dél¹ fn 5B 

1. ’az az időpont, amikor a Nap látszólagos napi pályájának legmagasabb pontjához ér, nappali 12 óra, ill. az e körüli időszak, a nappal középső szakasza’ ❖ A [vadászattal töltött] reggel ekképpen múlik vérengezve, Délre ki-ki hazafordul nevetkezve (1772 Bessenyei György¹ CD01) | A minden állatokba és plántákba új életet lehellő tavasz elérkezik március 21. napján, éppen délkor, midőn t. i. a Nap a Kos-jegyet eléri (1819 Fazekas Mihály 8138068, 38) | Spisics csak egy délt ’s néhány délesti órákat töltött nálam; de még is volt mit tanulnom beszélgetéséből (1845 Kis János¹ 8240004, 196) | rekkenő a nyári dél (1880 Vajda János 8503046, 54) | Majdnem délig dolgoztam, tegnap déltől fogva (1936 József Attila 1158005, 259) | szombaton délben 12 órakor (1963 Kölkedi István CD52) | Mikor kinyitotta a szemét, már rég elharangozták a delet (1985 Grendel Lajos 1060003, 318).

1a. (egysz 3. sz-ű birt. szjellel, -re raggal, hsz-szerűen) (rég v. nyj) ’ezen időpontra, ill. időszakra, déltájra’ ❖ Déllére Weissenau felöll ujra ki ütöttek a’ Frantziák (1793 Bécsi Magyar Merkurius C0342, 323) | nem lelém a kancellárt sem, kit Bécs felől csak délére vártanak (1832 Kölcsey Ferenc 8253056, 347) | kevés buza vót előttök, sokan vótak, déllére le akarták aratni (1949 Magyar Nyelvőr C6001, 289).

2. ’Vmely ebben az időpontban, ill. napszakban szokásos tevékenység, jelenség, dolog.’

2a. ’az ekkor sorra kerülő (fő)étkezés, ebéd, ill. annak ideje’ ❖ Barátom, én azért jöttem, hogy ma délre vendéged legyek (1813 Katona József 8226002, 98) | ma délre kiván is főzni a’ muszje [= monsieur]? (1829 Fogarasi Nagy Pál 8326001, 5) | délben csak hideget evett (1922 Keleti Márton CD10) | [a módosabb gazda] sem fogyaszt mást délre, mint főzeléket s kenyeret (1937 Féja Géza 9138003, 99) | Maradt egy kis pörkölt délről. Megmelegítem (1974 Dobozy Imre 9110001, 39).

2b. (nyj) ’erre az étkezésre készített, ill. ekkor fogyasztott étel(sor)’ ❖ Úgy látom, már megették a délt, jegyző uram (1874 Berczik Árpád 8049003, 46) | Jól esött e dél? (1910 Magyar Nyelv C5852, 378) | [a lányok adnak a táncmulatságon zenélő] cigánynak ételt, mindenik felváltva egy étkezést, dílt, vacsorát, éfélt és frustokot (1960 Kresz Mária C6385, 96).

2c. (átv is) ’az ebben a napszakban rendszeresen tapasztalható ragyogó napsütés, verőfény’ ❖ Edgy ortza boríthat én rám setét éj-félt, Edgy űzheti azt el, edgy deríthet rám Délt! (1787 Főldi János CD01) | Fényes délre hozza értelmünk hatarit (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 58) | az Igazság délt szl (1815 Kis János¹ 8240007, 6) | raknak négy szép magas máglyát édes-füstű ritka füvekből s fényük mint a nagy erős dél, beragyogja a négy tájat (1939 Weöres Sándor 9788060, 10).

3. (kissé rég, átv is) ’〈égitestek (látszó) mozgásában:〉 a pálya azon pontja, amelynél az égitest áthalad a délkörön, ill. ahol a látóhatár felett a legmagasabban áll; zenit’ ❖ [a fiatalon elhunyt Orczy Istvánt] mint feljövő napját a nemzet úgy nézte, S érte sohajtásait az Úrhoz intézte. Néki másként tetszett! s azért bús végzése Nem engedte, légyen délre jöhetése (1785 Batsányi János C0883, 10) | Midőn ezen a’ karikán [ti. a délkörön] vann a’ tsillag, akkor legmagaſſabnak tetſzik, ’s azt mondgyuk róla, a’ délen vann, p. o. a’ nap (1809 Varga Márton 8510001, 9) | midőn a nap a delet meghaladja (1882 Győrffy József² 8169003, 150) | Az izzó nap fönt délen áll már (1912 Lányi Viktor ford.–Wagner¹ CD10).

3a. (rendsz. birtokszóként) (vál) ’vminek a csúcspontja, ill. tetőfoka’ ❖ A magyar Démocritus életének délig való része (1791 Andrád Sámuel 7008001, 6) | [1743-ban] a jezsuiták hatalma s tekintélye delén túl volt (1878 Hegedüs Lajos CD57) | köszöntjük az alkotó férfikor deléhez ért Szeder Jánost (1941 Nemzeti Figyelő 2135001, 3) | [Az 1950-es években az új írónemzedék tagjai] a hasonló indulású – akkor már pályájuk, életük delén túljutott vagy éppen elhunyt – írókat, például Tamásit, Szabó Pált, Gelléri Andor Endrét követték (1990 Pomogáts Béla CD53).

ÖE: ~abroncs, ~felé, ~fény, ~harang, ~harangszó, ~közép.

Vö. CzF. ~, délben, delenként, délfelé, délig, délre; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. dél¹; SzT. dél¹; ÚMTsz. dél¹, délére

dél² fn 24B6 (földrajzi megjelölésként, ill. földrajzi nevekben)  D

1. (jelzőként is) (Föld is) ’〈a négy fő égtáj egyikeként:〉 az ún. égi meridián és a horizont két metszéspontja közül a délpont irányába eső, az északkal ellentétes égtáj’ ❖ [a hegy] körül lévö sürü Tölgyes egy Amfitheatrum forma kerekséget mútat, tsak Dél felöl lévén nyilás rajta (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer 7293003, 22) | dél irányú völgy (1873 Orbán Balázs CD22) | a török sereg vad futásban menekült dél felé (1913 Szekfű Gyula 9652001, 89) | Arccal K felé fordulva jobb kéz felől van D, bal kéz felől É, hát mögött NY (1993 BibliaiLex. CD1207).

2. (közép- és felsőfokban is) ’az erre eső irány(ban levő hely)’ ❖ éjſzakról ’s délrl keveredve süvltnek Téli ſzelek, ’s hoznak puſzta mezkre havat (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 10) | Órion szép csillagait ezen hónap [ti. február] estéin, délen előttünk találjuk (1827 Fazekas Mihály 8138076, 59) | az egyenlítőtől délre (1844 Bocsor István 8061003, 3) | kinyitottak egy délnek néző ablakot (1879 Jókai Mór CD18) | Davoust két hadosztállyal […] megkezdte a támadást a legdélrefekvőbb Bagration-sánc ellen (1941 Bánlaky József CD16) | A Cserhát-Mátra-Bükk tömbje – több száz kilométerrel délebbről – 18–15 millió évvel ezelőtt került mai helyére (1997 Magyarország földje CD05).

2a. (tulajdonnévszerűen is) ’a Földnek v. vmely földrésznek, tájnak, országnak ebbe az irányba eső(, melegebb éghajlatú) része, ill. annak lakossága’ ❖ Ha a’ ſojom madár égig emelkedik, […] Délnek és Eſzaknak roppant orſzágain Repit (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 20) | Olaszország egységesitésének történelmében a Markáknak és Umbriának a pápától elfoglalásával szerzette meg Cavour annak lehetségét, hogy a dél az éjszakkal egyesülhessen (1894 e. Kossuth Lajos CD32) | Az Észak és Dél háboruja alatt az amerikai sajtó hatalmas lendületet vett (1910 Délmagyarország 2103001, 11) | [Belső-Ázsia] elhelyezkedéséből adódóan már a történelmi idők kezdetén kapcsolatot jelentett kelet és nyugat, illetve az észak és dél között futó kereskedelmi útvonalak szempontjából (1998 Természet Világa CD50).

ÖE: ~francia, ~mutató, ~német, ~olasz, ~oldal, ~orosz, ~sziget.

Sz: délső.

Vö. CzF. ~, délfelé, délnek, délre; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz. dél²; SzT. dél; ÚMTsz. dél²