csík¹ fn 3A1

1. ’ált. kis termetű, megnyúlt, többnyire hengeres testű, lárvákkal és férgekkel táplálkozó, fenéklakó édesvízi hal, amelynek szája körül 6–12 bajuszszál található, kül. az ún. réti csík fajba (Misgurnus fossilis) tartozó, akár 30 centiméteresre is megnövő hal, amelynek oldalát barna és okkersárga hosszanti sávok díszítik’ ❖ [a csíkászok] jó el-menetellel tsíkokat fogván, egygy éjtſzaka, mikor meg-ſe gondolák, hirtelen vizzel környl-vétetének (1780 Magyar Hírmondó C0268, 143) | A’ Tsik (cobitis fossilis, der Schlammpeitzker) motsáros helyeken szeret lakni (1803 Szentgyörgyi József C3953, 217) | Nincs honn a mester. Csíkot fogni ment! (1959 Jékely Zoltán 9278058, 50) | A csíkok nyúlánk, hengeres testű halak, sőt közülük egyeseknek féreg formájuk van (1969 Urania állatvilág ford. C6210, 106).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll) ’〈ilyen édesvízi halak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉’ ❖ Kövi csík. Cobitis barbatula L. (1887 Herman Ottó C2078, 659) | hegyi csík (Cobitis montana Vladykov) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Kőfúró csík Sabanejewia aurata (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1b. ’az ilyen édesvízi halak vmelyikének, kül. az ún. réti csíknak a húsa mint étel’ ❖ Tsík káposztalévvel (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 506) | Kánturam, kánturam, mi jutott eszébe? Nagyon lágy már a csík a harmadik lébe (1851–1852 Sárosi Gyula 8404057, 215) | Mikor beteges voltál, borjuhússal csináltam meg a káposztatölteléket s vajjal főztem a csíkot (1900 Mikszáth Kálmán C3142, 146) | [A 17. században] a böjti időszakban halételek kerültek terítékre: főként csukát, kecseget, vizát, csíkot, süllőt és pisztrángot fogyasztottak (1992 Tóth István György CD17).

2. (rég) ’〈az ilyen édesvízi halakhoz hasonló testfelépítésű, kül. az ún. tengeri ingola fajba (Petromyzon marinus) v. ún. folyami ingola fajba (Lampetra fluviatilis) tartozó, megnyúlt, hengeres testű, szívótölcsérré fejlődött szájú, angolnaszerű hal megnevezéseként〉’ ❖ Orsó hal, firis, tsík; Lampetra, Petromyzon (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, 7) | Tsik, L. lampetra (1816 Vocabularium C1948, 82).

3. (rég) ’sertés torkában daganat, duzzadás formájában jelentkező betegség’ ❖ [Ha a disznónak] tſikja van: töt, ’s tzérnát vonny által, és vágd-ki (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 58) | egyik vagy másik Sertés már Csíkot kapott (1819 e. Nagyváthy János 8328016, 188) | csík = malacbetegség, abban nyilatkozik, hogy az ínyben az ér megtelik fekete vérrel (1894 Demjén Kálmán C5239, 288).

ÖU: hal~.

ÖE: ~fogás, ~kas, ~varsa.

Vö. CzF. csík¹; ÉrtSz. csík¹; SzólKm. csík¹; TESz. csík¹; ÉKsz. csík¹; SzT. csík¹; ÚMTsz. csík¹

csík¹ főnév 3A1
1.
ált. kis termetű, megnyúlt, többnyire hengeres testű, lárvákkal és férgekkel táplálkozó, fenéklakó édesvízi hal, amelynek szája körül 6–12 bajuszszál található, kül. az ún. réti csík fajba (Misgurnus fossilis) tartozó, akár 30 centiméteresre is megnövő hal, amelynek oldalát barna és okkersárga hosszanti sávok díszítik
[a csíkászok] jó el-menetellel tsíkokat fogván, egygy éjtſzaka, mikor meg-ſe gondolák, hirtelen vizzel környl-vétetének
(1780 Magyar Hírmondó)
A’ Tsik (cobitis fossilis, der Schlammpeitzker) motsáros helyeken szeret lakni
(1803 Szentgyörgyi József)
Nincs honn a mester. Csíkot fogni ment!
(1959 Jékely Zoltán)
A csíkok nyúlánk, hengeres testű halak, sőt közülük egyeseknek féreg formájuk van
(1969 Urania állatvilág ford.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként) (Áll)
〈ilyen édesvízi halak fajainak elnevezésében nemi névi elemként〉
Kövi csík. Cobitis barbatula L.Linnaeus
(1887 Herman Ottó)
hegyi csík (Cobitis montana Vladykov)
(1933 Az állatok világa ford.)
Kőfúró csík Sabanejewia aurata
(1995 Magyarország állatvilága)
1b.
az ilyen édesvízi halak vmelyikének, kül. az ún. réti csíknak a húsa mint étel
Tsík káposztalévvel
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Kánturam, kánturam, mi jutott eszébe? Nagyon lágy már a csík a harmadik lébe
(1851–1852 Sárosi Gyula)
Mikor beteges voltál, borjuhússal csináltam meg a káposztatölteléket s vajjal főztem a csíkot
(1900 Mikszáth Kálmán)
[A 17. században] a böjti időszakban halételek kerültek terítékre: főként csukát, kecseget, vizát, csíkot, süllőt és pisztrángot fogyasztottak
(1992 Tóth István György)
2. (rég)
〈az ilyen édesvízi halakhoz hasonló testfelépítésű, kül. az ún. tengeri ingola fajba (Petromyzon marinus) v. ún. folyami ingola fajba (Lampetra fluviatilis) tartozó, megnyúlt, hengeres testű, szívótölcsérré fejlődött szájú, angolnaszerű hal megnevezéseként〉
Orsó hal, firis, tsík; Lampetra, Petromyzon
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
Tsik, L.Latine ’latinul’ lampetra
(1816 Vocabularium)
3. (rég)
sertés torkában daganat, duzzadás formájában jelentkező betegség
[Ha a disznónak] tſikja van: töt, ’s tzérnát vonny által, és vágd-ki
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
egyik vagy másik Sertés már Csíkot kapott
(1819 e. Nagyváthy János)
csík = malacbetegség, abban nyilatkozik, hogy az ínyben az ér megtelik fekete vérrel
(1894 Demjén Kálmán)
ÖU: halcsík
ÖE: csíkfogás, csíkkas, csíkvarsa
Vö. CzF. csík¹; ÉrtSz. csík¹; SzólKm. csík¹; TESz. csík¹; ÉKsz. csík¹; SzT. csík¹; ÚMTsz. csík¹

csík² fn 3A1 (/nyj)

’hosszúra metélt (főtt) tészta’ ❖ [Tiszán innen:] Metéllt tsík [Dunán túl:] Metét (1788 Kis magyar frazeológia C3795, 152) | Franciaországban kölesből v. árpalisztből vaj hozzátétele mellett, tejjel vagy vizzel tésztát gyúrnak, abból csíkot készítenek (1897 PallasLex. CD02) | Spenótot főzött aznap [Zsuzsi] és mákos csíkot (1915 Gárdonyi Géza C1823, 241) | Gömörben önálló kifőtt tésztának késsel vágták a metélt alakú, csík nevű tésztát (1997 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF. csík¹; ÉrtSz. csík¹; TESz. csík¹; ÉKsz. csík¹; ÚMTsz. csík¹

csík² főnév 3A1 (/nyj)
hosszúra metélt (főtt) tészta
[Tiszán innen:] Metéllt tsík [Dunán túl:] Metét
(1788 Kis magyar frazeológia)
Franciaországban kölesből v.vagy árpalisztből vaj hozzátétele mellett, tejjel vagy vizzel tésztát gyúrnak, abból csíkot készítenek
(1897 PallasLex.)
Spenótot főzött aznap [Zsuzsi] és mákos csíkot
(1915 Gárdonyi Géza)
Gömörben önálló kifőtt tésztának késsel vágták a metélt alakú, csík nevű tésztát
(1997 Magyar néprajz)
Vö. CzF. csík¹; ÉrtSz. csík¹; TESz. csík¹; ÉKsz. csík¹; ÚMTsz. csík¹

csík³ fn 3A1

1. ’az alaptól színében v. felületében eltérő, hosszan futó vonal v. keskeny sáv (mint vminek a mintája v. vminek a maga után hagyott nyoma)’ ❖ A [tigris] ſzine világos-ſzeg, ſok fekete Tsíkokkal tarkázva (1798 Sándor István 7287083, 30) | [az ausztráliai bennszülöttek] fekete testükön mészszel csíkokat huztak (1854 Vasárnapi Újság ford. CD56) | Az égen […] a gépektől rajzolt csíkok bodor felhővé foszlanak szét (1944 Soproni Szemle CD52) | minden lomha lépésével egy-egy csíkot húzott maga után a jégvirágszegélyes út porában (1963 Rónay György 9573001, 243) | [az ún. fodorvászon egyes típusainál] fodrozódó csíkok bontják meg a sima alapot (1979 NéprajziLex. CD47) | egy piros-fehér-zöld csíkkal áthúzott papíron a felirat (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈vmely anyagból, dologból〉(levágott, letépett stb.) sávszerű darab’ ❖ [a nádpálca] héjából egy vékony csíkot hámoznak ki (1931 ZeneiLex. CD49) | A színes papírosokból hosszú, keskeny csíkokat vagdosott (1932 Kárpáti Aurél CD10) | Bizonyos falutípusokban […] a belső telekhez hosszú csíkban hozzá tartozik a szántóföld is (1977 NéprajziLex. CD47) | finom kelt tésztából mintegy 2 cm széles csíkokat vágnak, és ezt a tésztaszalagot kürtőskalácssütő-fára, dorongra tekerik fel (1997 Magyar néprajz CD47).

2a. (jelzőként) (ritk)(vhány) ilyen alakú darabnyi 〈dolog, tárgy〉’ ❖ A[z étel] tetejére két csík baconszalonnát teszünk (1997 Magyar Hírlap CD09) | Rég voltak állatok a negyedére vágott csík udvarban (1997 Magyar Hírlap CD09) | minden harmadik csík föld lóhere vagy lucerna (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

2b. (jelzőként) ’hosszú, keskeny 〈forma, alak〉’ ❖ Mácsik, vékonyra, csik formára metélt […] főtt tésztás étel (1895 PallasLex. CD02) | Primitív csík (ősi csík); a madarak és emlősök embrióin a velőbélcsatorna (canalis neurentericus) mögött keletkező csíkalakú sejttömeg (1922 RévaiNagyLex. C5711, 694) | A túlnyomóan csík alakban elhelyezett díszítményeknek sajátos belső tagolása van (1979 NéprajziLex. CD47).

2c. ’ilyen alakú eszköz’ ❖ [a vércukormérő] készülékhez tartozó vizsgálati csíkot is dotálja a társadalombiztosítás (1995 Magyar Hírlap CD09) | lázmérő csíkot ragasztott a homlokára (1996 Magyar Hírlap CD09).

2d. ’〈rangjelzésként:〉 egyenruhára varrt keskeny, színes szövetdarab’ ❖ az altiszti rendfokozatok szerint van kettős csík 3 csillaggal (1893 PallasLex. CD02) | [Sódar bácsi] a kabátja hajtókájára 3 kék csíkot varrt és azóta élen jár a munkában (1957 Benedek István 9041004, 59) | a tiszti rendfokozatokat az alsó karon különböző számú és vastagságú csíkokkal jelezték (1971 Fogarassy László CD52).

Ö: fény~, kereszt~, kondenz~, mágnes~, reklám~.

