dalszerző fn és mn 1C

I. fn

1. (könnyedebb) énekes zenemű dallamának (és szövegének) szerzője’ ❖ Az Academie royal de musique mennyiszer a dalmü adatik, a költő dalszerzőnek annyiszor fizet 500 fr. (1837 Szemere Bertalan C3942, 203) | [Szénfy Gusztáv] egyike volt a 40-es évek legjelentősebb dalszerzőinek, többek között Petőfi (l. o.) első megzenésítőinek (1931 ZeneiLex. CD49) | Minthogy Abélard nemcsak nagyszerű gondolkodó, hanem tehetséges költő és dalszerző is volt, szerelmes énekei ugyancsak segítették abban, hogy hamarosan meghódítsa a fiatal lányt. Abélard-nak Héloïse-hoz költött szerelmi énekeit akkoriban város-, sőt országszerte dalolták (1978 Kulcsár Zsuzsanna 1087001, 126) | Dankó Pista (1858–1903) szegedi cigányprímás, kora legnépszerűbb dalszerzője több mint 500 nótát szerzett (1999 Új Könyvek CD29).

2. (kissé rég) ’lírikus, költő’ ❖ Poët. Dal tev, Dal szerz, Dal készít (1808 Sándor István C1536, 194) | ti dalszerzők nem leltek a’ jelenben annyi színvegyületet, annyi sötéttisztát, annyi fénykört (1826 Kölcsey Ferenc C2794, 139) | A frissebb költeményekben a dalszerző keveset elmélkedik, kedveskedő szókkal szólítja meg szerelmesét, rövidebb sorokból rakja össze strófáit (1931 Pintér Jenő CD44).

II. mn

’énekes zeneművet, ill. lírai költeményt szerző 〈személy〉, rá jellemző v. vele kapcs. 〈dolog〉’ ❖ [Balassi Bálint] e nyolcz énekét […] maga foglalja össze, mint egy hangulatának, egy dalszerző kedvének termékeit (1899 Erdélyi Pál CD55) | A vitézi énekek igricéből meg lett történetíró, újságíró, publicista, regényíró, költő, opera- és dalszerző komponista, zongorista, hegedűs, cigány- és opera-zenekari tag, karmester és – szedő meg hangjegyvéső (1908 Bresztovszky Ernő CD10) | Voltaképen a népdalok jó része is úgy keletkezett, hogy a diákságukat végző, híresebb nótás nemesúrfiak és teológusok – a falu földesurai, papjai, tanítói, jegyzői – otthon is folytatták dalszerző mesterségüket, dallamaik átszálltak a nép ajkára, a falu legényei és leányai a maguk természetes tehetsége szerint javítgattak szövegeiken (1931 Pintér Jenő CD44) | [Egressy Béni] népies dalszerző erejét társával együtt szerencsésen kapcsolta bele a magyar műzenébe (1933 Pintér Jenő CD44) | Már [zsengéiben] megmutatja oroszlánkörmeit a dalszerző tehetség [ti. Petőfi] (Vándordalok, Vendég, 1841) (1965 Pándi Pál CD53).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

dalszerző főnév és melléknév 1C
I. főnév
1.
(könnyedebb) énekes zenemű dallamának (és szövegének) szerzője
Az Academie royal de musique mennyiszer a dalmü adatik, a költő dalszerzőnek annyiszor fizet 500 fr.frank
(1837 Szemere Bertalan)
[Szénfy Gusztáv] egyike volt a 40-es évek legjelentősebb dalszerzőinek, többek között Petőfi (l. o.lásd ott) első megzenésítőinek
(1931 ZeneiLex.)
Minthogy Abélard nemcsak nagyszerű gondolkodó, hanem tehetséges költő és dalszerző is volt, szerelmes énekei ugyancsak segítették abban, hogy hamarosan meghódítsa a fiatal lányt. Abélard-nak Héloïse-hoz költött szerelmi énekeit akkoriban város-, sőt országszerte dalolták
(1978 Kulcsár Zsuzsanna)
Dankó Pista (1858–1903) szegedi cigányprímás, kora legnépszerűbb dalszerzője több mint 500 nótát szerzett
(1999 Új Könyvek)
2. (kissé rég)
lírikus, költő
Poët. Dal tev, Dal szerz, Dal készít
(1808 Sándor István)
ti dalszerzők nem leltek a’ jelenben annyi színvegyületet, annyi sötéttisztát, annyi fénykört
(1826 Kölcsey Ferenc)
A frissebb költeményekben a dalszerző keveset elmélkedik, kedveskedő szókkal szólítja meg szerelmesét, rövidebb sorokból rakja össze strófáit
(1931 Pintér Jenő)
II. melléknév
énekes zeneművet, ill. lírai költeményt szerző 〈személy〉, rá jellemző v. vele kapcs. 〈dolog〉
[Balassi Bálint] e nyolcz énekét […] maga foglalja össze, mint egy hangulatának, egy dalszerző kedvének termékeit
(1899 Erdélyi Pál)
A vitézi énekek igricéből meg lett történetíró, újságíró, publicista, regényíró, költő, opera- és dalszerző komponista, zongorista, hegedűs, cigány- és opera-zenekari tag, karmester és – szedő meg hangjegyvéső
(1908 Bresztovszky Ernő)
Voltaképen a népdalok jó része is úgy keletkezett, hogy a diákságukat végző, híresebb nótás nemesúrfiak és teológusok – a falu földesurai, papjai, tanítói, jegyzői – otthon is folytatták dalszerző mesterségüket, dallamaik átszálltak a nép ajkára, a falu legényei és leányai a maguk természetes tehetsége szerint javítgattak szövegeiken
(1931 Pintér Jenő)
[Egressy Béni] népies dalszerző erejét társával együtt szerencsésen kapcsolta bele a magyar műzenébe
(1933 Pintér Jenő)
Már [zsengéiben] megmutatja oroszlánkörmeit a dalszerző tehetség [ti. Petőfi] (Vándordalok, Vendég, 1841)
(1965 Pándi Pál)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások