csontképző mn 1C

1. (Biol) ’olyan 〈sejt〉, amely a csontfejlődés során a csontszövet sejtjévé alakul, ill. ebben a folyamatban részt vevő 〈sejtegyüttes, szerv〉’ ❖ csontképző sejtekké (1896 PallasLex. CD02) | Oszteoblasztok, csontképző sejtek alakulnak kötőszöveti sejtekből, alapállományt és rostokat termelnek, majd megindul a meszesedés (1986 Az emberi test 1114004, 1000) | az őssejt adott esetben pótolhatja az elhalt szívizomsejtet csakúgy, mint az agysejteket vagy a vér- és csontképző szervezet sejtjeit (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (Orvos) ’csontszövet kialakulását, ill. a csontállomány mennyiségének növekedését elősegítő 〈anyag〉’ ❖ a szükséges tápanyagok minémüségét, mondja meg, hogy azok háromfélék 1) légénytartalmuak [= nitrogéntartalmúak], vagyis vérképzők, 2) légénynélküliek vagyis zsirképzők és lélekzést eszközlők, 3) szervetlensók vagyis csontképzők (1865 Tanodai Lapok 8666001, 266) | Ha a csontképző anyagok, főleg foszfor a silány legelőkön hiányzanak, vagy a bika egyéni erőtlensége miatt csekélyebb mértékben fejlődik, az agancsképződés is hitványabb lesz (1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹ 1132002, 15) | [a könyv szerzői megismertetnek] a foszfor szerepével a csontképzésben, a magnézium jelentőségével, amely a csontszövet alkotórésze és a „csontképző” vitaminokkal (1999 Új Könyvek CD29).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csontképző melléknév 1C
1. (Biol)
olyan 〈sejt〉, amely a csontfejlődés során a csontszövet sejtjévé alakul, ill. ebben a folyamatban részt vevő 〈sejtegyüttes, szerv〉
csontképző sejtekké
(1896 PallasLex.)
Oszteoblasztok, csontképző sejtek alakulnak kötőszöveti sejtekből, alapállományt és rostokat termelnek, majd megindul a meszesedés
(1986 Az emberi test)
az őssejt adott esetben pótolhatja az elhalt szívizomsejtet csakúgy, mint az agysejteket vagy a vér- és csontképző szervezet sejtjeit
(2000 Magyar Hírlap)
2. (Orvos)
csontszövet kialakulását, ill. a csontállomány mennyiségének növekedését elősegítő 〈anyag〉
a szükséges tápanyagok minémüségét, mondja meg, hogy azok háromfélék 1) légénytartalmuak [= nitrogéntartalmúak], vagyis vérképzők, 2) légénynélküliek vagyis zsirképzők és lélekzést eszközlők, 3) szervetlensók vagyis csontképzők
(1865 Tanodai Lapok)
Ha a csontképző anyagok, főleg foszfor a silány legelőkön hiányzanak, vagy a bika egyéni erőtlensége miatt csekélyebb mértékben fejlődik, az agancsképződés is hitványabb lesz
(1928 Rázsó Lajos–Nagy László¹)
[a könyv szerzői megismertetnek] a foszfor szerepével a csontképzésben, a magnézium jelentőségével, amely a csontszövet alkotórésze és a „csontképző” vitaminokkal
(1999 Új Könyvek)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások