ebéd fn 3B4
1. (átv is) ’déli, es. kora délutáni (fő)étkezés, ill. annak ideje’ ❖ Ebédjek el-múlik, mu’zikát kezdenek (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 9) | az ebéd alatt megérkezett Jakab (1872 Prém József 8377022, 109) | figyelmeztette, hogy délután öt órakor lesz az ebéd (1903 Rákosi Viktor 8387010, 29) | Ebédre korhelylevest, citromos, vöröshagymás kaviárpépet készítettek (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 144) | Vohus nem siet az ebéddel. Először kumiszt iszik, utána kukoricaolajjal leöntött tengeri algát eszik (1989 Kiss Ilona ford.–Voszlenszkij 2024014, 51).
1a. ’ehhez kapcsolódó, e köré szervezett (ünnepélyes) összejövetel, fogadás’ ❖ [A szultán] nem vár Nagy Divánnak mentegetésére, Veres zsinórkát [ti. selyemzsinórt] küld Basa’ ebédjére (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 10) | [a hívek egyesülete] a’ Szebeni Fő Consistorium Követjeinek fényes ebédet adott (1826 Hazai és Külföldi Tudósítások 8632003, 283) | A fogadóteremben már összegyültek a vendégek, akik hivatalosak a mai ebédre (1931 Kosztolányi Dezső 9359258, 223) | egy XVII. századi angol herceg ünnepi ebédjén különleges csemegeként tálalták a friss tealevélből készült salátát (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. ’déli, es. kora délutáni (fő)étkezésre készített, ill. annak során elfogyasztott étel(ek sora)’ ❖ [a délelőtti lovaglásnál a] teſt ingatáſa által a’ gyomor nagyon erſittetik és az ebéd meg-eméſztéſére ſokkal alkalmatoſabbá téttetik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 62) | ebédet főzettem az úrfi költségére (1823 Fogarasi Sámuel 7109009, 229) | a fiatal nő nem evett semmit az ebédből (1877 Vértesi Arnold 8520002, 86) | Akkor legjobb a kocsmába menni, amikor az ebéd íze még az embernek szájában van (1929 Krúdy Gyula CD54) | az üzemi konyhán kettő negyvenért kapott ebédet (1978 Lengyel Péter 9397002, 243).
3. (rég v. nyj) ’〈az étkezések rendjének eredeti, kettős szerkezetében az első, délelőtti étkezés, ill. a későbbi hármas szerkezetben a reggeli megnevezéseként〉’ ❖ Ebéd, fölöstököm (1838 Magyar tájszótár C6656, 102) | ebíd: reggeli (1914 Magyar Nyelv C5856, 459) | [az étkezések napi rendjének a 18. században kialakuló hármas szerkezetében] megjelenik az ebéd étkezésnévnek az új, a harmadikként belépett állandó napi étkezés, a „reggeli” megjelölésére való áttolódása is (1977 NéprajziLex. CD47) | A kettős tagolású étkezési rend első (délelőtti) étkezését a Székelyföldön és Beregben ebédnek nevezik (1977 NéprajziLex. CD47).
Ö: búcsú~, dél~, dísz~, est~, munka~.
ÖE: ~főzés, ~koszt, ~maradék, ~osztás, ~pénz, ~terem, ~véka, ~vendég, ~vivő.
Sz: ebédecske, ebédke.
Vö. CzF. ~, ebédkor; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.