együgyűség fn 3B8
1. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vki gyenge értelmi képességű, buta v. tanulatlan, műveletlen, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ bels tulajdonságai nem egyebek, hanem ſzolgái [!] félelem, oskolai tréfaság, és paraſzt egygység (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2515, 18) | nevetve beszéli az éhező palócz történetét, ki önkiéheztetésével akarta együgyüségében, Budát bevenni (1846 Pompéry János 8372001, 112) | [a virágnyelven beszélő nő] ravaszságán, valamint hallgatói együgyűségén bizony sokszor elkacagtam magam (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 26) | Hagyjátok el az együgyűséget, és […] járjatok az értelem útján! (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).
1a. ’gyenge értelmi képességre, butaságra valló, ill. tanulatlanságot, műveletlenséget tükröző megnyilvánulás, cselekedet stb., ill. vmely megnyilvánulásnak ilyen volta’ ❖ Nem ejthet az ember nagyobb – Sottist (együgyüséget)[, mint hogy egy méltatlan családdal barátkozik] (1793 Bethlen Imre ford.–Ayrenhoff C1110, 113) | Hogy a holtakról jót, sem rosszat ne szóllyunk, Régi együgyüség s ebbül ne tanullyunk (1794–1801 Bessenyei György¹ C1087, 154) | [a közbeszólás] primitív együgyűségével minden hosszadalmas czáfolatnál maróbb hatást gyakorolt a geniális báró fitogtató beszédjére (1854 Jókai Mór C2244, 374) | ki hiszi el, hogy Homeros-tól kezdve Dosztojevszkij-ig minden költő és író hülye volt és szánalmas együgyűségeket firkált[?] (1931 Révai József CD10) | a képzelődések, az agyrémek, az együgyűségek (1995 Természet Világa CD50).
1b. ’állatnak az a tulajdonsága, hogy oktalan, buta, ill. vmely állatnak ilyen volta’ ❖ az utszélen bámészkodó csiga együgyüségét (1921 Kahána Mózes 9291002, 6) | valaki vagy, magok csiráztatója, emberek álma, kicsi őzikék együgyüsége, szálerdők erős magosba-húzója, apró madarak énekeltetője (1930 Dsida Jenő CD01) | egy fiatal gerle röpül az ablakkeretre. […] Együgyűségében az asztalomra lódul (1967 e. Kassák Lajos 9314030, 33).
2. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vki életmódjában egyszerű, átlagos v. (gondolkodásában) tapasztalatlanul, ártatlanul naiv, ill. vkinek ilyen volta’ ❖ Virágzik nála [ti. a svájci népnél] kegyes egygység (1772 Orczy Lőrinc C0794, 43) | Ó, szent együgyüség, gyanutlan jámborság! (1883 Vajda János CD01) | falusi együgyűségünkben az élelmes városiak között (1943 Gyergyai Albert 9202013, 28) | [Ádám és Éva] nem tudták, hogy van jó és van rossz, boldog együgyűségben éltek (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. (ritk) ’ilyen tulajdonságra valló megnyilvánulás, cselekedet’ ❖ a’ Pósta-Mester két gyermekei nevettették-meg néha ártatlan egygyüségekkel (1789 Kazinczy Ferenc ford.–Kayser C2517, 249) | [a férjnek] ezek a szent, ezek az igazi élettársat oly igen jellemző együgyűségek jártak az eszében (1962 Népszabadság okt. 31. C4814, 6).
3. (kissé rég) ’az a tulajdonság, hogy vmi, kül. vmely alkotás egy v. kevés (alkotó)részből áll, fölépítését, szerkezetét tekintve nem bonyolult v. dísz(ítés), cifraság nélküli, közönséges, hétköznapi, ill. vminek ilyen volta’ ❖ Az ollyan együgyüséget ſzereti ez a’ Lélek, a’ mellyben nintsen ſemmi felesleg való pompa, tzifraság (1785 Göböl Gáspár 7121005, VII) | tsodálkozni kelletik [a híd] Architectúrájának ſzép együgyüségén (1793 Sándor István 7287043, 481) | A grammatikai finomságban az angol, grammatikai alkotványának együgyűsége mellett is, felűláll (1814–1815 Kölcsey Ferenc 8253047, 892) | Simplicitas, az Aestheticában együgység (1822 e. Tudományos mesterszókönyv C4429, 419) | A mintázás-beli egyszerűség, együgyűség mellett igazi báj és kecsesség hatja át [a gyűjtemény kisbronzait] (1917 Török Gyula CD10).
4. (rég, ritk) ’együgyű személy’ ❖ rögtön szerelmes leszek abba a kis ugrándozó együgyüségbe (1872 Tolnai Lajos C4207, 208) | én már ilyen világos beszédü vén együgyűség vagyok (1897 Tóth Béla¹ C4249, 55).
Vö. CzF.; TESz. együgyű; ÉKsz.; SzT.