cselédsor fn 4A16

1. (kissé rég) ’cselédként élő ember (társadalmi) helyzete’ ❖ cselédsorban álló leányok (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | [Dayka Gábor] özvegy anyja féligmeddig cselédsorba kerül, szakácsnő lesz (1931 Pintér Jenő CD44) | Szüleim szegény földtelen parasztok voltak, akik cselédsorban gürcölték le fiatal éveiket (1934 Darvas József CD10) | A pásztorok jószágtartása (s helyenként kupeckedése) tette lehetővé sokak számára, hogy földet vásároljanak és kiemelkedvén a cselédsorból maguk is gazdák legyenek (1999 Magyar néprajz CD47).

2. ’vmely kiszolgáltatott helyzetben levő, más(ok) által kihasznált személy v. közösség állapota, helyzete’ ❖ [a] pincérleány, sötéten e fény tövében, letörten ott, ahol minden virult, cselédsorban ama másik mellett, aki nálánál aligha lehetett jobb (1914 Szomory Dezső CD10) | Önző, gyűlölködő alak Böbék Samu is, egy életen át cselédsorban tartja feleségét (1966 Bodnár György CD53) | Az események okozója minden esetben a mostoha, aki férje leányát cselédsorban tartja, a magáét pedig kisasszonynak neveli (1979 NéprajziLex. CD47) | [ha] a termőföld is idegen kézre kerülhet, akkor higgyék el, minden túlzás nélkül állítom, cselédsorba kerül a magyarság (1994 Országgyűlési Napló CD62) | el kell hitetni velük [ti. a férfiakkal], hogy kizsákmányolják és cselédsorba taszítják a védtelen, gyámoltalan nőket (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (kissé rég) ’mezőgazdasági bérmunkát végző cselédek által lakott településrész’ ❖ A cselédsor végén lakott az anyja, a házacskát a holdfény kifehérítette a sorból (1931 Bohuniczky Szefi CD10) | [Illyés Gyula] Rácegrespusztáról indult, a pusztai cselédsorról (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

cselédsor főnév 4A16
1. (kissé rég)
cselédként élő ember (társadalmi) helyzete
cselédsorban álló leányok
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
[Dayka Gábor] özvegy anyja féligmeddig cselédsorba kerül, szakácsnő lesz
(1931 Pintér Jenő)
Szüleim szegény földtelen parasztok voltak, akik cselédsorban gürcölték le fiatal éveiket
(1934 Darvas József)
A pásztorok jószágtartása (s helyenként kupeckedése) tette lehetővé sokak számára, hogy földet vásároljanak és kiemelkedvén a cselédsorból maguk is gazdák legyenek
(1999 Magyar néprajz)
2.
vmely kiszolgáltatott helyzetben levő, más(ok) által kihasznált személy v. közösség állapota, helyzete
[a] pincérleány, sötéten e fény tövében, letörten ott, ahol minden virult, cselédsorban ama másik mellett, aki nálánál aligha lehetett jobb
(1914 Szomory Dezső)
Önző, gyűlölködő alak Böbék Samu is, egy életen át cselédsorban tartja feleségét
(1966 Bodnár György)
Az események okozója minden esetben a mostoha, aki férje leányát cselédsorban tartja, a magáét pedig kisasszonynak neveli
(1979 NéprajziLex.)
[ha] a termőföld is idegen kézre kerülhet, akkor higgyék el, minden túlzás nélkül állítom, cselédsorba kerül a magyarság
(1994 Országgyűlési Napló)
el kell hitetni velük [ti. a férfiakkal], hogy kizsákmányolják és cselédsorba taszítják a védtelen, gyámoltalan nőket
(1995 Magyar Hírlap)
3. (kissé rég)
mezőgazdasági bérmunkát végző cselédek által lakott településrész
A cselédsor végén lakott az anyja, a házacskát a holdfény kifehérítette a sorból
(1931 Bohuniczky Szefi)
[Illyés Gyula] Rácegrespusztáról indult, a pusztai cselédsorról
(1993 A magyarság kézikönyve)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások