dobás fn 4A
1. ’a dob igével kifejezett cselekvés’ ❖ Jactus […] hajítás, lökés, dobás, lövés; ein Wurf, das Werfen, der Schuss (1818 Márton József¹ C3043, 1612. hasáb).
2. (Sp is) ’〈vmely sportág, játék v. időtöltés mozzanataként:〉 vminek az eldobása’ ❖ A falraugratósnál a lapdát rézsut a földre dobjuk úgy, hogy az a dobás irányával egy szöget képezve a falra ugorjon (1878 Hamary Béla 8178001, 7) | Ha a dobás a csípőmagasságon alól levő pontból, a kéznek alsó tartásával veszi kezdetét, akkor emelő dobás történik (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 10) | néha kilencet ütnek egy dobásra a kuglizóban (1929 Krúdy Gyula CD54) | a forgómozgásos dobásoknál a dobás irányának látása, a szer fogása, tapintása mellett különösen jelentős az egyensúly érzékelése (1983 Bíróné Nagy Edit 1018003, 199).
2a. ’a hajító mozgás olyan végrehajtása, hogy az elhajított tárgy megcéloz (és megüt) vkit, vmit’ ❖ Dobása pompásan talált, a tarkatollú jószág feje rögtön lekókadt (1845 Kis János¹ 8240002, 22) | a métásoknak czélt tévesztett dobásai (1885 Porzsolt Lajos 8375003, 57) | Volt az udvarunkon egy körtefa, annak egyik kiugró ágán himbálózott egy gyönyörű körte, amely egyik oldalán már kívánatosan sárgult. Szemet vetettem rá és egy darab fával próbáltam lehajigálni az ágról. Valamennyi dobásomat elvétettem (1932 Nagy Endre CD10) | A dobás remekül sikerült. Éppen a csőre elé került a maroknyi morzsa… (1970 Bernáth Aurél 9052002, 19).
2b. (rég, Sp is) ’elhajított tárgy’ ❖ A főispányi lak ablakai béhajigáltattak, az erkélyre jött főispány kővel mellbe dobatott, a második dobást kezeiknek eleibe vetésével fogták fel a körülállók (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a dobás a koporsót érte (1856 Szigeti József 8445003, 77) | A középütt álló hol egyik, hol a másik dobó felé futkos, a szerint, a mint a labdát vagy elkapni, vagy a dobást kikerülni igyekszik (1885 Porzsolt Lajos 8375002, 29) | [kuglizáskor] Laci dobásai a deszka végén ugrottak félre s bámulatos pontossággal szökdécseltek el a két szélső bábu közt (1928 Németh László² 9485038, 213) | A dobás éppen csak súrolta az emberdúvadak egyikét (1937 Szentiványi Jenő 1145003, 124).
3. (Sp is) ’〈olyan sportág(ak összefoglaló) neveként v. olyan tevékenység megnevezéseként, amelyben vmely (sport)eszköz minél messzebbre hajítása a cél〉’ ❖ Dobás (torna). A dobásnál vagy vasgolyót, vagy gömbölyüre megmunkált, esetleg, hogy a dobás nehezebbé tétessék, szegletesre faragott követ v. korongot (a régi diszkoszt) használnak (1893 PallasLex. CD02) | Az alapvető atlétikai mozgásformák – a futás, az ugrás, a dobás – már az ősember életében megjelentek (1987 Tények könyve CD37) | Az olimpiai sportágak közé tartozik többek között az atlétika, azon belül szerepel a dobás, amelynek további tagozódása a súlylökés, a gerelyhajítás, a diszkoszvetés és a kalapácsvetés (2000 Természet Világa CD50).
3a. ’〈teljesítményként:〉 az a távolság, amelyet egy elhajított sporteszköz megtesz’ ❖ Siránkozunk diszkoszvetőink negyvenméteres dobásain (1912 Halász Gyula CD10) | A világ idei legjobb eredményét érte el 91,82 méteres dobással a McDonald’s atlétikai játékokon Sheffieldben a cseh gerelyhajító Jan Zelezny (1994 Magyar Hírlap CD09) | Az orosz Olga Kuzenkova 68,14 méteres dobással új világcsúcsot ért el Moszkvában a női kalapácsvetésben (1995 Magyar Hírlap CD09).
4. ’〈(szerencse)játék mozzanataként:〉(több) dobókockának megrázás utáni kiszórása v. leejtése vmely sima felületre, ill. 〈ennek eredményeként:〉 a dobókocka v. dobókockák felső lapján található szám(ok összege)’ ❖ a két kocka 36 lehetséges dobása közül csak 4 ad 9-et (1897 PallasLex. CD02) | Négy ily koczkát egy fölfelé szélesedő pohárban […] összeráztak és egy táblán kiszórtak. Az volt a legjobb dobás, ha mind a négy lap különböző számot mutatott (1902 ÓkoriLex. CD28) | Néró abban lelte örömét, ha hihetetlen mennyiségű összegeket tehettek kockára. Így egy játékban négyszázezer sestertiust tett fel egy dobásra (1982 Gömöri János CD52).
5. (Sp) ’〈küzdősportokban:〉 az ellenfél olyan fokú megemelése, hogy testének egyetlen pontján sem érintkezik a talajjal’ ❖ A legjobb szobrát, a Harántdobást két egymásba markoló dzsúdózóról csinálta meg: abban az eldöntetlen pillanatban sejtetik őket az eldolgozatlan, nyers fémhasábok, amikor egy-egy lábujj hegyén állnak, egyensúlyi helyzetben, közvetlenül dobás előtt (1978 Lengyel Péter 9397001, 86) | [a férfi] mintha hanyatt esne, mint a birkózók dobáskor (1981 Tandori Dezső 9703001, 38) | A cselgáncsozó mindig arra törekszik, hogy ellenfelét a legrövidebb idő alatt a küzdelem feladására kényszerítse, ugyanakkor minden egyes fogás vagy dobás végrehajtása közben érzi a felelősséget ellenfele testi épségéért is (1984 SportLex. C7056, 179).
6. (biz) ’lehetőség, alkalom’ ❖ Még van egy dobása. Feljön a hegyre. Hozzám (1969 Mándy Iván 9420037, 543) | Szóval, azér egy ilyen dobást nem kell kizárni, hogy kimenni. És odakinn dolgozni (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 156) | A kifelé tartó generáció utolsó „dobásának” jósolt angliai EB-döntőt (1996 Magyar Hírlap CD09) | neked több dobásod nincs, bármiféle bűncselekményt elkövetsz, akkor az előzetes letartóztatás foganatosítható (2000 Országgyűlési Napló CD62).
7. (biz) ’eredmény, teljesítmény’ ❖ A Cinémémoire programján egyetlen felújított hangú film szerepelt, de az igazán nagy dobás volt: egy 1904-es phonoscène (fono-jelenet) – a klip őse –, amit még kronofonnal forgattak (1992 Barabás Klára ford. 2010012, 66) | amennyiben ezt a törvénytervezetet elfogadjuk és működni kezd, talán ez lesz a Kormány eddigi legjobb dobása, miután ez most már tényleg elő fogja segíteni a kisvállalkozói kedven túlmenően a tényleges vállalkozásokat (1993 Országgyűlési Napló CD62) | A Microsoft igazi nagy dobása azonban az úgynevezett irodai szoftverek honosítása, azaz több mint tucatnyi nyelvre való lefordítása volt az elmúlt időszakban (1994 Magyar Hírlap CD09) | az, hogy nominális értéken nagyjából szinten marad a konszolidált költségvetési hiány, az nem egy olyan nagy dobás, amitől a ’95-ös évet a fordulat éveként tudnánk majd számon tartani (1994 Országgyűlési Napló CD62).
Ö: be~, csípő~.
ÖE: ~mód.
Sz: dobási, dobásnyi.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.