csoportosulás fn 4A
1. ’a csoportosul igével kifejezett cselekvés’ ❖ vigyázzon is Ludvigh ur, […] ne tudassa ottlétét Magyarországba, nehogy magyaroknak Belgrádba csoportosulása az osztrák konzulátusnak feltünjék (1859 Kossuth Lajos CD32).
2. ’összeverődött emberekből keletkezett csoport, csődület’ ❖ oda tolakodott Boris is, Péter is a csoportosuláshoz, s ott az utóbbi erős ökleivel utat csinált magának egész a holt emberig (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | állandóan csoportosulás volt az előtt a kirakat előtt, hol Parlaghy Kornélia, Haller Irma és Agnelly Irén, az új primadonnák fotográfiái ragyogtak (1903 Ady Endre CD0801) | [egy hiéna külsejű alak] épp abban a pillanatban indult a hangyabolyként nyüzsgő csoportosulás felé, amikor én a villamosra felszálltam (1997 Kertész Imre² CD41).
2a. (rég) ’vmely ügy támogatására, ill. ellene való tiltakozásul szervezett (tömeges) megmozdulás, tüntetés; demonstráció’ ❖ Tegnap s tegnapelött a városháza előtt nagy csoportosulások voltak, s Bonaparte Lajost élteték (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | [a] hir bizonyosan öszszefüggésben állott a tömegek és csoportosulások el- és feloszlásával (1863 Lauka Gusztáv 8343010, 147).
3. (rendsz. minőségjelzővel) ’közös érdeklődés miatt, közös érdekek, cél kedvéért stb. egymással (szoros) kapcsolatot tartó, ill. intézményes kapcsolatban levő személyek v. szervezetek csoportja, köre’ ❖ [A francia állam a római katolikus egyház kötelékéből kilépett egyházi csoportokat ma is úgy kezeli,] mintha csak üzleti csoportosulások, kereskedelmi részvénytársaságok volnának (1904 Ady Endre CD0801) | hatalmi csoportosulások (1911 Tihanyi László CD10) | Az erdélyi gondolat igazi sugalmazásának kell azonban mondanunk a Marosvécsen 1926-ben megalakult Helikon szabad írói csoportosulást, amelyben Erdély jelentősebb költői és szépírói minden vallási, világszemléleti és irodalomirányi szempont felett a tiszta irodalmi eszme szolgálatában egyesülni tudtak (1928 Kuncz Aladár CD10) | a különböző baloldali csoportosulások vezetői (1945 Darvas József 9101014, 90) | [Sopronban] az értelmiségi fiatalok 1926 körül valamiféle csoportosulás megszervezésére törekedtek, ahol társadalomszemléleti problémáikat egymás között megbeszélhessék (1982 Augusztinovicz Elemér CD52).
3a. (rég) ’több személy v. vmely társadalmi réteg által politikai, gazdasági stb. célból szervezett tömörülés, ill. annak tevékenysége’ ❖ [a bécsi orosz követség nyilatkozata szerint Oroszország] Magyarországgal jó szomszédsági viszonyban kiván állani s barátságos indulatán csak az változtathatna, ha a szomszéd moldva-oláh fejedelemségekből Oroszország ellen intézett fegyveres csoportosulásokat engednénk saját területünkön (1881 Kossuth Lajos 8250003, 223) | Lázadás. A magyar btkv szerint csoportosulás, amelynek célja: 1. az országgyülést, ennek valamely bizottságát v. a magyar kormányt hivatásának szabad gyakorlatában akadályozni; v. 2. a polgároknak valamelyik osztályát, nemzetiségét v. hitfelekezetét fegyveresen megtámadni (1895 PallasLex. CD02).
Ö: párt~.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.