egyediség fn 3B8

1. ’vmire, es. vkire jellemző, azt más(ok)tól megkülönböztető, sajátos tulajdonság(ok összessége, együttese)’ ❖ sok függ a’ tanitó’ egyediségétől (1840 Figyelmező C0154, 300) | Oly tantervet óhajtunk mely viszonyainkhoz s az európai műveltséghez legyen mérve, mely egyediségünknek megfeleljen, de a külföldtől el ne szigeteljen (1868 Greguss Gyula 8164001, 95) | [a költségek alakulásában] a vállalati egyediségek (a gyár nagysága, a gyáregységek száma, méretei, földrajzi elhelyezkedése, a gyártmányösszetétel stb.) meghatározó szerepet játszanak (1965 Népszava szept. 10. C4829, 2) | [Az egyedet] szervezeti, működési és viselkedési jellegzetességeinek csak rá jellemző együttese (egyediség) különíti el más egyedektől; az ember esetében ezt egyéniségnek nevezik (1998 MagyarNagyLex. C5820, 51).

1a. (kissé rég) ’vmi v. vki mint bizonyos (különleges) egyedi tulajdonságok hordozója’ ❖ [Petz Leopold] jelesebb egyediség volt, hogysem róla hallgathatnánk (1840 Figyelmező C0154, 735) | valóban kitünő egyediségeknek legjobb iskolája a viszontagságos élet (1864 Eötvös József C1603, 102) | [Morvaország] éjszaki és déli részének nyelvjárásai […] két egymástól élesen elválasztott nyelvterület egyediségeinek mutatkoznak (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Egyén, egyéniség, egyediség, egyed (lat. individuum) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 181).

2. (rendsz. birtokszóként) ’az a tulajdonság, hogy vmi v. vki minden(ki) mástól különböző, egyedi, ill. vminek, vkinek ilyen volta, jellege’ ❖ [Herder már korai műveiben] eredetiséget, egyediséget, nemzeti jelleget követel a költőktől s ellenzi a külföld szolgai utánzását (1895 PallasLex. CD02) | Kell, hogy megérezzük rajtuk [ti. a regény szereplőin] az egyediséget, hogy nemcsak típusok, de húsból-vérből való egyének (1917 Dóczy Jenő CD10) | Stílus- és szemléletbeli egyedisége miatt kétséges a szöveg népi eredete (1979 NéprajziLex. CD47) | a törvény nyilvánítsa ki az emberi személyiség egyediségét, megismételhetetlenségét (1992 Országgyűlési Napló CD62).

Vö. CzF.

egyediség ❖ főnév ◦ 3B8 ◦
1.
vmire, es. vkire jellemző, azt más(ok)tól megkülönböztető, sajátos tulajdonság(ok összessége, együttese)
sok függ a’ tanitó’ egyediségétől
(1840 Figyelmező)
Oly tantervet óhajtunk mely viszonyainkhoz s az európai műveltséghez legyen mérve, mely egyediségünknek megfeleljen, de a külföldtől el ne szigeteljen
(1868 Greguss Gyula)
[a költségek alakulásában] a vállalati egyediségek (a gyár nagysága, a gyáregységek száma, méretei, földrajzi elhelyezkedése, a gyártmányösszetétel stb.és a többi) meghatározó szerepet játszanak
(1965 Népszava szept. 10.)
[Az egyedet] szervezeti, működési és viselkedési jellegzetességeinek csak rá jellemző együttese (egyediség) különíti el más egyedektől; az ember esetében ezt egyéniségnek nevezik
(1998 MagyarNagyLex.)
1a. (kissé rég)
vmi v. vki mint bizonyos (különleges) egyedi tulajdonságok hordozója
[Petz Leopold] jelesebb egyediség volt, hogysem róla hallgathatnánk
(1840 Figyelmező)
valóban kitünő egyediségeknek legjobb iskolája a viszontagságos élet
(1864 Eötvös József)
[Morvaország] éjszaki és déli részének nyelvjárásai […] két egymástól élesen elválasztott nyelvterület egyediségeinek mutatkoznak
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Egyén, egyéniség, egyediség, egyed (lat.latin individuum)
(1912 RévaiNagyLex.)
2. (rendsz. birtokszóként)
az a tulajdonság, hogy vmi v. vki minden(ki) mástól különböző, egyedi, ill. vminek, vkinek ilyen volta, jellege
[Herder már korai műveiben] eredetiséget, egyediséget, nemzeti jelleget követel a költőktől s ellenzi a külföld szolgai utánzását
(1895 PallasLex.)
Kell, hogy megérezzük rajtuk [ti. a regény szereplőin] az egyediséget, hogy nemcsak típusok, de húsból-vérből való egyének
(1917 Dóczy Jenő)
Stílus- és szemléletbeli egyedisége miatt kétséges a szöveg népi eredete
(1979 NéprajziLex.)
a törvény nyilvánítsa ki az emberi személyiség egyediségét, megismételhetetlenségét
(1992 Országgyűlési Napló)
Vö. CzF.

Beállítások