad itt a város cselédjének Szegeden, hanem elmegy magyar humoristának Bécsbe (1922 Móra Ferenc 9459045, 270) | [a hívek] ugyanazon Úr és ugyanazon törvények alatt élnek és minden áldásban egyaránt részesülnek. Ezért nevezte ezeket az apostol a szentek polgártársainak és az Isten cselédeinek (1954 Szabadi Béla ford. CD1211).

2a. (rendsz. birtokszóként) ’olyan, kiszolgáltatott helyzetben levő személy, aki megalázkodva, ellentmondás nélkül kénytelen szolgálni vkit’ ❖ Ne szeresd a férjedet, mert különben a cselédje leszel (1936 Berczeli Anzelm Károly 9045013, 7) | tudom, cselédje leszek én ennek a Robertának, ha összeköltözik velem. Azzá válok, mert ő az erőszakosabb (1955 Tatay Sándor 9704002, 220) | [az ember] ne legyen cseléd saját államában (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég v. nyj) ’fiatal gyermek, kisgyerek’ ❖ az illyen kaláſtromokba a’ meg-térésnek, ’s-az Iſteni ſzolgálatnak ſzine alatt bé-tsalattatnak a’ jó indúlatú emberek, és a’ leg-jobb fenyétékben nevelt ifju tselédek (1774 Vajda Sámuel 7365003, 114) | a’ kis Tselédek ſokat [ti. ruhát] elnnek (1794 Kármán József² 7165014, 217) | Ninkre Etéd, s a gyenge cselédre, S hadszereinkre vigyáz (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358005, 193) | gyermeket, fiut ugy mint leányt cselédnek [mondják] (1873 Orbán Balázs C3357, 136) | a cseléd szó a legtöbbször egyenesen fiút jelent (1894 Magyar Nyelvőr C5239, 27).

3a. (birtokszóként) (rég v. nyj) ’vkinek a (kis)gyereke’ ❖ A megrakott tűz víg szikrákat hány; A kört, kisebb, nagyobb cselédivel, Karád a vén halász foglalja el (1844 Tompa Mihály 8484076, 15) | Kívánjuk szivesen én […] s a feleségem, Laczi, Julcsa, én két apró szép cselédem (1852 Arany János 8014017, 99) | Csak keresi csepp cselédjét, Csepp cselédjét, csemetéjét (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521011, 349) | Gábor derék, szorgalmas napszámos ember volt a Tulatiszán, mikor kiütött a háboru és persze neki is el kellett mennie. Felesége és két kis cselédje sirt utána (1924 Budapesti Hírlap márc. 19. C4712, 1) | Táncúnak a jányok este s hamarabb van cselíggye (gyereke) mint fírhë mëgy (1947 Magyar Nyelvőr C5999, 146).

4. (egysz-ban) (rég) ’vkinek a háza népe, családja’ ❖ Tseléd. Familia (1808 Sándor István C1536, 147) | készebb széltiben magát akasztatni, mintsem cselédit (családját) éhel-halóvá hagyni! (1880 Thaly Kálmán C4127, 132).

4a. (nyj) ’ehhez tartozó személy, családtag’ ❖ Sok cseléddel vagyok: sok a családtag (1886 Magyar Nyelvőr C5952, 424) | Ez én cselédëmék (feleségem, gyermekeim stb.) is kimëntek hetfën, hogy összöpetrëncézik e bikkënt (1903 Magyar Nyelvőr C5961, 178).

5. (rég v. nyj) ’leány v. asszony; fehércseléd’ ❖ Fejérnépbl áll az egéſz Templom, és alig láték 4-et, kiknek fekete fátyal ne lett volna fején. Mint balha, az illyen forma tselédektl nem igen irtozván, közelebb ereſzkedem egyhez (1789 Magyar Kurír C0315, 1416) | A’ Tseléd a’ melly annyira ſzeretett, és minden Kívánságimat Szemembl eltalálta (1794 Kármán József² 7165022, 185) | [Toldi] lova lassan ballag; körbe-körbe léptet, Nézi a nézőket, a sok szép cselédet (1853–1854 Arany János C0640, 367) | Okos cselêd vaót ű, fiúképibe beállt katonának (1939 Ethnographia C6946, 164).

Ö: asszony~, fehér~, férfi~, házi~, nő~, vászon~.

ÖU: bér~, minta~, paraszt~, vadász~.

ÖE: ~ablak, ~bizonyítvány, ~élet, ~fiú, ~fizetés, ~forma, ~gyerek, ~had, ~kérdés, ~kor, ~lift, ~piac, ~rendszer, ~ruha, ~sors, ~személyzet, ~tanya, ~társ, ~tartás, ~ügy, ~világ.

Sz: cselédes, cselédi, cselédke.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

cseléd- (előtagként)

1. ’cselédként alkalmazásban levő 〈személy〉’ ❖ ‖ cselédasszony fn 4A (kissé rég) | Egy kis meleg vizet édes Mári néni – szólt a kimért tempóval tüzet rakó öreg cselédasszonyhoz (1882 Tolnai Lajos C4190, 107) | isten a megmondhatója, miféle álmokban ringatták magukat a szegény cselédasszonyok, amidőn arra vetemedtek, hogy gazdag parasztot, vagy urat kérjenek fel kisgyerekük számára keresztapának (1937 Remenyik Zsigmond 9561004, 132) | [családi ünnepeken v. aratáskor] személyzet is kellett: szolgáló, konyhalány, bejáratos cselédasszony (1980 Magyar Konyha 2206013, 6) ‖ cselédember fn 4B (kissé rég) | [az árendás] a szegény cselédembernek nem is akar hitelbe adni (1856 Garay Alajos C1807, 45) | [anyám] béreshez ment feleségül, […] a legközelebbi rokonok szintén cselédemberek voltak (1948 Darvas József 9101015, 96) | [1946-ban Söjtör községben] 228 új gazda kap levelet néhány holdas új birtokáról. Többségük cselédember (2000 Buza Péter CD36) ‖ cselédlány fn 4A8 (kissé rég) | Siránkozik a kisded árva, Amott sir öntudatlanul; […] Ölében rázza egy cseléd lyány (1851 Arany János C0646, 193) | az ablakoknál polgárlányok varrogatnak s szemérmesen, tükörből nézik az utcán járó-kelőket, a csoszogó öregeket, kosaras cselédlányokat, kardcsörtető jurátusokat (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 69) | Tehetősebb városi iparosok a századfordulón cselédlányt, bejárónőt fogadtak, s legalább a mosás, vasalás, takarítás munkáit áthárították (2000 Magyar néprajz CD47) ‖ cselédleány fn 4A (kissé rég) | A cselédleányok nagyot nevettek a cigányasszony babonájának (1865 Jókai Mór CD18) | A cselédleány, miután a vendéget beengedte, az ebédlő melletti szobában várakozott urnője parancsaira (1928 Keleti Újság 2128001, 3) | Egy-két perc mulva jön ki egy izmos cselédleány a kocsmaajtón, két kanna víz a két karján (1945 Szép Ernő 9665040, 71).

2. ’(eredetileg) cseléd(ek) által lakott, haszn., ill. neki(k) épített v. szánt 〈épület(rész)〉’ ❖ ‖ cselédház fn 2A (kissé rég) | Megnyitják az ajtót: s tsak bétoppan 4. haramia; ketteje a’ tseléd ház’ ajtajára áll, hogy ſenki ki ne jöhessen lármát ütni: ketteje pedig, bé a’ házba (1786 Magyar Hírmondó C0274, 658) | alacsony, öt ablakos, földszinti tiszta ház volt: konyhával, cselédházzal egy lakó s egy vendég szobával (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 134) | A hosszú cselédházakban több lakórész van és minden lakórész egy nagy közös konyhából és kettő-négy szobából áll (1937 Kovács Imre 9360001, 191) | A tornácos, oszlopos, napos kúriaépülettel szemben az udvar sarkában cselédházak folytatása volt Vörösmarty hajdani szobája (1973 Gál István 9164003, 263) | Az uradalmi majorok cselédházaiban és a községi pásztorházakban csak a szerződés ideje alatt lakott a pásztorcsalád (2000 Magyar néprajz CD47) ‖ cselédlakás fn 4A (kissé rég) | Az udvar’ eggyik szárnyát cseléd-lakások foglalták-el, másik szárnyára vendég-szobák épűltek (1832 Fáy András¹ C1703, 253) | A cselédlakások hygienikus berendezésére nem, vagy ritkán gondolnak (1937 Kovács Imre 9360001, 203) | Az uradalmi béresek családjukkal együtt cselédlakásokban éltek (1977 NéprajziLex. CD47) | Annak idején alighanem a villa cselédlakása lehetett ez az eredetileg szoba-konyha-vécé beosztású, 35 négyzetméter (1998 Lakáskultúra CD39) ‖ cselédlépcső fn 1C | Föld alatt – hová a cselédlépcső vezet – létez a konyha, […] s aztán raktár, cselédek nappali és ebédlőszobája (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | az agensek és alkuszok parancs szerint nem a fő, hanem csak a hátulsó kapun juthattak be a palotába, s csak a cseléd-lépcsőkön volt szabad följárniok (1881 Ábrányi Kornél² 8003001, 14) | [Halász Péter] gyakran a cselédlépcsőn távozott, ha attól lehetett tartani, hogy az előszobában apjával találkozik (1957 Ottlik Géza 9496001, 19) | a nagypolgári lakásoknak külön leválasztott cselédszobája volt, külön cselédlépcsővel, amelyet a konyhákból nyíló hátsó ajtón lehetett megközelíteni (1999 Magyar Hírlap CD09) ‖ cselédszoba fn 6A | Egy nagy palotában […] ebédl, háló, tseléd szobák vagynak (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 349) | A hitközség érdemes tagjai belátva azt, hogy a rektor s családja nem lehet meg cseléd nélkül, az épitési tervbe cselédszobát is vettek fel (1881 Kalocsai Néplap 8639001, 341) | Volt egy kis cselédszobának szánt lyuk is a lakásban, a konyha mellett, olyan kicsi, hogy még ágyat sem állíthattunk fel benne, az volt az én tanulóhelyiségem (1949 Nagy Lajos 9472005, 203) | Anyáméknál egy cselédszobában laktam (1989 Konrád György 9351006, 371).