ÖU: föld~, füst~, hús~, tészta~, vászon~, vér~.

Vö. CzF. csík¹ · csik; ÉrtSz. csík²; SzólKm. csík²; TESz. csíkos; ÉKsz. csík²; SzT. csík²; ÚMTsz. csík²

csík³ főnév 3A1
1.
az alaptól színében v. felületében eltérő, hosszan futó vonal v. keskeny sáv (mint vminek a mintája v. vminek a maga után hagyott nyoma)
A [tigris] ſzine világos-ſzeg, ſok fekete Tsíkokkal tarkázva
(1798 Sándor István)
[az ausztráliai bennszülöttek] fekete testükön mészszel csíkokat huztak
(1854 Vasárnapi Újság ford.)
Az égen […] a gépektől rajzolt csíkok bodor felhővé foszlanak szét
(1944 Soproni Szemle)
minden lomha lépésével egy-egy csíkot húzott maga után a jégvirágszegélyes út porában
(1963 Rónay György)
[az ún. fodorvászon egyes típusainál] fodrozódó csíkok bontják meg a sima alapot
(1979 NéprajziLex.)
egy piros-fehér-zöld csíkkal áthúzott papíron a felirat
(1997 Magyar Hírlap)
2.
〈vmely anyagból, dologból〉 (levágott, letépett stb.) sávszerű darab
[a nádpálca] héjából egy vékony csíkot hámoznak ki
(1931 ZeneiLex.)
A színes papírosokból hosszú, keskeny csíkokat vagdosott
(1932 Kárpáti Aurél)
Bizonyos falutípusokban […] a belső telekhez hosszú csíkban hozzá tartozik a szántóföld is
(1977 NéprajziLex.)
finom kelt tésztából mintegy 2 cmcentiméter széles csíkokat vágnak, és ezt a tésztaszalagot kürtőskalácssütő-fára, dorongra tekerik fel
(1997 Magyar néprajz)
2a. (jelzőként) (ritk)
(vhány) ilyen alakú darabnyi 〈dolog, tárgy〉
A[z étel] tetejére két csík baconszalonnát teszünk
(1997 Magyar Hírlap)
Rég voltak állatok a negyedére vágott csík udvarban
(1997 Magyar Hírlap)
minden harmadik csík föld lóhere vagy lucerna
(2000 Horváth M. Ferenc)
2b. (jelzőként)
hosszú, keskeny 〈forma, alak〉
Mácsik, vékonyra, csik formára metélt […] főtt tésztás étel
(1895 PallasLex.)
Primitív csík (ősi csík); a madarak és emlősök embrióin a velőbélcsatorna (canalis neurentericus) mögött keletkező csíkalakú sejttömeg
(1922 RévaiNagyLex.)
A túlnyomóan csík alakban elhelyezett díszítményeknek sajátos belső tagolása van
(1979 NéprajziLex.)
2c.
ilyen alakú eszköz
[a vércukormérő] készülékhez tartozó vizsgálati csíkot is dotálja a társadalombiztosítás
(1995 Magyar Hírlap)
lázmérő csíkot ragasztott a homlokára
(1996 Magyar Hírlap)
2d.
〈rangjelzésként:〉 egyenruhára varrt keskeny, színes szövetdarab
az altiszti rendfokozatok szerint van kettős csík 3 csillaggal
(1893 PallasLex.)
[Sódar bácsi] a kabátja hajtókájára 3 kék csíkot varrt és azóta élen jár a munkában
(1957 Benedek István)
a tiszti rendfokozatokat az alsó karon különböző számú és vastagságú csíkokkal jelezték
(1971 Fogarassy László)
ÖU: földcsík, füstcsík, húscsík, tésztacsík, vászoncsík, vércsík
Vö. CzF. csík¹ · csik; ÉrtSz. csík²; SzólKm. csík²; TESz. csíkos; ÉKsz. csík²; SzT. csík²; ÚMTsz. csík²

Beállítások