domén fn 4D9 domain
1. (Inf) ’hálózati eszközök, ill. szolgáltatások névvel azonosított hierarchikus csoportja; tartomány’ ❖ Adott domainnel való összekapcsoláskor egyetlen megosztott jelszó áll rendelkezésre az állomány- és nyomtatóeléréshez (1998 Byte Magazin ford. CD38) | [az Internetszolgáltatók Tanácsa] elsősorban a Magyarország részére biztosított .hu domain alá tartozó nevek kezeléséről gondoskodik (2000 Magyar Hírlap CD09) | A hálózati csomópontokban elhelyezett kevés, de jól meghatározott építőkockával számtalan szolgáltatást – akár végpontok között, akár domainen belül – lehet nyújtani (2000 Byte Magazin ford. CD38).
1a. (sajtó) ’doménnév’ ❖ [a] listába fel kell venni a .hu (és esetleg a .HU és .Hu) domaineket (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a portál] kihasználja a domainek kínálta szójáték lehetőségét: önállóan a www.okta.to címen található meg (1999 Magyar Hírlap CD09) | jobban hangzó domainek dollármilliókért cserélnek gazdát (1999 Magyar Hírlap CD09) | a böngészőbe elég volt a domaint beírni, és egy nameserver [= névszerver, vagyis az IP-cím és a doménnév közötti fordítást, megfeleltetést végző számítógép vagy szoftver] máris elirányított minket a kívánt számítógépre. Ha hiszik, ha nem, de ez a kis címecske indította el az igazi robbanást az internet történetében (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. (Biol) ’a fehérjemolekula térbeli szerkezetében jól elkülöníthető, ált. önálló funkcionális jelentőséggel bíró rész’ ❖ a CD […] komplexből az autoimmunfolyamatokat elkerülendő csak a gp0120 kötődésért felelős „domain”-t építik a molekulába (1989 Fehér Ferenc 1046003, 33) | [a petesejt] sejten kívüli doménje olyan, mint egy vírus fúziós fehérjéje, a két plazmamembrán egymással fuzionál, és a spermium fejének tartalma a petesejtbe hatol (1996 Természet Világa CD50) | [a monomerek, vagyis az összekapcsolódásra képes, egyszerű molekulák térszerkezetében] van egy átmeneti domén is, melyhez az olyan rákellenes szerek is kapcsolódnak, mint például a tiszafából kivonható taxol (1998 Természet Világa CD50).
3. (Fiz) ’ferromágneses, ill. -elektromos kristály olyan tartománya, amelyben a dipólusok iránya azonos’ ❖ Ha az egykristály [= az ideális kristály, amelynek minden pontjában közelítőleg azonos a kristálysíkok, kristálytani tengelyek aránya] két ellentétes irányítású domainből áll, akkor a külső tér mágnesezésére fordított energia az előbbinek kb. a fele (1965 TermészettudományiLex. C6851, 161) | Az optikai tengely iránya az ún. direktorral v. irányvektorral jellemezhető. Azokat a makroszkópos tartományokat, amelyekben ez állandó, doméneknek nevezik (1978 MűszakiLex. C6241, 243) | Külső mágneses térrel a domének polarizációs irányait egy irányba lehet fordítani (pl. vas mágnesezése) (1998 MagyarNagyLex. C5819, 717).
Vö. IdSz.