dimenzionál ts ige 1a (vál)

’méretében, mértékében, jellegében megszab, ill. méretét, jelentőségét felnagyítva, eltúlozva meghatároz vmit’ ❖ A cselekmény, a történet szerelem és halál fundamentumára épül, de ahol történik és ahogy történik, azt a regény betétrésze dimenzionálja (1985 Radnóti Sándor 1127001, 257) | tulajdonképpen túlzottan dimenzionálva van ennek a pótköltségvetésnek az ügye (1993 Országgyűlési Napló CD62) | Nem lenne helyes, ha azt a feszültséget […] az oktatók és a diákok közötti konfliktussá próbálná dimenzionálni a kormány (1997 Országgyűlési Napló CD62) | Anélkül, hogy a jelenséget kozmikus méretűvé óhajtanám dimenzionálni (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: túl~.

Vö. IdSz.; ÉKsz.².

dimenzionál tárgyas ige 1a (vál)
méretében, mértékében, jellegében megszab, ill. méretét, jelentőségét felnagyítva, eltúlozva meghatároz vmit
A cselekmény, a történet szerelem és halál fundamentumára épül, de ahol történik és ahogy történik, azt a regény betétrésze dimenzionálja
(1985 Radnóti Sándor)
tulajdonképpen túlzottan dimenzionálva van ennek a pótköltségvetésnek az ügye
(1993 Országgyűlési Napló)
Nem lenne helyes, ha azt a feszültséget […] az oktatók és a diákok közötti konfliktussá próbálná dimenzionálni a kormány
(1997 Országgyűlési Napló)
Anélkül, hogy a jelenséget kozmikus méretűvé óhajtanám dimenzionálni
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. IdSz.; ÉKsz.²

Beállítások