csillaghullás fn 4A

1. (nem szakny, átv is) ’a Föld légkörébe érkező meteor(raj) felizzása, elégése, ill. az így keletkező fényjelenség’ ❖ Láttál-ë már valaha, mikor tiszta vólt az éj, tsillag-húllást (1800 Döme Károly ford.–Metastasio C1453, 6) | egymásutáni órában 146 Csillaghullás vétetett észre (1837 Athenaeum C0015, 581) | Egész csillaghullása a tüneményes, majdnem páratlan művészi tehetségeknek árasztotta el az okos földet a XVI. század küszöbén (1908 Berzeviczy Albert CD55) | előttünk a csillaghullás, amely szinte megvakított. Soha annyi csillagot nem láttam lehullani, fénylő vonalat húzva maga után: mint ezen az éjszakán (1919 Krúdy Gyula CD54) | Tegnap éjjel és ma hajnalban volt látható a keleti égbolton a Leonida meteoráramlat becsapódása miatt intenzív csillaghullás (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. (túlzó) ’sikeres, dicsőséges helyzetben levő személy bukása’ ❖ Látta magát a pesti egyetemen, látta a minden csillaghullások szomorú éveit. A fényes numenek [= jósjelek] egymás után torzultak falánk hazugságokká (1913 Szabó Dezső CD10) | Az 59 kilós súlyemelők versenye csillaghullást (négyen is kiestek, köztük az olimpiai bajnok dél-koreai Csun Bjung Kvan és a szakítás-világcsúcstartó török Hafiz Szulejmanoglu), óriási versenyt és világrekordot hozott (1996 Magyar Hírlap CD09) | Ebben a számban [ti. férfi tőrvívásban] nagy volt a csillaghullás, kiesett az olasz olimpiai bajnok Puccini, elvéreztek az oroszok és a franciák is (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (ritk, tréf)(katonai) tisztek tömeges előléptetésekor rangjelzések sokaságának adományozása’ ❖ Gergely hasznos oszlopává fejlődött a katona-társadalomnak, részt vett a csillaghullásban (1897 Tömörkény István C4317, 174) | [a Rajk-per után] közel félszáz rendőr […] kapta meg „kiváló szolgálatteljesítése elismeréséül” a Magyar Köztársasági Érdemrend, illetve Érdemérem különböző fokozatait. Ezzel párhuzamos volt a „csillaghullás”: mintegy kéttucatnyian kaptak eggyel magasabb tiszti rendfokozatot (2000 Gyarmati György CD17).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

csillaghullás főnév 4A
1. (nem szakny, átv is)
a Föld légkörébe érkező meteor(raj) felizzása, elégése, ill. az így keletkező fényjelenség
Láttál-ë már valaha, mikor tiszta vólt az éj, tsillag-húllást
(1800 Döme Károly ford.Metastasio)
egymásutáni órában 146 Csillaghullás vétetett észre
(1837 Athenaeum)
Egész csillaghullása a tüneményes, majdnem páratlan művészi tehetségeknek árasztotta el az okos földet a XVI. század küszöbén
(1908 Berzeviczy Albert)
előttünk a csillaghullás, amely szinte megvakított. Soha annyi csillagot nem láttam lehullani, fénylő vonalat húzva maga után: mint ezen az éjszakán
(1919 Krúdy Gyula)
Tegnap éjjel és ma hajnalban volt látható a keleti égbolton a Leonida meteoráramlat becsapódása miatt intenzív csillaghullás
(1998 Magyar Hírlap)
2. (túlzó)
sikeres, dicsőséges helyzetben levő személy bukása
Látta magát a pesti egyetemen, látta a minden csillaghullások szomorú éveit. A fényes numenek [= jósjelek] egymás után torzultak falánk hazugságokká
(1913 Szabó Dezső)
Az 59 kilós súlyemelők versenye csillaghullást (négyen is kiestek, köztük az olimpiai bajnok dél-koreai Csun Bjung Kvan és a szakítás-világcsúcstartó török Hafiz Szulejmanoglu), óriási versenyt és világrekordot hozott
(1996 Magyar Hírlap)
Ebben a számban [ti. férfi tőrvívásban] nagy volt a csillaghullás, kiesett az olasz olimpiai bajnok Puccini, elvéreztek az oroszok és a franciák is
(1999 Magyar Hírlap)
3. (ritk, tréf)
(katonai) tisztek tömeges előléptetésekor rangjelzések sokaságának adományozása
Gergely hasznos oszlopává fejlődött a katona-társadalomnak, részt vett a csillaghullásban
(1897 Tömörkény István)
[a Rajk-per után] közel félszáz rendőr […] kapta meg „kiváló szolgálatteljesítése elismeréséül” a Magyar Köztársasági Érdemrend, illetve Érdemérem különböző fokozatait. Ezzel párhuzamos volt a „csillaghullás”: mintegy kéttucatnyian kaptak eggyel magasabb tiszti rendfokozatot
(2000 Gyarmati György)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások