diffúzió fn 1A
1. (Kém) ’egyenetlen összetételű v. különböző töménységű anyagokban a molekuláris részecskék önálló mozgása során létrejövő spontán elegyedés v. kiegyenlítődés folyamata’ ❖ Átömlés (diffuzió), vagy szétömlés alatt értjük az egymással közvetetten v. közvetett érintkezésben levő gázok (légnemek) azon tulajdonságát, melynél fogva egymásba áthatolni és igy egyenletes keveréket alkotni törekszenek (1893 PallasLex. CD02) | Az ammoniaoldatból a levegőn, diffuzió folytán, az ammonia egy része elég gyorsan elillan, huzamos forralással pedig a vízből tökéletesen kiűzhető (1911 RévaiNagyLex. C5697, 554) | A növények anyagfelvétele csökkenti az ionkoncentrációt a rhizoszférában, de a tömegáramlás és a diffúzió következtében a gyökér mégis állandóan érintkezik a létfontosságú tápanyagok oldatával (1995 Természet Világa CD50) | a kémiai ingerületátvivő anyagok a sejtek közötti térben diffúzióval tovaterjedve a felszabadulás helyétől távol levő sejteken helyet foglaló jelfogókon (receptorokon) fejtik ki hatásukat (2000 Természet Világa CD50).
2. (ritk, Fiz) ’fénysugaraknak egyenetlen, érdes felületről való szabálytalan visszaverődése’ ❖ Diffúzió, optikai értelemben a fény szétszóródása valamely finoman érdes, nem csiszolt felületen (1912 RévaiNagyLex. C5701, 542) | A szabálytalan, minden irányban történő fényvisszaverődés neve diffuzió (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 32).
3. (Népr is) ’kultúrelem(ek)nek, -jelenség(ek)nek egyik helyről a másikra történő elterjedése, szétszóródása’ ❖ [a babona] alulról szivárgott fel, éppúgy, mint a népdal. A Naumann-teóriát tehát olyképen kell helyesbítenünk, hogy az alsóbb és felsőbb osztályok között állandó diffúzió áll fenn, és pedig kölcsönösen hatnak egymásra állandóan (1935 Holló Domokos C6945, 32) | Minthogy a cselekmény és a hozzá fűződő szöveg ezen az óriási területen igen kis variabilitást mutat, nehéz kérdés, hogy egy helyen keletkezett rítus diffúziójáról van-e szó, vagy pedig több helyütt külön keletkezett, hasonló varázscselekményről (1981 Dömötör Tekla 1039007, 165) | A mediterrán civilizációkban (mindenekelőtt a császárkori Rómában) ritka kulináris örömöket szereztek az Indiából importált magvak főzetével, ám a diffúzió lassú volt, az Alpoktól északra csak a 14–16. században kezdett terjedni édes kásaként a rizs (1997 Hoffmann Tamás CD58).
4. (kissé vál) ’vmely egésznek (apró) részekre történő szétbomlása, tagolódása’ ❖ Az utolsó évtizedek társadalmi és politikai diffúziója (1937 Erényi Gusztáv CD10) | [A 16. században az oroszországi nemesség] privilegizált és zárt réteggé alakult, ami azonban nem jelentette azt, hogy a társadalmi diffúzió elkerülte volna, hiszen egyesek elszegényedtek, míg a különböző hivatalnokok (prikáz-emberek) bekerültek a nemesek közé (1995 Kurunczi Jenő CD58) | A Kommunista Párt azonban mégiscsak homogén volt, jóval egységesebb a többi pártnál. Minden eszmei diffúziónál erősebb kötőanyagot jelentett az a fanatikus meggyőződés, hogy csakis az ő pártjuk alkalmas és hivatott az ország újjáépítésére és vezetésére (1996 Litván György CD17).
ÖE: ~sebesség.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.