csillagnéző mn és fn 1C (rég)

I. mn

1. ’csillagokat, bolygókat, égi jelenségeket megfigyelő, ismerő 〈személy〉’ ❖ a’ Tsillag nézö Tudósok […] nem babonázó ördöngösok (1784 Magyar Hírmondó C0272, 167) | hires Tsillag-néz Hazánk-fia (1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland C2782, 62) | [Verbéna] az ég valamennyi csillagát ismerte, mindnek tudta a nevét, ahogy csillagnéző öreg pásztoroktól hallhatta téli estéken (1941 Elek Artúr CD10).

2. ’csillagok, bolygók, égi jelenségek megfigyelésére alkalmas 〈hely v. eszköz〉’ ❖ [Galilei] elmélkedve, probálgatva annyira vitte a’ dolgot: hogy a’ közelittö, tsillag-nézö tsö általa elé kerekedett (1783 Molnár János C0292, 503) | Az Universitás bvelkedik ſok ritkaságokkal, egy derék tsillagnéz toronnyal, ſokféle teſtbontzoló eſzközökkel, és egy könyvestárral (1793 Sándor István 7287024, 195) | Reménlem hogy eddig viszsza érkeztél Babylonból. – Hogy találtad? Nem felejtettedé el a’ Csillagnéző Tórnyot megjárni, hogy a’ jövő esztendőnek fórgását ki szemlélhesd? (1812 Cserey Miklós C2563, 157) | [Imrus] engedelmet kért visszavonulni csillagnéző szobájába, fejfájás ürügyén (1926 Babits Mihály C0699, 45).

3. (ritk) ’csillagászattal foglalkozó, ill. arra vonatk.’ ❖ a’ mint a’ Böltselkedésnek Tsillag-nézö réſzében bövebben meg-fogjuk látni: a’ bujdosó nagyobb tsillagok a’ nap-körül, a’ kiſſebbek a’ nagyobb bujdosók körül forogván, tsak azért-is oda tartanak, a’ melly teſt körül forognak (1777 Molnár János 7232008, 38) | minden tsillag néz éſzre vételeink fel-voltak jegyezve (1802 Molnár János 7445029, 133).

II. fn

1. (Csill is) ’csillagász’ ❖ mitöl eſik, hogy egymáſtól meſzſze lévö két Tsillag-nézö egy azon üſtoköslet az égnek egy azon helyén, egy azon álló Tsillaghoz való közel-lételben láttya? (1777 Molnár János 7232011, 163) | A’ pazérló szivesen beszéll nagy summákról ’s az ezereket csak olly könnyen pergeti nyelvén, mint a’ Csillagnézők az ezernyi ezer mértföldeket, midőn az égi testek távolságaikat mérséklik (1820 Fáy András¹ C1715, 114) | Helmeczy a XVIII. század végén „csillagász”-nak keresztelte el a régibb ég-nézőt, csillag-nézőt (1933 Kosztolányi Dezső 9359111, 198).

2. (ritk) ’olyan épület, rendsz. torony, amelyben csillagászati megfigyeléseket végeznek’ ❖ Estve azután az egész Város; söt a’ Tsillag néz, és más Templomok Tornyai is egészen meg voltak világositva (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C0201, 349) | a’ Királyi-laknak eggyik palotáját Csillagnézővé parancsolá emelni (1823 Kazinczy Ferenc C2044, 16).

Vö. ÚMTsz.

csillagnéző ❖ melléknév és főnév ◦ 1C ◦ (rég)
permalink
I. melléknév
1.
csillagokat, bolygókat, égi jelenségeket megfigyelő, ismerő 〈személy〉
a’ Tsillag nézö Tudósok […] nem babonázó ördöngösok
(1784 Magyar Hírmondó)
hires Tsillag-néz Hazánk-fia
(1799 Kováts Mihály ford.–Hufeland)
[Verbéna] az ég valamennyi csillagát ismerte, mindnek tudta a nevét, ahogy csillagnéző öreg pásztoroktól hallhatta téli estéken
(1941 Elek Artúr)
2.
csillagok, bolygók, égi jelenségek megfigyelésére alkalmas 〈hely v. eszköz〉
[Galilei] elmélkedve, probálgatva annyira vitte a’ dolgot: hogy a’ közelittö, tsillag-nézö tsö általa elé kerekedett
(1783 Molnár János)
Az Universitás bvelkedik ſok ritkaságokkal, egy derék tsillagnéz toronnyal, ſokféle teſtbontzoló eſzközökkel, és egy könyvestárral
(1793 Sándor István)
Reménlem hogy eddig viszsza érkeztél Babylonból. – Hogy találtad? Nem felejtettedé el a’ Csillagnéző Tórnyot megjárni, hogy a’ jövő esztendőnek fórgását ki szemlélhesd?
(1812 Cserey Miklós)
[Imrus] engedelmet kért visszavonulni csillagnéző szobájába, fejfájás ürügyén
(1926 Babits Mihály)
3. (ritk)
csillagászattal foglalkozó, ill. arra vonatk.
a’ mint a’ Böltselkedésnek Tsillag-nézö réſzében bövebben meg-fogjuk látni: a’ bujdosó nagyobb tsillagok a’ nap-körül, a’ kiſſebbek a’ nagyobb bujdosók körül forogván, tsak azért-is oda tartanak, a’ melly teſt körül forognak
(1777 Molnár János)
minden tsillag néz éſzre vételeink fel-voltak jegyezve
(1802 Molnár János)
II. főnév
1. (Csill is)
csillagász
mitöl eſik, hogy egymáſtól meſzſze lévö két Tsillag-nézö egy azon üſtoköslet az égnek egy azon helyén, egy azon álló Tsillaghoz való közel-lételben láttya?
(1777 Molnár János)
A’ pazérló szivesen beszéll nagy summákról ’s az ezereket csak olly könnyen pergeti nyelvén, mint a’ Csillagnézők az ezernyi ezer mértföldeket, midőn az égi testek távolságaikat mérséklik
(1820 Fáy András¹)
Helmeczy a XVIII. század végén „csillagász”-nak keresztelte el a régibb ég-nézőt, csillag-nézőt
(1933 Kosztolányi Dezső)
2. (ritk)
olyan épület, rendsz. torony, amelyben csillagászati megfigyeléseket végeznek
Estve azután az egész Város; söt a’ Tsillag néz, és más Templomok Tornyai is egészen meg voltak világositva
(1813 Hazai és Külföldi Tudósítások)
a’ Királyi-laknak eggyik palotáját Csillagnézővé parancsolá emelni
(1823 Kazinczy Ferenc)
Vö. ÚMTsz.

Beállítások