duma¹ fn 6A 

1. (Tört) ’〈a középkori orosz fejedelemségekben, ill. a cári Oroszországban 1711-ig:〉 bojárokból álló fejedelmi v. cári tanács’ ❖ Alekszej cár alatt a duma lassankint elvesztette jelentőségét, a mennyiben a cárok bizonyos ügyeket a bojárok megkérdezése nélkül intéztek el (1893 PallasLex. CD02) | A fejedelmek a bojárok tanácsával, a „duma”-val kormányoztak (1936 Hajnal István CD42) | Unalom-űzőül Jendogurov duma-tag elbeszélte, hogy a bojárok miről csevegnek az állami dumában (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 330) | bojárok álltak a hadsereg, a központi és helyi közigazgatás, valamint a legfelső bíráskodás élén, ők alkották az uralkodó tanácsadó, végrehajtó és igazságszolgáltató szervét, a bojár dumát (1999 Szvák Gyula CD17).

2. (tulajdonnév részeként is) (Tört) ’〈a cári Oroszországban:〉 városi tanács, ill. (korlátozott jogokkal rendelkező) népképviseleti testület v. törvényhozó szerv’ ❖ Az 1870-ki orosz városi rendtartás szerint dumának a városi tanácsot nevezik (1893 PallasLex. CD02) | Az 1906-os törvény szerint ezután a törvényeket a cár és a duma együtt adják ki (1937 Iványi-Grünwald Béla CD42) | az értelmiség, a középrétegek és a munkásküldöttek parlamenti képviselői között korábban elképzelhetetlen konszenzus jött létre a háború idején az ország legfőbb törvényhozó szerve, az Állami Duma üléstermében (1991 Kun Miklós CD17).

2a. (ritk) ’e városi tanács székhelyéül szolgáló épület’ ❖ [Odesszában] a profán épületek közül kiválnak a pompás városi szinház (olasz renaissance-ízlésben) 1600 néző számára, a Voronzov-palota, az érseki palota, a városháza (duma) (1896 PallasLex. CD02).

3. (tulajdonnévszerűen, ill. tulajdonnév részeként is) (sajtó) ’〈1993-tól:〉 az orosz kétkamarás parlament alsóháza’ ❖ Jelcin a dumának javasolta Gerascsenkónak, az orosz központi bank elnökének felmentését (1994 Magyar Hírlap CD09) | [Borisz Jelcin] Szergej Kirijenkót nevezte meg hivatalos jelöltjeként a kormányfői posztra. Az Állami Dumának április 3-án kell szavaznia a jelöltről (1998 Figyelő CD2601) | Putyin mindössze három hét alatt megszerezte a Dumától az interkontinentális rakéták számát csökkentő Start II. megállapodás jóváhagyását (2000 Figyelő CD2601).

3a. ’az ennek székhelyéül szolgáló épület’ ❖ Az állami duma szomszédságában található Szovjetek Háza októberi termében fiatal és középkorú férfiak gyűltek össze (1995 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. duma¹; TESz. duma¹; ÉKsz. duma¹; IdSz. duma¹

duma² fn 6A (biz) 

’beszélgetés, társalgás, ill. ennek szövege v. tartalma’ ❖ Van benne valami „a gyermek ölbesimulása” s „a piszkebokrok felett libegő szitakötők” álmatagságából, és van, sokkal több, az éjszakai kávéházi „duma” rezignált álmatagságából (1926 Ignotus Pál CD10) | ő tudja, mikor keveredtek réti szavaim közé a pesti dumák (1933 Radnóti Miklós 9543022, 15) | hamarosan összeülhetnek egy kis békebeli dumára (1961 Magyar Nemzet okt. 27. C4799, 4) | csupán két kérdésről fogok most szólni a részletes „duma” helyett (1996 Országgyűlési Napló CD62).

a. (pejor) ’üres szócséplés(nek tartott fecsegés), ill. mellébeszélés, hanta’ ❖ elég volt a dumából: elvisz a néger barátnőjéhez vagy nem visz el? (1936 Hevesi András 9246003, 108) | Hagyjuk a dumát! […] nézett szigorúan az osztályvezető (1950 Horváth István C3634, 182) | – Duma, duma, a mindenit, dumaláda vagyok, tessék. Annyit beszélek, de annyi sokat beszélek, amennyit a tüdőm, a szám elbír (1982 Fejes Endre C6788, 462) | Azt szeretném, ha a dologról beszélnénk, mert ez az erkölcsös és az összes többi, ahogy ezt az aszfalton mondják, duma (1998 Országgyűlési Napló CD62).

b. (ritk) ’(jó) beszédkészség, ill. szövegelőképesség’ ❖ A vezérség elismerése valószínűleg nemcsak nagy testi erejének szól, de pesti svádájának, dumájának (1974 Ágh István–Bella István 2025040, 642) | kijönnek szaglászni megin – a kurva anyjukat – de megdumáljuk őket – van nekünk dumánk, bazmeg – mi ketten, mi? (1985 Spiró György 1143003, 518) | azt mondják, jó a dumám (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. duma²; TESz. dumál; ÉKsz. duma²; IdSz. duma²