csillagszóró fn 1A

’könnyen gyulladó ragasztóanyaggal kevert vasreszelékbe mártott, azt meggyújtva csillag alakú szikrákat szóró, karácsonykor haszn. drótpálcika’ ❖ Egy nemzedék előtt a betlehemesek fő „színpadi trükkje” a csillagrugtatás volt. Ma már ezt boltban vásárolt olcsó csillagszóróval helyettesítik (1928 TolnaiÚjLex. C5728, 210) | Az apa sorra gyújtotta meg a gyertyákat, sisteregni kezdett három-négy csillagszóró (1958 Népszabadság dec. 24. C1499, 9) | Az ember a szívét is szeretné fölkészíteni a hétköznapit meghaladó jóság- és szeretetteljesítményre, hogy aztán szenteste szégyenkezés nélkül, szelíd, megtisztult tekintettel állhasson a csillagszórókkal szikrázó fa elébe (1997 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csillagszóró főnév 1A
könnyen gyulladó ragasztóanyaggal kevert vasreszelékbe mártott, azt meggyújtva csillag alakú szikrákat szóró, karácsonykor haszn. drótpálcika
Egy nemzedék előtt a betlehemesek fő „színpadi trükkje” a csillagrugtatás volt. Ma már ezt boltban vásárolt olcsó csillagszóróval helyettesítik
(1928 TolnaiÚjLex.)
Az apa sorra gyújtotta meg a gyertyákat, sisteregni kezdett három-négy csillagszóró
(1958 Népszabadság dec. 24.)
Az ember a szívét is szeretné fölkészíteni a hétköznapit meghaladó jóság- és szeretetteljesítményre, hogy aztán szenteste szégyenkezés nélkül, szelíd, megtisztult tekintettel állhasson a csillagszórókkal szikrázó fa elébe
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások