drágás mn 15A12 (rég v. nyj)

1. (/irod) ’áruját v. munkáját magas áron, ill. sok pénzért kínáló 〈személy〉’ ❖ Ennek drágás fogadósnénak vagy tsaplárosnénak kellett lenni (1787 Andrád Sámuel C0618, 7) | Az öreg ur pedig haragudott mindenkire a piaczon; a vetemény és gyümölcsárus nőkre, a mesteremberekre, a fát és gabonát szállitó falusiakra, mert drágások, mert csalnak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | a legdrágásabb lakatos (1882 Tolnai Lajos C4191, 42) | Olyan a lakásunk, mint egy törékeny üvegedény, olyan, mint egy cirádás fafaragvány, mint egy műemlék drágás régiségkereskedő üzletében (1939 Szabédi László 9621019, 32).

2. (ritk) ’olyan 〈árucikk, munka v. szolgáltatás〉, amely (túl) sok pénzbe kerül, es. anyagilag előnytelen, nem kifizetődő’ ❖ Ezek [ti. a gyűrűk] igen drágások (1838 Vasárnapi Újság C0431, 386) | A’ birminghami vasút elég drágás, mert igen sok rajta a’ tunnel ’s viaduct (1844 Magyar Nyelvőr C6022, 365) | Az omnibusért 12 soust fizetni, hogy 6 sous-n egy nefelejtset vegyen, ez soknak drágás lehetett (1844 Petőfi Sándor ford.–Kock C3504, 6) | Az áros kimondja az árát [ti. az áruét]. A matolcsi: ugyan hagyja el mán, drágás! (1934 Luby Margit C6402, 31).

3. ’olyan 〈idő(szak) v. hely〉, amelyre a(z alapvető) szükségleti cikkek és szolgáltatások (túlságosan) magas ára jellemző’ ❖ a’ mostani drágás időkben (1811 Kazinczy Ferenc C2562, 31) | adóssággal terhelve lépett be a’ világ legdrágásabb városába (1844 Életképek C0100, 29) | Nincsenek arra nagy, drágás fogadók (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102002, 356).

Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.

drágás melléknév 15A12 (rég v. nyj)
1. (/irod)
áruját v. munkáját magas áron, ill. sok pénzért kínáló 〈személy〉
Ennek drágás fogadósnénak vagy tsaplárosnénak kellett lenni
(1787 Andrád Sámuel)
Az öreg ur pedig haragudott mindenkire a piaczon; a vetemény és gyümölcsárus nőkre, a mesteremberekre, a fát és gabonát szállitó falusiakra, mert drágások, mert csalnak
(1854 Vasárnapi Újság)
a legdrágásabb lakatos
(1882 Tolnai Lajos)
Olyan a lakásunk, mint egy törékeny üvegedény, olyan, mint egy cirádás fafaragvány, mint egy műemlék drágás régiségkereskedő üzletében
(1939 Szabédi László)
2. (ritk)
olyan 〈árucikk, munka v. szolgáltatás〉, amely (túl) sok pénzbe kerül, es. anyagilag előnytelen, nem kifizetődő
Ezek [ti. a gyűrűk] igen drágások
(1838 Vasárnapi Újság)
A’ birminghami vasút elég drágás, mert igen sok rajta a’ tunnel ’s viaduct
(1844 Magyar Nyelvőr)
Az omnibusért 12 soust fizetni, hogy 6 sous-n egy nefelejtset vegyen, ez soknak drágás lehetett
(1844 Petőfi Sándor ford.Kock)
Az áros kimondja az árát [ti. az áruét]. A matolcsi: ugyan hagyja el mán, drágás!
(1934 Luby Margit)
3.
olyan 〈idő(szak) v. hely〉, amelyre a(z alapvető) szükségleti cikkek és szolgáltatások (túlságosan) magas ára jellemző
a’ mostani drágás időkben
(1811 Kazinczy Ferenc)
adóssággal terhelve lépett be a’ világ legdrágásabb városába
(1844 Életképek)
Nincsenek arra nagy, drágás fogadók
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Vö. CzF.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások