denominális mn 2A9 (Nyelvt)

’névszói alapszóból történő 〈szóképzés〉 v. névszói alapszóhoz járuló 〈képző〉, ill. ilyen képzés eredményeként létrejött, névszóból képzett 〈származékszó〉’ ❖ [a neheztel szóban] a -t-l deverbális, nem denominális képző (1876 Magyar Nyelvőr C5943, 416) | A névszóképzést […] két részre szoktuk osztani, a szerint, amint névszóból vagy igéből képezzük az új névszót (denominális és deverbális névszóképzés) (1916 RévaiNagyLex. C5710, 446) | [a kegyes szó] olyan denominális származéknak látszik, mint szemes, véres, széles (1926 Magyar Nyelv C5846, 234) | Névszóból igét képző képzők (denominális verbumképzők) (2000 Keszler Borbála C6282, 315).

Vö. IdSz.

denominális melléknév 2A9 (Nyelvt)
névszói alapszóból történő 〈szóképzés〉 v. névszói alapszóhoz járuló 〈képző〉, ill. ilyen képzés eredményeként létrejött, névszóból képzett 〈származékszó〉
[a neheztel szóban] a -t-l deverbális, nem denominális képző
(1876 Magyar Nyelvőr)
A névszóképzést […] két részre szoktuk osztani, a szerint, amint névszóból vagy igéből képezzük az új névszót (denominális és deverbális névszóképzés)
(1916 RévaiNagyLex.)
[a kegyes szó] olyan denominális származéknak látszik, mint szemes, véres, széles
(1926 Magyar Nyelv)
Névszóból igét képző képzők (denominális verbumképzők)
(2000 Keszler Borbála)
Vö. IdSz.

Beállítások