drágaság fn 3A8

1. (birtokszóként) ’vminek drága volta’ ❖ az abraknak drágasága (1783 Magyar Hírmondó C0271, 516) | el ijedtem a’ könyv drágaságán, minthogy a’ két nem vastag darab huszonnégy forintokon árúltatik (1809 Horvát István 8186010, 398) | A munka erőnek Sárospatakon öregbítését tehát akadályozza egy részben a piac drágasága és rosszasága, mert a kettő együtt jár (1864 Erdélyi János² 8131103, 127) | nem ehettünk húst anélkül, hogy drágaságát atyánk ne emlegesse (1936 Gelléri Andor Endre CD10) | Drágaságuk ellenére is népszerűek a gázfűtéses otthonok (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (egysz-ban) ’aránytalanul magas árszint, áremelkedés, ill. az a gazdasági helyzet, amelyben az árucikkek ára a jövedelmi viszonyokhoz képest aránytalanul magas’ ❖ rizzd meg a’ Hazát Ellenség’ hadától, Oltalmazzd népeit bels ſzakadástól, Puſztúlást okozó dögös nyavalyától, Éhség drágaságtól, és minden gonoſztól (1772 Orczy Lőrinc C0794, 59) | a’ múltak havakra füzetésem nagyobbíttatását kérem. Ki élhetett el azok alatt 500. f. füzetésből egyedűl magából a’ mostani drágaság miatt Pest városában (1809 Horvát István 8186010, 399) | az áraknak még sokkal magasb fokra felszökését, sőt talán valódi drágaságot hittek bekövetkezendőnek (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 584) | Asszonyok és férfiak, egyaránt dologba járnak, hiszen szűkös a munkabér, nagy a drágaság és sok szájnak kell a kenyér (1942 Déli Hírlap 2121001, 2) | ahol a spekulánsok felverték az árakat, ott az állami kínálattal mérsékelnék a drágaságot (1999 Figyelő CD2601).

3. (rendsz. 1. sz-ű birt szjellel) ’〈kül. kisgyermek, ill. nő kedveskedő megnevezéseként v. megszólításaként〉’ ❖ Zárkány Napóleon engem szépen felpakolt, átküldött Kadártaihoz egy ajánló levél kíséretében, mely így hangzik: „Íme itt küldöm önnek anyámról öröklött utolsó drágaságomat, madame Corysande-t […]” (1875 Jókai Mór CD18) | Minden más férfiú fölrohant volna e kedves jeladás után az úrnő otthonába, hogy letérdepeljen a drágaság előtt (1913 Krúdy Gyula CD54) | a kisbaba, egyhónapos, csöpp drágaságunk hátára fordult egymaga (1981 Kerényi Grácia 9324004, 14) | gyere, drágaságom, kísérd el gyöngélkedő hitvesedet a patakparti kies virányra! (1987 Márton László 1107003, 137).

4. (rendsz. tbsz-ban) (vál, átv is)(különleges volta, es. ritkasága miatt) drága, értékes, becses dolog, holmi v. ékszer, kincs stb.’ ❖ E’ királyné tarta egy kertet magának, Éppen háta mellett királyi házának. Nagy kőkerítéssel ez körűlvétetett, Minden drágasággal megékesíttetett (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 184) | Itt, összeírva Kincs-, ékszer- s többi drágaságaim (1858 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | ha van a maga drágaságait készen és kínálva kínáló és meghódítható költő, úgy épen Ady az (1921 Földessy Gyula 9156001, 100) | Nemcsak könyv, kódex, nyomtatvány, ősnyomtatvány lehet cimélium [= különleges régiség, kincs, műkincs], de pl. kötéstábla, ritka illusztráció is. […] a Széchényi Könyvtár időnként a nagyközönségnek is bemutatja ezeket, közszemlére téve drágaságait (2000 Új Könyvek CD29).

Sz: drágasági, drágaságos.

Vö. CzF. ~, drágaságok; ÉrtSz.; TESz. drága; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

drágaság főnév 3A8
1. (birtokszóként)
vminek drága volta
az abraknak drágasága
(1783 Magyar Hírmondó)
el ijedtem a’ könyv drágaságán, minthogy a’ két nem vastag darab huszonnégy forintokon árúltatik
(1809 Horvát István)
A munka erőnek Sárospatakon öregbítését tehát akadályozza egy részben a piac drágasága és rosszasága, mert a kettő együtt jár
(1864 Erdélyi János²)
nem ehettünk húst anélkül, hogy drágaságát atyánk ne emlegesse
(1936 Gelléri Andor Endre)
Drágaságuk ellenére is népszerűek a gázfűtéses otthonok
(1997 Magyar Hírlap)
2. (egysz-ban)
aránytalanul magas árszint, áremelkedés, ill. az a gazdasági helyzet, amelyben az árucikkek ára a jövedelmi viszonyokhoz képest aránytalanul magas
rizzd meg a’ Hazát Ellenség’ hadától, Oltalmazzd népeit bels ſzakadástól, Puſztúlást okozó dögös nyavalyától, Éhség drágaságtól, és minden gonoſztól
(1772 Orczy Lőrinc)
a’ múltak havakra füzetésem nagyobbíttatását kérem. Ki élhetett el azok alatt 500. f.forint füzetésből egyedűl magából a’ mostani drágaság miatt Pest városában
(1809 Horvát István)
az áraknak még sokkal magasb fokra felszökését, sőt talán valódi drágaságot hittek bekövetkezendőnek
(1854 Gazdasági Lapok)
Asszonyok és férfiak, egyaránt dologba járnak, hiszen szűkös a munkabér, nagy a drágaság és sok szájnak kell a kenyér
(1942 Déli Hírlap)
ahol a spekulánsok felverték az árakat, ott az állami kínálattal mérsékelnék a drágaságot
(1999 Figyelő)
3. (rendsz. 1. sz-ű birt szjellel)
〈kül. kisgyermek, ill. nő kedveskedő megnevezéseként v. megszólításaként〉
Zárkány Napóleon engem szépen felpakolt, átküldött Kadártaihoz egy ajánló levél kíséretében, mely így hangzik: „Íme itt küldöm önnek anyámról öröklött utolsó drágaságomat, madame Corysande-t […]
(1875 Jókai Mór)
Minden más férfiú fölrohant volna e kedves jeladás után az úrnő otthonába, hogy letérdepeljen a drágaság előtt
(1913 Krúdy Gyula)
a kisbaba, egyhónapos, csöpp drágaságunk hátára fordult egymaga
(1981 Kerényi Grácia)
gyere, drágaságom, kísérd el gyöngélkedő hitvesedet a patakparti kies virányra!
(1987 Márton László)
4. (rendsz. tbsz-ban) (vál, átv is)
(különleges volta, es. ritkasága miatt) drága, értékes, becses dolog, holmi v. ékszer, kincs stb.
E’ királyné tarta egy kertet magának, Éppen háta mellett királyi házának. Nagy kőkerítéssel ez körűlvétetett, Minden drágasággal megékesíttetett
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Itt, összeírva Kincs-, ékszer- s többi drágaságaim
(1858 Szász Károly² ford.Shakespeare)
ha van a maga drágaságait készen és kínálva kínáló és meghódítható költő, úgy épen Ady az
(1921 Földessy Gyula)
Nemcsak könyv, kódex, nyomtatvány, ősnyomtatvány lehet cimélium [= különleges régiség, kincs, műkincs], de pl.például kötéstábla, ritka illusztráció is. […] a Széchényi Könyvtár időnként a nagyközönségnek is bemutatja ezeket, közszemlére téve drágaságait
(2000 Új Könyvek)
Sz: drágasági, drágaságos
Vö. CzF. ~, drágaságok; ÉrtSz.; TESz. drága; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások