dúcol¹ ts ige 1a

’〈építményt, falat〉 (ferdén elhelyezett) gerendákkal, rudakkal, pallókkal alulról v. oldalról (ideglenesen) alátámaszt, megtámaszt’ ❖ Szétágazó, hatalmas gerendákra van alapozva, amelyek erősen közrefogják s ducolják minden oldalról a torony oszlopait (1907 Malonyay Dezső CD07) | [az építésvezető] folyamatosan dúcoltatta ácsaival a keskeny árkot (1985 Gömöri János CD52) | favázzal dúcolt vájatból mintegy 45 köbméter földet termeltek ki (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: alá~.

Vö. CzF. duczol · dúczol, duczoltat · dúczoltat; ÉrtSz.; TESz. dúc¹; ÉKsz.

dúcol¹ tárgyas ige 1a
〈építményt, falat〉 (ferdén elhelyezett) gerendákkal, rudakkal, pallókkal alulról v. oldalról (ideglenesen) alátámaszt, megtámaszt
Szétágazó, hatalmas gerendákra van alapozva, amelyek erősen közrefogják s ducolják minden oldalról a torony oszlopait
(1907 Malonyay Dezső)
[az építésvezető] folyamatosan dúcoltatta ácsaival a keskeny árkot
(1985 Gömöri János)
favázzal dúcolt vájatból mintegy 45 köbméter földet termeltek ki
(1997 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. duczol · dúczol, duczoltat · dúczoltat; ÉrtSz.; TESz. dúc¹; ÉKsz.

dúcol² ts ige 1a (rég v. nyj)

’〈kisgyermeket〉 ringat, babusgat’ ❖ a gyermek sírt, Rynn Tamás addig hizelge neki, karjain duczolva s apró danácskákat dúdolva neki, míg elaludt (1856 Jókai Mór C2252, 63) | Búzavirág szeme aggva, sejtve nézi, A komor ember hogy dúczolja, beczézi (1891 Lipcsey Ádám C2917, 85) | dúcol: dédelget (1915 Magyar Nyelvőr C5972, 287) | A rívós gyereket ma is a karjába veszi, dúcolja, vagyis a két karján lötyögteti, himbálgatja, rázogatja (1943 Kiss Lajos¹ C5807, 36).

Vö. CzF. duczoltat · dúczoltat; SzT. ducoltat; ÚMTsz. dúcol¹, dúcoltat

dúcol² tárgyas ige 1a (rég v. nyj)
〈kisgyermeket〉 ringat, babusgat
a gyermek sírt, Rynn Tamás addig hizelge neki, karjain duczolva s apró danácskákat dúdolva neki, míg elaludt
(1856 Jókai Mór)
Búzavirág szeme aggva, sejtve nézi, A komor ember hogy dúczolja, beczézi
(1891 Lipcsey Ádám)
dúcol: dédelget
(1915 Magyar Nyelvőr)
A rívós gyereket ma is a karjába veszi, dúcolja, vagyis a két karján lötyögteti, himbálgatja, rázogatja
(1943 Kiss Lajos¹)
Vö. CzF. duczoltat · dúczoltat; SzT. ducoltat; ÚMTsz. dúcol¹, dúcoltat

Beállítások