egyedáruság fn 3A8 (kissé rég)
1. (Ker) ’〈az államra, vmely intézményre v. személyre, csoportra vonatkoztatva:〉 kizárólagos jog vmely termék gyártására, forgalmazására, ill. szolgáltatás nyújtására’ ❖ igen különös neme volna az egyedárúságnak (monopoliumnak), ha az, kinek pálinkát főzni kereskedésre törvény szerint szabad, azt a fogyasztó néposztálynak el nem adhatná, hanem egyedül az uradalmi kocsmákat bérlő zsidóknak (1837 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a gyártmányadó nem szünteti meg, hanem csak néhány kiváltságolt nagy vállalat kezébe játsza az egyedáruságot (1893 PallasLex. CD02) | Egyedárúság (latinul: monopolium), az állam kizárólagos joga bizonyos árúk termelésére és azok forgalomba-hozatalára. Ezekre az árúkra nézve az állam a szabad versenyt teljesen kizárja (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 77).
1a. ’〈vmely termékre, szolgáltatásra vonatkoztatva:〉 ilyen jogon alapuló gyártás, forgalmazás stb.’ ❖ O’Connel nagy kedvezéssel fogadtaték, midőn beszédében a’ kereskedés szabadságra, az egyedáruságok, különösen a’ gabonaegyedáruság eltörlesztésére vonatkozott (1841 Pesti Hírlap CD61) | Egyedárúság (monopolium), valamely jószág termelésének, forgalmának, kereskedésének egy vállalkozó által üzése, a verseny kizárásával (1893 PallasLex. CD02) | a pálinka egyedárúságának fentartása az állam részére (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 114).
1b. (ritk) ’ilyen tevékenységből származó bevétel, jövedelem’ ❖ [Guatemalában] az állam bevétele volt pesókban 1892–93-ban: 8760578 (ebből esett vámokra 4,5 egyedáruságokra 3 millió) (1894 PallasLex. CD02) | A középkori államháztartások jövedelmeit magángazdasági (domaniális), felségjog alapján szedett (regále) és önként megajánlott (adó) jövedelmek csoportjába soroztuk, tekintet nélkül arra, hogy a mai forgalommeghatározások szerint az adók, illetékek, egyedárúságok vagy más jövedelmek sorába tartoznak (1921 Hóman Bálint CD42) | Jövedék, ez elnevezés alatt a magyar pénzügyi jog szorosabb értelemben csak az állami egyedárúságokat érti, holott tágabb értelemben jövedék az államnak minden egyéb, közszolgáltatás-jellegű bevétele is, tehát az egyedárúságokon kívül az egyenesadók, illetékek, forgalmi és fogyasztási adók s a kincstári árrészesedések is (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 16).
2. ’vmire való kiváltság, kizárólagos jog, ill. azon alapuló helyzet’ ❖ az elnyomatási állapot, mellybe az europaiak egyedárusága a’ lakosokat vetette, azt okozá, hogy a’ benszülöttek vallás- és rendkivüliség nélkül az angolok elleni gyülölségre ’s jármuk lerázására egyesültek (1841 Pesti Hírlap CD61) | [a társadalmi] egyedáruságok és kiváltságok megszüntetésére legbiztosabb eszköz: az egyedáruságot, és kiváltságot magasságuk szélességében kiterjeszteni (1850 Pesti Napló 8658001, 1) | [az ókori Naukratisz] kereskedelmi egyedárúsága folytán hamar felvirágzott, csak Alexandria szárnyalta fölül (1904 ÓkoriLex. CD28).
J: monopólium.
Sz: egyedárusági.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.