dörög ige 7c1dürög (rég) , dörg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég, vál)

1. tn (alany n. is) ’〈viharfelhős égbolt villámlás hatására, ill. villám〉 erőteljes, mély, dübörgő hangot ad’ ❖ Iſtenink ſzóllanak Királyunkba mindég, Ezeknek trónusán fénylik, ’s drg az Ég (1772 Bessenyei György¹ C1076, 59) | messziről már dörg a villám (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Még mindig zuhogott és dörgött a mennybolt (1933 Karinthy Frigyes 9309058, 58) | ingem, gatyám átnedvesedett, ömlött az eső, dörgött és villámlott (1986 Nádas Péter 9466003, 221).

2. tn ’〈tűzfegyver〉 elsülve, ill. 〈tűzfegyverből leadott lövés(ek sorozata)〉 ismételten v. huzamosan erős, csattanó hangot ad’ ❖ A’ jelre mindjárt is az ágyúk dürögtek (1793 Gvadányi József C1940, 204) | ropogott a fegyver, dörgöttek az ágyuk (1849 Március Tizenötödike C4809, 167) | egy keresztutcából egyszerre dörgő sortüzelés roppan szemközt vele (1853 Jókai Mór CD18) | puskalövések dörögtek körülötte (1930 Móricz Zsigmond CD10) | Dörögnek a coltok [= revolverek], vágtatnak a paripák (1998 Új Könyvek CD29).

3. tn ’〈vminek, kül. vmihez ütődő, csapódó tárgynak, dolognak, zajos járműnek a hangja〉 nagyon erősen hangzik’ ❖ egy sebesen hömpölygő Eufrátes úgy dörög le felé, mint ha egy országos hordó hengeredne le mennyekből a’ pokolba (1796 Kisfaludy Sándor 8243054, 326) | Dörgő taps következék erre minden felül (1834 Vajda Péter 8504006, 111) | A két hintó itt dörgött már a park töltésén (1877 Jókai Mór C2272, 23) | mögöttem dörögve roskadnak le az izzó gerendák (1931 Sárközi György 9587012, 313) | Dörg a zajló jég arrébb a Dunán (1936 Illyés Gyula 9274120, 294) | Odább dörög, puffog a traktor (1952 Simon István 9601026, 18).

3a. ’〈hangszer〉 ilyen hangot képezve, ill. 〈zene〉 ilyen hangzást keltve szól’ ❖ Szépen rajzolta ő […] az ágyúkot dörgő fagóttyával (1804 Verseghy Ferenc CD01) | És zúg dörögve rémítőn A kürt ismét Lehel kezén (1842 Petőfi Sándor C3508, 283) | dörg a zene (1922 Révész Béla CD10) | Verd a dobot, hadd dörögjön! (1969 Szemlér Ferenc ford.–Catina 9655003, 123).

3b. ’〈épület, tér(színforma), felület〉 a benne v. rajta kiadott, ill. általa visszavert hangtól erősen, mélyen (és tompán) zeng, döng’ ❖ Túl a Száván dürög Belgrád’ erss Vára (1794 Farkas András C1688, 115) | A’ Dardanellák’ bérczei dörgenek (1807 Berzsenyi Dániel 8054063, 75) | És dörög, és reng a’ kapu sok szakadatlan ütéstől (1828 Vörösmarty Mihály 8524175, 23) | Egyszerre a kis utcák dörgenek. […] Éji őrmenet (1924 Kosztolányi Dezső C2752, 246) | Az ablakok dörögve visszhangozták a dalt (1958 Magyar Nemzet szept. 7. C0354, 9).

4. tn ’〈vkinek a hangja v. vmely megnyilatkozása〉 nagy hangerővel szól’ ❖ akkor is dörg Szóval Anyám […] felettem Szemrehányásokat mondott (1794 Kármán József² 7165022, 189) | Bella! – kezdé lassu mély hangon, mi utóbb dörgött – te viszonyunkat évek óta ösmered (1848 Életképek C0107, 746) | A nap szép volt, gyönyörű őszben lobogtak a zászlók és dörögtek a szónoklatok (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. tn ’(haragból) erőteljes hangon v. erélyes stílusban beszél, ill. (ellen)véleményét, utasítását stb. ilyen hangon v. stílusban fejezi ki’ ❖ egészen kifakadt a’ Mufti, és nagy dörögve igy szólla: Hát Mahomédet hazugnak tartod-é? (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2516, 42) | „Veszszen el Bethlemnek minden kisdede!” Dörg sátánhangon a király (1857 Tárkányi Béla József 8465019, 178) | Nem a bűnökről és az erényről dörög keményen, mint Ferencz páter (1910 Ady Endre C0532, 43) | dörögtek az ultraortodox zsidók, amikor Tel-Aviv 25 éves transzszexuális szirénjét jelölték Izrael képviseletére az Eurovíziós Dalfesztiválra (1998 Magyar Hírlap CD09).

4b. ts ’〈szót〉 erőteljes v. erélyes hangon kiált, ill. 〈mondanivalót, kül. fenyegetést, kritikát, utasítást〉 ilyen hangerővel v. stílusban fejez ki’ ❖ tiſztátalanságokat és gorombaságokat se dörögjenek (1793 Verseghy Ferenc ford.–Horatius 7373026, 64) | Ki dörgi itt az én uram’ nevét? (1838 Vörösmarty Mihály 8524408, 325) | „Nem kell megijedni, cukibaba”, dörögte egy férfihang édeskésen (1962 Boldizsár Iván 9066001, 256) | mekkora ügyet csináltak a republikánusok patkányából! – dörgik a konzervatívok (2000 Magyar Hírlap CD09).

4c. tn vkire dörög ’indulatos, helyreutasító hangon szól vkihez, rivall vkire’ ❖ „Elég, merész szív! […] Nyugasztalódj’ belső világodon: Örökségűl tünderi álmokat, Nem földi jót, adának istenid.” Így dörge rám küzdőre egy hideg, Egy vak szokáson szentesült erő (1821 Kisfaludy Károly 8242001, 56) | Ez olyan nyers hangon volt mondva, amilyennel az apa a munkásaira dörgött (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 127) | a gazdagok meg inkább Amerikából hozatnának papot maguknak. Módosat, gyülekezetit, aki nem dörög rájuk (1999 Magyar Hírlap CD09).

4d. ts vkire dörög ’〈szidalmat, átkot stb.〉 erőteljes v. erélyes hangon mond vkire, intéz vkihez’ ❖ – Tehát mégis zsivány vagy gazember. Dörgé rá az öreg úr (1845 Gaal József 8149006, 327) | Szörnyű átkot dörög szegény fejemre (1880 Dobsa Lajos C0667, 292) | filippikákat dörgött a kritikusokra, akik nem, vagy nem kellő mélységgel foglalkoztak tárca- vagy novellaköteteivel, regényeivel (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: menny~.

ÖU: le~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

dörög ige 7c1
dürög 7c6 (rég)
dörg (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég, vál)
1. tárgyatlan (alany n. is)
〈viharfelhős égbolt villámlás hatására, ill. villám〉 erőteljes, mély, dübörgő hangot ad
Iſtenink ſzóllanak Királyunkba mindég, Ezeknek trónusán fénylik, ’s drg az Ég
(1772 Bessenyei György¹)
messziről már dörg a villám
(1859 Vasárnapi Újság)
Még mindig zuhogott és dörgött a mennybolt
(1933 Karinthy Frigyes)
ingem, gatyám átnedvesedett, ömlött az eső, dörgött és villámlott
(1986 Nádas Péter)
2. tárgyatlan
〈tűzfegyver〉 elsülve, ill. 〈tűzfegyverből leadott lövés(ek sorozata) ismételten v. huzamosan erős, csattanó hangot ad
A’ jelre mindjárt is az ágyúk dürögtek
(1793 Gvadányi József)
ropogott a fegyver, dörgöttek az ágyuk
(1849 Március Tizenötödike)
egy keresztutcából egyszerre dörgő sortüzelés roppan szemközt vele
(1853 Jókai Mór)
puskalövések dörögtek körülötte
(1930 Móricz Zsigmond)
Dörögnek a coltok [= revolverek], vágtatnak a paripák
(1998 Új Könyvek)
3. tárgyatlan
〈vminek, kül. vmihez ütődő, csapódó tárgynak, dolognak, zajos járműnek a hangja〉 nagyon erősen hangzik
egy sebesen hömpölygő Eufrátes úgy dörög le felé, mint ha egy országos hordó hengeredne le mennyekből a’ pokolba
(1796 Kisfaludy Sándor)
Dörgő taps következék erre minden felül
(1834 Vajda Péter)
A két hintó itt dörgött már a park töltésén
(1877 Jókai Mór)
mögöttem dörögve roskadnak le az izzó gerendák
(1931 Sárközi György)
Dörg a zajló jég arrébb a Dunán
(1936 Illyés Gyula)
Odább dörög, puffog a traktor
(1952 Simon István)
3a.
〈hangszer〉 ilyen hangot képezve, ill. 〈zene〉 ilyen hangzást keltve szól
Szépen rajzolta ő […] az ágyúkot dörgő fagóttyával
(1804 Verseghy Ferenc)
És zúg dörögve rémítőn A kürt ismét Lehel kezén
(1842 Petőfi Sándor)
dörg a zene
(1922 Révész Béla)
Verd a dobot, hadd dörögjön!
(1969 Szemlér Ferenc ford.Catina)
3b.
〈épület, tér(színforma), felület〉 a benne v. rajta kiadott, ill. általa visszavert hangtól erősen, mélyen (és tompán) zeng, döng
Túl a Száván dürög Belgrád’ erss Vára
(1794 Farkas András)
A’ Dardanellák’ bérczei dörgenek
(1807 Berzsenyi Dániel)
És dörög, és reng a’ kapu sok szakadatlan ütéstől
(1828 Vörösmarty Mihály)
Egyszerre a kis utcák dörgenek. […] Éji őrmenet
(1924 Kosztolányi Dezső)
Az ablakok dörögve visszhangozták a dalt
(1958 Magyar Nemzet szept. 7.)
4. tárgyatlan
〈vkinek a hangja v. vmely megnyilatkozása〉 nagy hangerővel szól
akkor is dörg Szóval Anyám […] felettem Szemrehányásokat mondott
(1794 Kármán József²)
Bella! – kezdé lassu mély hangon, mi utóbb dörgött – te viszonyunkat évek óta ösmered
(1848 Életképek)
A nap szép volt, gyönyörű őszben lobogtak a zászlók és dörögtek a szónoklatok
(2000 Magyar Hírlap)
4a. tárgyatlan
(haragból) erőteljes hangon v. erélyes stílusban beszél, ill. (ellen)véleményét, utasítását stb. ilyen hangon v. stílusban fejezi ki
egészen kifakadt a’ Mufti, és nagy dörögve igy szólla: Hát Mahomédet hazugnak tartod-é?
(1776 Kazinczy Ferenc ford.Bessenyei)
„Veszszen el Bethlemnek minden kisdede!” Dörg sátánhangon a király
(1857 Tárkányi Béla József)
Nem a bűnökről és az erényről dörög keményen, mint Ferencz páter
(1910 Ady Endre)
dörögtek az ultraortodox zsidók, amikor Tel-Aviv 25 éves transzszexuális szirénjét jelölték Izrael képviseletére az Eurovíziós Dalfesztiválra
(1998 Magyar Hírlap)
4b. tárgyas
〈szót〉 erőteljes v. erélyes hangon kiált, ill. 〈mondanivalót, kül. fenyegetést, kritikát, utasítást〉 ilyen hangerővel v. stílusban fejez ki
tiſztátalanságokat és gorombaságokat se dörögjenek
(1793 Verseghy Ferenc ford.Horatius)
Ki dörgi itt az én uram’ nevét?
(1838 Vörösmarty Mihály)
„Nem kell megijedni, cukibaba”, dörögte egy férfihang édeskésen
(1962 Boldizsár Iván)
mekkora ügyet csináltak a republikánusok patkányából! – dörgik a konzervatívok
(2000 Magyar Hírlap)
4c. tárgyatlan vkire dörög
indulatos, helyreutasító hangon szól vkihez, rivall vkire
„Elég, merész szív! […] Nyugasztalódj’ belső világodon: Örökségűl tünderi álmokat, Nem földi jót, adának istenid.” Így dörge rám küzdőre egy hideg, Egy vak szokáson szentesült erő
(1821 Kisfaludy Károly)
Ez olyan nyers hangon volt mondva, amilyennel az apa a munkásaira dörgött
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
a gazdagok meg inkább Amerikából hozatnának papot maguknak. Módosat, gyülekezetit, aki nem dörög rájuk
(1999 Magyar Hírlap)
4d. tárgyas vkire dörög
〈szidalmat, átkot stb.〉 erőteljes v. erélyes hangon mond vkire, intéz vkihez
– Tehát mégis zsivány vagy gazember. Dörgé rá az öreg úr
(1845 Gaal József)
Szörnyű átkot dörög szegény fejemre
(1880 Dobsa Lajos)
filippikákat dörgött a kritikusokra, akik nem, vagy nem kellő mélységgel foglalkoztak tárca- vagy novellaköteteivel, regényeivel
(1998 Magyar Hírlap)
ÖU: ledörög
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások