csibehúr fn 4A7

1. (Növ is) ’az északi félteke mérsékelt égövi területein őshonos, főként szántóföldi környezetben előforduló, fonalas levelű lágy szárú növény, kül. az ún. mezei csibehúr fajba (Spergula arvensis), ill. annak az ún. takarmánycsibehúr fajtakörébe (Spergula arvensis convar. sativa) tartozó, finoman molyhos, húsos levelű, fehér bogernyő-virágzatú egyéves növény, amelynek hajtását a madarak, kül. a baromfiak előszeretettel fogyasztják’ ❖ Tsibehúr. Tsész. 5-levelű (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 260) | [Németországban a 17. század elején] az ugart jól megmivelik, a gabonanemüeken kivül hüvelyeseket, tatárkát, csibehúrt, többféle kapásnövényt, repcét, komlót, sáfrányt, orvosi és festőnövényeket, lucernát, lóhert s egyéb takarmánynövényeket termesztenek (1896 PallasLex. CD02) | Csibehúr (növ.), Spergula arvensis, egyéves takarmánynövény (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 216) | a magyar nyelvhasználók sajátos nézőpontja tükröződik abban, hogy a büdöskét, hajnalkát, császárkoronát a virágokhoz, a tarackot, a csibehúrt, gyermekláncfüvet a gyomokhoz soroljuk (1999 Bańczerowski Janusz C5939, 195).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ öthímes Tsibehúr […] (S. [= Spergula] pentandra) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 279) | Parlagi csibehúr. Spergula arvensis L. (1902 Wagner János CD35) | csibehúr Spergula (1998 Növényneveink C6120, 67).

2. ’az ilyen lágy szárú növények vmelyikének, kül. az ún. mezei csibehúrnak a levele(s szára)’ ❖ ahogy ma a vállamon a friss csibehúrt és a pásztortáska virágát ette a Totyi (neve Mándy Iván nyomán), magányos, egyetlen madarunk […], ahogy ette a zöldet, amit a család másik fele hozott haza neki, elképzeltem valamit (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’〈az ún. közönséges tyúkhúr fajba (Stellaria media) tartozó növény megnevezéseként〉’ ❖ Közönséges csillaghúr. Stellaria media L. – (Árnyékszerető fű, csibehúr, egérfül, gyenge lúdhúr, madáreleség, madárhúr, pipehúr, tyúkbegy, tyúkhúr […]) (1902 Wagner János CD35).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

csibehúr főnév 4A7
1. (Növ is)
az északi félteke mérsékelt égövi területein őshonos, főként szántóföldi környezetben előforduló, fonalas levelű lágy szárú növény, kül. az ún. mezei csibehúr fajba (Spergula arvensis), ill. annak az ún. takarmánycsibehúr fajtakörébe (Spergula arvensis convar. sativa) tartozó, finoman molyhos, húsos levelű, fehér bogernyő-virágzatú egyéves növény, amelynek hajtását a madarak, kül. a baromfiak előszeretettel fogyasztják
Tsibehúr. Tsész.csészéje 5-levelű
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
[Németországban a 17. század elején] az ugart jól megmivelik, a gabonanemüeken kivül hüvelyeseket, tatárkát, csibehúrt, többféle kapásnövényt, repcét, komlót, sáfrányt, orvosi és festőnövényeket, lucernát, lóhert s egyéb takarmánynövényeket termesztenek
(1896 PallasLex.)
Csibehúr (növ.növénytani kifejezés), Spergula arvensis, egyéves takarmánynövény
(1926 TolnaiÚjLex.)
a magyar nyelvhasználók sajátos nézőpontja tükröződik abban, hogy a büdöskét, hajnalkát, császárkoronát a virágokhoz, a tarackot, a csibehúrt, gyermekláncfüvet a gyomokhoz soroljuk
(1999 Bańczerowski Janusz)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
öthímes Tsibehúr […] (S. [= Spergula] pentandra)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Parlagi csibehúr. Spergula arvensis L.Linnaeus
(1902 Wagner János)
csibehúr Spergula
(1998 Növényneveink)
2.
az ilyen lágy szárú növények vmelyikének, kül. az ún. mezei csibehúrnak a levele(s szára)
ahogy ma a vállamon a friss csibehúrt és a pásztortáska virágát ette a Totyi (neve Mándy Iván nyomán), magányos, egyetlen madarunk […], ahogy ette a zöldet, amit a család másik fele hozott haza neki, elképzeltem valamit
(2000 Magyar Hírlap)
3. (rég)
〈az ún. közönséges tyúkhúr fajba (Stellaria media) tartozó növény megnevezéseként〉
Közönséges csillaghúr. Stellaria media L.Linnaeus – (Árnyékszerető fű, csibehúr, egérfül, gyenge lúdhúr, madáreleség, madárhúr, pipehúr, tyúkbegy, tyúkhúr […])
(1902 Wagner János)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások