ebédhordó mn és fn 1A

I. mn

1. ’ebéd szállítására haszn. 〈eszköz〉’ ❖ Ebéd hordó kosár (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 49) | Miért lógat a kezében ebédhordó edényt (1936 Népszava okt. 7. C7504, 6) | [Az edényhordó kendő] elnevezése változatos, a Mátra és a Bükk környékén poszrikos kendő, a Sajótól keletre és az É-Tiszántúlon komakendő, szórványosan a szervéta, szalvéta, kenyérruha, ebédhordó kendő név is előfordul (1977 NéprajziLex. CD47).

2. ’ebédet szállító 〈személy〉’ ❖ Az ebédhordó gyermekek az ebéd szünetében szedegetik a kalászt, próbálgatják a kötélcsavarást, kévekötést (1965 Szabó László³ C6994, 140) | Nyáron ehhez [ti. a napi kétszeri főzéshez] járul a reggeli-kora délelőtti ebédhordás. Az ebédhordó asszony vállon átvetett tarisznyában viszi a puliszkát (1995 Nyisztor Tinka C7128, 438).

II. fn

1. ’ebéd szállítására haszn. edény(ek együttese)’ ❖ két lány indult el a külvárosból bádog ebédhordóval (1926 Kassák Lajos 9314067, 63) | Egy kétrészes cserép ebédhordót is vittek magukkal, a benne lévő vízbe mártogatták a köcsögdudások az ujjaikat (2000 Gyurácz Ferenc CD36).

2. ’ebédet szállító személy’ ❖ Ebédhordónak egy leány is elég! (1855 Vas Gereben C4375, 395) | a folyosókon már ebédhordók zajongtak, szétosztva a kórtermekben a tartalmasabb vasárnapi ebédet (1979 Vészi Endre 9776030, 163).

Vö. CzF. ebédhordó¹, ebédhordó²; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

ebédhordó melléknév és főnév 1A
I. melléknév
1.
ebéd szállítására haszn. 〈eszköz〉
Ebéd hordó kosár
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Miért lógat a kezében ebédhordó edényt
(1936 Népszava okt. 7.)
[Az edényhordó kendő] elnevezése változatos, a Mátra és a Bükk környékén poszrikos kendő, a Sajótól keletre és az ÉÉszak-Tiszántúlon komakendő, szórványosan a szervéta, szalvéta, kenyérruha, ebédhordó kendő név is előfordul
(1977 NéprajziLex.)
2.
ebédet szállító 〈személy〉
Az ebédhordó gyermekek az ebéd szünetében szedegetik a kalászt, próbálgatják a kötélcsavarást, kévekötést
(1965 Szabó László³)
Nyáron ehhez [ti. a napi kétszeri főzéshez] járul a reggeli-kora délelőtti ebédhordás. Az ebédhordó asszony vállon átvetett tarisznyában viszi a puliszkát
(1995 Nyisztor Tinka)
II. főnév
1.
ebéd szállítására haszn. edény(ek együttese)
két lány indult el a külvárosból bádog ebédhordóval
(1926 Kassák Lajos)
Egy kétrészes cserép ebédhordót is vittek magukkal, a benne lévő vízbe mártogatták a köcsögdudások az ujjaikat
(2000 Gyurácz Ferenc)
2.
ebédet szállító személy
Ebédhordónak egy leány is elég!
(1855 Vas Gereben)
a folyosókon már ebédhordók zajongtak, szétosztva a kórtermekben a tartalmasabb vasárnapi ebédet
(1979 Vészi Endre)
Vö. CzF. ebédhordó¹, ebédhordó²; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások