daróc fn és mn 3A
I. fn
’(színezetlen) gyapjúból készült durva, vastag, nemezszerű posztó’ ❖ Péntek nagyonn értett a’ többek között gyenge fahártyából darótzot készíteni (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 308) | Az én köpönyegem nints darótzból (1810 Farkas András 7041008, 57) | Daróc. Festetlen cigára vagy cákolygyapjuból [= rackagyapjúból] készült szövet, melylyel nálunk a földművesek ruházkodnak. […] Darócnak nevezik továbbá a festett cigára v. durva posztógyapjuból készült szövetet is […]. Ezen szövetek felülete is nemezült s ezért vizhatlanok (1893 PallasLex. CD02) | rossz gebét [adtak el] jó paripa helyett, durva darócot fínom kelme helyett (1936 Veres Péter 9771027, 301).
a. (Népr is) ’ebből az anyagból készült ruhadarab, kül. az erdélyi paraszti viselet részét képező, kabátszerű felsőruha’ ❖ kankó [=] szr, darótz […], szr-dolmány, dolmány (1784 Kisded szótár C0815, 44) | A férfiak öltözete: a nők által háznál szőtt gyapjuposztóból készitett ujjas, mellyet czondrának vagy darócznak neveznek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Kalotaszegen panyókára vetve hordják a „csonkát”, a „darócot” (1907 Malonyay Dezső 8292004, 52) | Az egykori kabátféle szűr és az ugyancsak kabátféle daróc közötti különbséget ma már nem ismerjük (1991 Magyar néprajz CD47) | kék-fehér vagy szürke-fehér darócba öltöztetett foglyok (2000 Szita Szabolcs CD58).
b. ’ebből a posztóból való pokróc’ ❖ Sok szép ész s gyönyörű elme raboskodik A szalmás kalibák durva daróczain (1840 k. Édes János C0213, 324) | A szegény ember … szalmaágyán daróczczal takarózik (1853 Vahot Imre C4633, 200) | [Szemjon apja] behozott egy nagy, ócska darócot, és betakarta vele mindjobban kihűlő feleségét (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418004, 68).
II. mn
1. (összetételek előtagjaként is) ’ebből az anyagból készült 〈ruhadarab〉’ ❖ tſak darótz ümeg, ſzr-ködmen, […] a’ te rendedhez ill öltözetek (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 51) | ruhám, ha darócz is, csak fázni ne hagyjon! (1814 Kis János¹ ford.–Horatius 8240031, 105) | Azelőtt rendesen daróczfejkötő hegyiben viselték a kalapot, mai napság gyakran a fekete selyem fejkendő fölött (1890 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Boldog Margit napjának minden órájában az ő égi szerelmére, Krisztusra gondolt, darócruhát hordott, nem fésülködött és nem mosdott (1911 Kuncz Aladár CD10) | daróc rabruha (1979 Illyés Gyula 9274062, 482).
2. (rég) ’durva, faragatlan, közönséges 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉’ ❖ Többi darócz beszédeire önnek hallgatok (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | egyenes lelkű, de … darócz ember (1856 Nevessünk! C4368, 183) | darócz modorban (1862 Vas Gereben C4383, 71) | A francia selymes „cochonnerie” [= disznóság, trágárság], ha szellemes, engem nem riaszt vissza, akár Aristophanes; de a polgári daróc-disznólkodás undorító (1908 Laczkó Géza CD10).
ÖE: ~kabát, ~köntös, ~köpeny, ~ruha.
Vö. CzF. darócz¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. daróc¹