dögös melléknév 15C
1. (rég)
(tömeges) halált okozó 〈betegség〉, ill. ilyen betegséggel fertőzött, azt terjesztő
4 adat
1a. (rég v. nyj)
beteg(es), erőtlen 〈ember(i test)
4 adat
2. (rég)
oszlásnak indult tetem jellegzetes szagára emlékeztető, büdös, émelyítő 〈szag〉
2 adat
3. (biz)
izgalmat keltő, érdekes 〈dolog〉
4 adat
3a. (biz)
csábítóan csinos, szexis (öltözetű) 〈személy, kül. nő〉, ill. ilyen személyre jellemző, érzékien kihívó (szándékú) 〈öltözék, megnyilvánulás〉
3 adat
Sz: dögösség
Vö. CzF.; TESz. dög; SzT.; ÚMTsz.; ÉKsz.²