délvidék fn 3B8

1. (gyakr. birtokszóként) ’〈vmely országban, tartományban:〉 délen fekvő táj, terület’ ❖ Oroszország délvidékein apró mérgesbogarak jelentek meg (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Roubaud] a délvidéken született, Plassansban (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536004, 7) | a tartomány [ti. Bukovina] éjszaki részében lakó zsidók gyöngébb testalkatúak, mint a délvidékén honosak (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [A huszita tanoktól] fertőzve voltak a kolostorok, fertőzve a polgárság, a köznép s az urak egy része, nemcsak Csehország körül, hanem a magyar délvidéken is (1983 Cs. Szabó László 9093002, 152).

1a. (tulajdonnévként is) ’a történelmi Magyarországnak a nagyrészt a mai Szerbiában, Horvátországban, ill. Romániában fekvő legdélibb területe’ ❖ A magyar kormány a szerbek mozgalmának megfékezésére a délvidéken katonai táborokat állított fel (1848 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Maga a familia [ti. a Gombulovics család], mint a nevéből is látható, le való volt a délvidékre (1893 Tömörkény István 8493003, 268) | Erdély, a Felvidék, a Délvidék és Nyugatmagyarország fölött már látszottak a feléjük nyúló idegen karmok (1936 Szabó Dezső 9623007, 11).

2. ’délen, kül. a Földközi-tenger térségében található táj, terület’ ❖ Hozhatok ma kedvet, Dél-vidékről zöldet és madár dalt! (1872 Lukács Ödön C2943, 73) | [a szikipacsirta] igazi hazája a délvidék sivatagjai és az ázsiai szteppék (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Velencében az olasz renaissance képei és a délvidék színeinek ragyogása hatott [ifjabb Storno Ferenc] alkotó tevékenységére (1972 Becht Rezső CD52).

Sz: délvidéki.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

délvidék főnév 3B8
1. (gyakr. birtokszóként)
〈vmely országban, tartományban:〉 délen fekvő táj, terület
Oroszország délvidékein apró mérgesbogarak jelentek meg
(1860 Vasárnapi Újság)
[Roubaud] a délvidéken született, Plassansban
(1895 Zempléni P. Gyula ford.Zola)
a tartomány [ti. Bukovina] éjszaki részében lakó zsidók gyöngébb testalkatúak, mint a délvidékén honosak
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[A huszita tanoktól] fertőzve voltak a kolostorok, fertőzve a polgárság, a köznép s az urak egy része, nemcsak Csehország körül, hanem a magyar délvidéken is
(1983 Cs. Szabó László)
1a. (tulajdonnévként is)
a történelmi Magyarországnak a nagyrészt a mai Szerbiában, Horvátországban, ill. Romániában fekvő legdélibb területe
A magyar kormány a szerbek mozgalmának megfékezésére a délvidéken katonai táborokat állított fel
(1848 Kossuth Lajos összes munkái)
Maga a familia [ti. a Gombulovics család], mint a nevéből is látható, le való volt a délvidékre
(1893 Tömörkény István)
Erdély, a Felvidék, a Délvidék és Nyugatmagyarország fölött már látszottak a feléjük nyúló idegen karmok
(1936 Szabó Dezső)
2.
délen, kül. a Földközi-tenger térségében található táj, terület
Hozhatok ma kedvet, Dél-vidékről zöldet és madár dalt!
(1872 Lukács Ödön)
[a szikipacsirta] igazi hazája a délvidék sivatagjai és az ázsiai szteppék
(1933 Az állatok világa ford.)
Velencében az olasz renaissance képei és a délvidék színeinek ragyogása hatott [ifjabb Storno Ferenc] alkotó tevékenységére
(1972 Becht Rezső)
Sz: délvidéki
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások