díszeleg tn ige 7b7 díszelg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben) (rég)
1. (/vál) ’〈vmely (tetszetős, ill. értékes, becses) tárgy v. dolog〉 díszként, ékességként, ill. feltűnően, jól látható módon van vhol’ ❖ most ím ennek helyén diszelg utcza mentiben épitve egy igen csinos városi épület (1833 Jelenkor C0225, 90) | Az ungvári várpalota főbejárata felett ma is ott díszelg a Drugethek kőbe vésett hét madaras czímere (1875 Századok CD57) | A kék frakkon sárga pitykék díszelegnek (1926 Krúdy Gyula CD54) | [Franciaországban] manapság már csak olyan [hitel]kártyát bocsátanak ki, amelyen chip is díszeleg (1998 Figyelő CD2601).
1a. (gúny) ’〈vmely tárgy, dolog〉 oda nem illő, ill. a szépérzéket bántó módon van jelen, látható vhol; éktelenkedik’ ❖ [a szeplők] a hórihorgas ur arcán diszelegtek (1876 Csiky Gergely C0799, 76) | A körözött gonosztevő mellképe díszelgett ott [ti. a címlapon] (1898 Jakab Ödön C2196, 115) | elolvadásukig idén is az utak mentén díszelegnek majd a szennytől elfeketedett hókupacok (1995 Magyar Hírlap CD09) | Az asztalterítőn megszáradt ételmaradékok díszelegnek (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. (-val/-vel ragos bővítménnyel) (átv is) ’vmivel ékeskedik, ill. kitűnik vmi, vki’ ❖ Nézz egy virágokkal díszelgő mezőre (1813 Helmeczy Mihály ford.–Eckartshausen C2056, 204) | [a néptribunok] olly tekintélylyel diszelgenek, mit Nem tűrhet a nemesség (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare C3503, 205) | arany pilés bokrétával diszelgő vőlegény (1869 Orbán Balázs CD22) | örök igazságaid sincsenek, amikkel évezredekig díszelegtél és vígasztaltad magad (1931 Illyés Gyula CD10) | [az édességek] Walt Disney-rajzzal díszelgő kínálódobozban kínálják magukat a gyerekeknek (1997 Magyar Hírlap CD09).
3. (gúny is) ’tetszetős, szép öltözékben (hivalkodva) mutatkozik, pompázik vhol’ ❖ Diszelegni, diszelgni; paradieren, prangen (1834 Szófüzér C2854, 16) | Előttem nem annyira a nemzeti öltöny tünt fel, melyben a 200-at meghaladó vendégek, férfiak és nők, fiatalok és öregek, átalában diszelegtek (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Az volt a szerencsétlennek az ő nagy tragikuma, hogy díszelegni, pompázni szeretett. Feltűnni a többi maga és más fajtájú előtt. Öltözködni, cifrán, nagyon öltözködni szeretett a szegény Csicsóné (1901 Ady Endre CD0801) | [a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételeinek köszönhetően] a sportágak vezetői díszeleghettek az elegáns páholyokban (1995 Magyar Hírlap CD09).
3a. (átv is) ’olyan állapotban v. helyzetben van vmi, hogy szépsége, díszessége megmutatkozik’ ❖ Zord éjre szebb nap tündöklött elém, Diszelg a’ mit vágyam sejte, vára: Melly idvezítő szenvedésim ára! (1822 Kovacsóczy Mihály C2571, 176) | Tiszta napfényben díszelgett a’ hegy (1833 Nefelejcs C3314, 153) | téreink, miknek díszelegniök kellene a jólétben, elhagyottak, szegények és némák (1881 Madarász József 8282007, 299) | A főépület már teljes pompájában díszeleg, a szárnyak még felújításra várnak (1997 Magyar Hírlap CD09).
4. (Kat) ’〈fegyveres alakulat (tagja) kül. díszszemlén:〉 ünnepélyesen felsorakozik, vonul, ill. díszmenetet mutat be, hajt végre’ ❖ A’ polgár katonaság folyvást gyakorlatokat tart, hogy zászlószentelési ünnepélyén minél rendszeresben [= rendezettebben] diszeleghessen (1844 Pesti Hírlap CD61) | A debreczeni lovas nemzetőrség […] nemcsak diszelegni, de vitézül harczolni is tud (1896–1898 Gracza György CD45) | a dolgozók meleg szeretettel ünnepelték a munkásőrök díszelgő alakulatát is, amelynek tagjai katonás fegyelemmel, nyílegyenes sorokban vonultak el a tribünök előtt (1961 Magyar Nemzet ápr. 6. C4799, 4).
J: díszlik.
Vö. CzF. díszelėg · díszelg · diszelg; ÉrtSz.; TESz. dísz; ÉKsz.